Egyéb elemek

Budakeszi unterhält aktive und regelmäßige internationale Beziehungen,  die nicht nur offiziellen Charakter haben, sondern auch Kontakte zwischen den Schulen, Kirchengemeinden  und zivilen Vereinen beinhalten.

.

(Durch  Anklicken des Wappen erreichen Sie die Homepage der Stadt)

Neckarsulm (Deutschland) https://www.neckarsulm.de/

Mit der Stadt Neckarsulm schlossen wir 1993 die Vereinbarung über die Städtepartnerschaft. Die Verbindung entstand auf Initiative der „Budagesser Gemeinschaft”, einem Verein von den im Jahre1946 aus Budakeszi Vertriebenen,  mit dem Traditionsverein in Budakeszi. Das Ziel der Verbindung war die Pflege und die Unterstützung der menschlichen, kulturellen, gemeindebezognenen und wirtschaftlichen Beziehungen.

Delbrück-Westenholz (Deutschland) http://www.stadt-delbrueck.de/

Die Vereinbarung über die Zusammenarbeit auf den Gebieten der Kultur und der Verschönerung der Städte wurde durch den Budakesser Verschönerungsverein geschlossen und später in den Rang einer Städtepartnerschaft erhoben. Im Zentrum der gemeinsamen Interessen und Aktivitäten stehen der Städtebau, die Pflege und die Erhaltung der geschichtlichen Bautraditionen, Darüber hinaus gehören der Umwelt- und Naturschutz sowie kultureller Austausch dazu.

Csíkszereda (Rumänien) http://www.szereda.ro/

Im Falle von Csíkszereda entstand 1992 ein enger Kontakt zwischen den katholischen Kirchengemeinden, der 1996 in eine Partnerstädtebeziehung angehoben wurde. Das Ziel sind direkte Kontakte zwischen Sozialen, Gesundheits-, Bildungs- und kulturellen Einrichtungen, sowie zwischen Wirtschaftlichen und Handelsorganisationen. Es wird der Austausch von Kindergruppen zur Erholung kulturellen, künstlerischen und Sportprogrammen und die Belebung des Tourismus zwischen beiden Ländern unterstützt.

Beregdédával (Ukraine) https://hu.wikipedia.org/wiki/Beregd%C3%A9da

Unsere Kulturhäuser und Musikschuhlen knüpften 1994 engere Beziehungen, die 1996 offiziell bestätigt wurden. Die Kontakte sind auf die Bildung, die Kultur, die Sprache, die Pflege der historischen Traditionen, den Sport sowie den Umwelt- und Naturschutz konzentriert

Sankt Margarethen an der Raab (Österreich) http://www.st-margarethen-raab.at/

Die Verbindung zwischen Sankt Margarethen an der Raab und Budakeszi wurde durch die Sportvereine ins Leben gerufen, die durch gegenseitige Besuche weiter intensiviert wird. Der Kontakt wurde durch regelmäßige kulturelle Austauschprogramme zwischen der Tanzgruppe Herceg und dem Männerchor aus St, Magarethen gefestigt.

Lich  (Deutschland) http://www.lich.de/

Am 1. Oktober 2005. wurde der Partnerschaftsvertrag unterzeichnet. Die Freundschaft zwischen beiden Städten geht auf die Intitiative von aus Budakeszi Ausgesiedelten zurück. Auf der Grundlage der freundschaftlichen Beziehungen unterstützen Lich und Budakeszi die Treffen zu kulturellen, gesellschaftlichen, humanitären und sportlichen Belangen und helfen bei der Kontaktaufnahme von Vereinen, Schulen und anderen Organisationen.

Die partnerschaftlichen Beziehungen haben zu einem bereits tradionellen Studentenaustausch zwischen der Johannes-Haussler Schule in Neckarsulm und der Budakesser István Széchényi Grundschule, sowie zwischen dem Albert Schweitzer Gymnasium und dem Prohászka Gymasium geführt.

Auch unsere nach Osteuropa gerichteten Kontakte haben Erfolge erzielt. Es gibt regelmäßigen Studentenaustausch zwischen dem Áron Márton Gymnasium in Csíkszereda und dem Prohászka Gymnasium, sowie zwischen dem Ady Lyzeum in Nagyvárad und dem Sándor József Nagy Gymnasium.

