Egyéb igazgatási ügyek

Illetékes szervezeti egység: Igazgatási osztály

Ügyintézés helye, ügyfélfogadás:

2092 Budakeszi, Fő u. 179.
Telefon: +36-23-535-710
E-mail: igazgatas@budakeszi.hu

Ügyfélfogadási időpontok:

Hétfő:  13.00-17.00
Szerda: 8.30-12.00; 13.00-16.00
Péntek: 8.30-12.00

Az ügyintézés rendje:

A kérelmet postai úton, illetve ügyfélfogadási időben személyesen lehet benyújtani. A természetes személy ügyfél, ha jogszabály azt nem zárja ki, lakcíme illetve a foglalkoztatójának székhelye, telephelye szerinti székhelyű, azonos hatáskörű hatóságnál, ennek hiányában pedig a lakcíme vagy munkahelye szerint illetékes jegyzőnél is előterjesztheti, aki azt haladéktalanul továbbítja a hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz.

Az Igazgatási és szervezési osztályhoz tartozó egyéb igazgatási ügyek és ügyintézők:

Hegedüs Szilvia

Beosztás: igazgatási ügyintéző
Iroda: 39.
Telefonszám: 06-23-535-710/ 189 mellék, 06-20-356-1639
Email cím: hegedus.szilvia@budakeszi.hu
Ellátott feladatok:
  • házszám megállapítás,
  • címigazolás,
  • központi címregiszterrel kapcsolatos feladatok ellátása

Dr. Tuba Viktória

Beosztás: általános igazgatási ügyintéző
Iroda: 37.
Telefonszám: +36 23 535 710/148
Email cím: tuba.viktoria@budakeszi.hu
Ellátott feladatok:
  • Birtokvédelmi ügyek
  • Fásszárú növények

Dr. Deák Katalin

Beosztás: intézményi referens
Iroda: 37.
Telefonszám: +36 23 535 710/176
Email cím: igazgatas@budakeszi.hu
Ellátott feladatok:
  • Intézményekkel kapcsolatos ügyintézés

Letölthető kérelemlapok, nyomtatványok az oldal alján találhatóak!

A közterületen lévő fás szárú növények kivágásának engedélyezése és pótlásra való kötelezés
A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30) Korm. rendelet hatálya a 1. § (1) E rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a fákra, cserjékre (a továbbiakban együtt: a fás szárú növényekre) terjed ki.
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki
a) az erdőről és az erdő védelméről, valamint a természet védelméről szóló törvények hatálya alá tartozó fás szárú növényekre;
b) az eltérő szabályt megállapító külön törvény hatálya alá tartozó fás szárú növényekre;
c) az energetikai célból termesztett, fás szárú növényekből álló, külön jogszabály szerint létesített ültetvényekre;
d) a szennyvíz, szennyvíziszap és hígtrágya elhelyezésére, hasznosítására szolgáló fával borított területre;
e) az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló jogszabály hatálya alá tartozó területre.

6. § (1) A közterületen lévő fás szárú növény kivágását a fás szárú növény helye szerint illetékes jegyző engedélyezi.
(2) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kivágás indokát;
b) az érintett fás szárú növénnyel rendelkezni jogosult kivágáshoz hozzájáruló nyilatkozatát;
c) az érintett közterület nevét, helyrajzi számát, az érintett fás szárú növény ingatlanon belüli elhelyezkedésének pontos megjelölését;
d) a fás szárú növény darabszámát, faját, fa esetében annak 1 m magasságban mért törzsátmérőjét;
e) a kivágás kivitelezésének részletes leírását, valamint
f) a pótlásra vonatkozó nyilatkozatot, a faj, fajta, darabszám és hely feltüntetésével.
(3) A jegyző a fás szárú növény kivágása iránti kérelmet elutasítja, ha
a) a kérelmező a fás szárú növény pótlásáról hiánypótlási felhívás ellenére sem nyilatkozott;
b) a fás szárú növény áttelepítése szakmai és településrendezési szempontból célszerű és kivitelezhető; vagy
c) az természetvédelmi vagy környezetvédelmi érdeket sért.
(4) Amennyiben a jegyző ügyintézési határidőn belül nem dönt a fás szárú növény kivágásáról, az engedélyt a kérelemben foglaltak szerint megadottnak kell tekinteni.
(5) A település szempontjából kiemelt szakmai, tudományos, település- és kultúrtörténeti értéket képviselő fás szárú növény kivágásának kérelmezése esetén a jegyző az eljárás megindításáról szóló értesítést 5 napon belül hirdetményi úton, valamint – ha a település ilyennel rendelkezik – a település hivatalos honlapján is közzéteszi a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényben meghatározott ügyféli jogok biztosítása céljából. Ez esetben az ügyintézési határidő 2 hónap
7. § (1) Település belterületén a fás szárú növénynek az élet-, egészség- vagy vagyonvédelmi okból – a 6. §-ban foglaltaktól eltérően – történt kivágása esetén
a) a kivágás tényét az azonnali intézkedést foganatosító 3 napon belül bejelenti a kivágás helye szerint illetékes jegyzőhöz;
b) ha a pótlás környezeti feltételei adottak, a jegyző a tulajdonost a pótlásra kötelezi.
(2) A jegyző a fás szárú növénnyel rendelkezni jogosultat a fás szárú növény kivágására kötelezi, ha a fás szárú növény az élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyezteti, és e veszély másként nem hárítható el.
8. § (1) A közterületen lévő fás szárú növény kivágását követő 1 éven belül a használó köteles gondoskodni a növény helyben történő szakszerű pótlásáról. A telepítendő cserje esetében 3 éven belül kell biztosítani a legalább azonos területi borítást. A pótlás céljából történő telepítést meg kell ismételni, ha a telepítést követő vegetációs időszak kezdetén a fás szárú növény nem ered meg. A szakszerű pótlás teljesítését a jegyző ellenőrzi.
(3) Amennyiben a közműfektetés a fás szárú növény megtartásával nem valósítható meg, a jegyző a kivitelezőt a fás szárú növény pótlására kötelezi.
(4) Amennyiben a fás szárú növény pótlása a földrészlet adottsága miatt nem vagy csak részben teljesíthető, a pótlást a jegyző által kijelölt más ingatlanon történő telepítéssel kell teljesíteni. Amennyiben ilyen ingatlan a település beépítettsége miatt nem jelölhető ki, a jegyző a használót a települési önkormányzat által rendeletben meghatározott kompenzációs intézkedés megtételére kötelezi.
(5) A fás szárú növény kivágása esetén a pótlási kötelezettséget a sajátos építményfajta rendeltetésére tekintettel kell teljesíteni.