Ausgrabungen auf dem aus dem X. Jahrhundert stammenden Friedhof in der Budakeszi-Barackos Siedlung weisen auf einen Ursprung der Siedlung aus der Zeit der Landnahme. Der Name Budakeszi geht ensprechend einer Urkunde aus dem Jahre 1296 auf den Stamm der Keszi zurück. In der Zeit nach der Tatareninvasion entstand Al- und Felkeszi (Unter- und Oberkeszi).

Die Entwicklung der Siedlung wurde dadurch begünstigt, daß sie einen Verkehrsknoten bildete, da sie an den Wegstrecken Zsámbék- Székesfehérvár (Schambek-Stuhlweißenburg) und Tinnye-Esztergom liegt.

Budakeszi war während der türkischen Belagerung (1541-1686), von einer kurzen Zeit abgesehen, immer eine bewohnte Siedlung. Während des fünfzehnjährigen Krieges siedelte der Burghauptmann von Esztergom Miklos Pálffy im Jahre 1596 die Bevölkerung von Budakeszi nach Esztergom um, von wo sie erst 1608 zurückkehren konnte. Als 1686 die Truppen der heiligen Allianz die Stadt Buda zurückeroberten, wurde das Dorf wieder geräumt und die dem reformierten Glauben angehörige ungarische Bevölkerung kehrte später nicht wieder zurück.

Der Eigentümer von Budakeszi war Graf István Zichy, dessen Sohn Peter von 1659 an die ersten deutschen Siedler aus Bayern, dem Rheinland, aus Österreich und dem tschechischen Mähren in die Siedlung holte. Ab 1765 wurde Budakeszi Kammergut und bekam zahlreiche Begünstigungen, in dessen Folge eine schnelle Entwicklung begann.

Nach dem 2. Weltkrieg wurde 1946 ein großer Teil der ungarndeutschen Bevölkerung, die im Ungarischen stets als „Schwaben” bezeichnet werden, vertrieben und an ihre Stelle im Wesentlichen aus Siebenbürgen und aus der Karpaten-Ukraine stammende Ungarn angesiedelt.

Nach der politischen Wende war in Budakeszi, ebenso wie in den übrigen Orten der Agglomeration, eine neuere Einwanderungswelle zu verzeichnen. Auch durch aus Budapest Aussiedelnde   wuchs die Bevölkerung von Budakeszi beträchtlich.

Die Stadt pflegt die Beziehung zu den im heutigen Ausland lebenden Ungarn und zu den Nachkommen der Vertriebenen. Wir unterhalten fruchtbare Partnerbeziehungen mit den deutschen Gemeinden in Neckarsulm, Lich und Delbrück-Westenholz, mit Sankt Margarethen an der Raab in Österreich, mit Csíkszereda in Siebenbürgen und Beregdéda in der Karpat-Ukraine.

Budakeszi hat die Funktion des Vorsitzes der aus 12 Gemeinden (Biatorbágy, Budajenő, Budakeszi, Herceghalom, Nagykovácsi, Páty, Perbál, Pilisjászfalu, Remeteszőlős, Telki, Tinnye, Tök) der Budaer Umgebung bestehenden Selbstverwaltungsvereinigung inne und ist seit 1. Januar 2013. auch Kreisstadt.

Die gute Luft und die umliegenden Waldgebiete machen Budakeszi sommers und winters zu einem Anziehungspunkt für Ausflügler.

Die Stadtverwaltung von Budakeszi bemüht sich, mit den gegebenen Möglichkeiten die Entwicklung in mehreren Bereichen der Stadt zu unterstützen. Unser Ziel ist es, dass Budakeszi ein ruhiges, gesundes und modernes Zuhause für unsere Bürger sein möge und das Ziel für Entspannung- und Erholungsuchende.

Határon túli magyarok emléktemploma (Református templom)

A Határon Túli Magyarok Emléktemplomaként számon tartott faszerkezetes épület Basa Péter (1964-2009) Ybl Miklós-díjas magyar építész tervei alapján készült 1996-1999 között. Meghatározó anyagai a kő és a fa. Az épület a magyar református templomépítészet egyszerűségre törekvő hagyományait eleveníti fel. Az építészeti teljesítmény mellett kiemelkedő az építészeti gondolatokat maximálisan tiszteletben tartó szerkezettervezési munka is. Az arra járókat asszociációkra sarkallja a látvány, mindenképpen emléket hagy bennük, felkelti a figyelmet. A főút felőli falak ívelt vonalvezetése kedvező akusztikai hatást eredményez, kívül pedig jó rálátást enged a templom mögötti emlékműre, illetve az épület előtti útkereszteződésre.

Honlap: http://fatorony.hu/

Budakeszi Vadaspark

Az egykori pihenőerdő területén létrehozott vadasparkban a vadon élő állatok természetes élőhelyeiken figyelhetők meg. A Budakeszi Vadaspark elsődleges feladata a Buda környéki erdők élővilágának valamint Magyarország más részein, illetőleg az Európában őshonos fajok nagyközönséggel való megismertetése. A természeti értékeket lehetőség szerint eredeti formájában, helyén és érintetlen állapotában őrzi és mutatja be. Honlap

Budakeszi Erdészeti Arborétum

Budakeszi határában, a 22-es autóbusz végállomásától 10 perc sétával jelzett úton kereshetők fel a budakeszi mammutfenyők. A világ legnagyobb és legmagasabb fáinak tekinthető mammutfenyők az USA nyugati partvidékén élnek, és a XVIII. század közepétől tűnnek fel az európai parkokban. A budakeszi két fa ún. hegyi mammutfenyő (sequoiadendron giganteum). Koruk 70-80 évre tehető, 30 ill. 35 m magasságúak, alapi körméretük 5,40 ill. 6,70 m. 2009-ben a Nemzetközi Dendrológiai Alapítvány munkatársainak irányításával további 5 facsemetét ültettek, amely egy jövőbeli mamutfenyő-liget alapjait nyújtja. Honlap

Nagy-Kopasz

A Nagy-Kopasz a Budai-hegység legmagasabb pontja, magassága 559 méter. A Csergezán Pál-kilátó felső szintje 18 méter magas. 2005-ben épült a Csergezán Pál nevét viselő 32 méter magas kilátó a csúcson, ami pihenőhelyként is szolgál. A kilátó földszinti része vasbetonból, az emeletek vörösfenyőből készültek, a tetejéről pedig szabad kilátás nyílik a környékre; áttekinthető a Budai-hegység nagy része, a Pilis és a Gerecse egyes vonulatai, sőt, tiszta időben a Mátra vonulatai is látszanak.

Helytörténeti kiállítás

A helytörténeti gyűjtemény emléket állít a háború előtti Budakeszinek. A kiállítás gazdag anyaga bemutatja a német nemzetiségű lakosság életét, népszokásait, bútoraikat és egyéb tárgyi eszközeiket. Anyaga a mai napig is növekszik, köszönhetően az önzetlen adakozóknak. Honlap

Római katolikus templom (Angyalok királynéja), Máriamakk

Budakeszi határában erdős tisztáson áll a romjaiból újjáépített makkosmáriai római katolikus templom, ami ismert búcsújáró hely. 1731-ben Traub János budakeszi legény csodás gyógyulása után hálából Mária-képet csináltatott, majd azt látomása helyén egy tölgyfára helyezte. A népszerűvé vált zarándokhelyen 1768-ban szentelték fel a trinitáriusok kolostorát, mely az óbudai kiscelli trinitárius kolostorhoz tartozott. A rend feloszlatása után a templom is pusztulásnak indult, csak 1938-1947 között állították helyre. A templom homlokzatán szobrok és emléktáblák láthatók. Kedvelt túrakiinduló és érkezési célpont, szépen berendezett parkerdőben helyezkedik el. A templom és a zarándokház jelenleg a domonkos rend kezelésében van.

Romkert, Budakeszi

A római katolikus templom udvarában 1997-ben végzett ásatások során középkori templom falcsonkjaira bukkantak, amit romkertként mutatnak be. A régészeti kutatások során felszínre került a román kori templomalapozás a téglalap alakú hajóval, amelyet a későbbiek során nyugat felől kibővítettek. A XV. században a román kori templomot lebontva bővítették a templomhajót. E falakhoz épült észak felől a gótikus sekrestye, amelynek falába vadászjelenetes római kori sírkövet és római kori oltárkövet is beépítettek. A középkor folyamán a templomot és a templom körüli temetőt kerítőfallal vették körül. Az ásatás során a mai templom korábbi barokk sekrestyéjének falmaradványa is napvilágra került.

Bagolyvár

Ma már csak Bagolyvárként emlegetik a XVIII. század végén épült emeletes iskolát, amely az ország egyik legrégibb sváb iskolája volt. Az iskolában iskolamester oktatott, aki egyházi feladatokat is ellátott, ő volt a kántor és a sekrestyés is egy személyben. Ma a Szent László Közösségi Háznak ad otthont.

Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium

A Zárda-iskolát 1930-ban szentelték fel, hat elemi osztállyal indult meg az oktatás, hét szerzetesnővér tanította a leánygyermekeket. A nővérek budakeszi leányok generációit nevelték a keresztény erkölcsre és hazaszeretetre egészen 1948-ig, amikor államosították. Végül 1990-ben került vissza egyházi tulajdonba és ismét megindulhatott a keresztény oktatás, nyolcosztályos katolikus gimnázium formájában.

Mezei Mária Múzeum

Mezei Mária neves magyar színművésznő ebben a házban élt haláláig. A szobák a művésznő által használt bútorokkal és egyéb tárgyakkal berendezve, változatlan állapotban megtekinthetők.

Klasszicista villa

Az épület a klasszicista építészeti stílus tökéletes példája, egyszerű vonalai, szimmetrikus homlokzata, és oszlopos, timpanonos portikusza a 19. század nagypolgári ízlésvilágát tükrözi. A ház magántulajdonban van, lakóház. A Jókai Mór-Virágvölgy-Rákóczi Ferenc utcákon sétálva számos érdekes, és szép régi polgári és tornácos parasztház található, amelyek őrzik Budakeszi múltjának egy-egy fejezetét.

Erkel Ferenc-szobor, emléktábla

A parkban áll a magyar Himnuszt is megzenésítő Erkel Ferenc mellszobra, Bíró János szobrászművész alkotása. A zeneszerző sok időt töltött a településen, itt volt nyaralóháza, melyet emléktáblával jelöltek meg.

Római katolikus templom (Havas Boldogasszony)

A Havas Boldogasszony tiszteletére szentelt barokk templomot 1761-66 között építették, 1781-ben szentelték fel. A homlokzat síkjában maradó torony két oldalán Nepomuki Szent János és Szent Vendel szobra látható. A templomot Falconeri-freskók díszítik. A főoltár tabernákuluma mellett díszes gyertyatartók láthatók. A diadalív oldalait Bebó Károly Szent Kereszt oltára, valamint szószéke díszíti. Mindkettő 1760 körül készült, barokk stílusban. Az Ecce Homo faszobor a XVII. század első felében készült. A templom egykori barokk faszobrait a plébánián helyezték el. Nevezetesség az úrnapi körmenet, melyen virágszőnyeggel borítják az egész utat, immár több mint 250 éve.

Határon túli magyarok emléktemploma

A faszerkezetű református templom a határon túli magyarok emléktemploma. Basa Péter tervei alapján készült.

Kálváriakápolna

“Ecce homo” koszobor

A csaknem életnagyságú mészkőszobort 1885-ben állították, a pestisjárvány pusztítása után.  A szobor készítőjéről nincs adat. A mű Krisztus életének azt a pillanatát ábrázolja, amikor megostoroztatása után bíborszínű “királyi” palástban, töviskoronával, kezében a jogart helyettesítő nádszállal (buzogánnyal) “trónusra” ültették és kigúnyolták. A szobor egykor festett volt: köpönyege vörös színe mellett ruháján, lábán sárga, szemén és bajuszán barna, talapzatán piros festéknyomok maradtak fenn.

Kőkereszt

A római katolikus templom mögött áll egy 1775-ből származó, rokokó stílusú kereszt, ugyancsak rokokó talapzaton. A budai sárga mészkőből faragott hegedűidomú, rocaille-os talapzaton növényi motívumok és halálfejek kaptak helyet.

Himnusz-szobor

Kölcsey Ferenc költeményét, a magyar nemzeti Himnuszt idéző, 2006 májusában felavatott alkotást V. Majzik Mária Magyar Örökség-díjas képzőművész készítette. A márványból, mészkőből és bronzból készült szoborkompozíció közepén egy istenalak látható, ezt veszi körül sugaras alakban a vers szövege. A 4 méter magas domborművet 9 méteres magasságban 21 harang egészíti ki, amelyeken ünnepnapokon a Himnusz szólal meg, vasárnaponként délben pedig a déli harangszó.

Budakeszi országzászló

2006. augusztus 20-án avatták fel a budakeszi országzászlót, amely az országban az elsők között létesült magánemberek összefogásával. A zászlót ölelő kis terecske azóta nemzeti ünnepeink megünneplésének méltó helyszíne lett. A téren, a zászlóval szemben 2006. október 23-án került átadásra az 56-os hősök emléktáblája, amely egy “pesti srácot” ábrázol. Honlap