 

Szükséges okiratok:

Kérelem

A kérelemhez eredetben, vagy hitelesítésre alkalmas másolatban /az eredeti okirat bemutatása mellett/ csatolni kell:

  • az érintett fás szárú növénnyel rendelkezni jogosult kivágáshoz hozzájáruló nyilatkozata
  • a pótlásra vonatkozó nyilatkozatot, a faj, fajta, darabszám és hely feltüntetésével

 

Az ügyintézés határideje és díja:

Ügyintézés határideje: 60 nap. A közigazgatási hatósági eljárás díja: 3.000.- Ft illeték (illetékbélyeg)

 

Alkalmazott jogszabályok:

  • 2016. évi CL törvény az általános közigazgatási rendtartásról
  • 1996. évi törvény a természet védelméről (Tvt.),
  • 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről (R.),
  • A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30) Korm. rendelet
  • 1990 évi XCIII. Törvény. az illetékekről

Állattartással, állatvédelemmel, állategészségüggyel kapcsolatos hatósági feladatok ellátása

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban Atv.)
Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni.

A fentiek be nem tartása esetén, az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat-és hatásköreiről szóló 245/1998.(XII.31.) számú kormányrendelt alapján a jegyző az állatvédelmi és az állattartási szabályok megsértése esetén meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére vagy abbahagyására kötelezheti az állattartót az állatok védelme érdekében.

A Budakeszi Város Önkormányzat 5/2019. (IV.1) számú helyi rendelete elő írja  Budakeszi közigazgatási területén tartható állatok tartására szolgáló építmények védőtávolságait.

Az ügyintézés határideje és díja:

Ügyintézés határideje: 60 nap. A lakossági közérdekű bejelentés illetékmentes.

 

Alkalmazott jogszabályok:

  • az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban Ákr. );
  • 3/2001. (II. 23.) KöM-FVM- NKÖM-BM együttes rendelet az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól
  • 8/1999. (VIII. 13.) Köm- FVM- NKÖM- BM együttes rendelet a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól
  • 41/2010 (II.26.) Korm. rendelet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról
  • 15/1969 (XI. 6.) MÉM rendelet a méhészetről,
  • 70/2003. (VI.27.) FVM rendelet a méhállományok védelméről és a mézelő méhek egyes betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről
  • 64/1998. (XII.31.) FVM rendelet a fajtatiszta ebek tenyésztési szabályairól
  • 32/1999 (III. 31.) FVM rendelet a mezőgazdasági haszonállatok tartásának  állatvédelmi szabályairól
  • 178/2009 (XII. 29.) FVM rendelet a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999.(III.31.) FVM rendelet módosításáról
  • 41/1997. (V.28.) FM rendelet az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról, 244/1998.(XII. 31.) Korm. rendelet az állatvédelmi bírságról)

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény
Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár (továbbiakban együtt: kár) megtérítése iránti igényt a kár bekövetkezésétől – folyamatos kártétel esetén az utolsó kártételtől – számított harminc napon belül kell közölni a kárért felelős személlyel.

Ha a károsult és a kárért felelős személy között az előző bekezdés szerinti közléstől számított 8 napon belül nem jön létre egyezség a kár megtérítéséről és a kártérítés mértékéről, és a károsult kárának megtérítését nem közvetlenül a bíróságtól kéri, a károsult a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől (a továbbiakban: jegyző) nyolc napon belül írásban vagy szóban kérelmezheti a károsult és a kárért felelős személy közötti egyezség létrehozására irányuló kárbecslési eljárás lefolytatását. A határidő elmulasztása esetén a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti igazolási kérelemnek van helye.
A kár megállapítását a miniszter által rendeletben meghatározott képesítéssel rendelkező kárszakértő (a továbbiakban: szakértő) végezheti. A szakértőt a jegyző nyolc napon belül rendeli ki.
A kár becslését – a miniszter által rendeletben megállapított egyszerűsített vadkárbecslési szabályok szerint – a kirendeléstől számított nyolc napon belül kell lefolytatni. A kárbecslést akkor is le kell folytatni, ha a kár bejelentése az  előírt határidő után történt. Ha késedelmes bejelentés miatt a kár vagy mértékének megállapítása bizonytalanná válik, ezt a bejelentő terhére kell figyelembe venni.
A szakértő köteles a kárbecslésről készült jegyzőkönyvet haladéktalanul átadni a jegyzőnek. A jegyző a szakértői vadkárbecslési jegyzőkönyvben foglaltak alapján egyezség létrehozását kísérli meg a felek között a kár megtérítésére vonatkozóan.
Ha a felek között kötött egyezség megfelel a jogszabályokban foglalt feltételeknek, nem sérti a közérdeket, mások jogát vagy jogos érdekét, valamint tartalmazza a kötelezett kártérítésre vonatkozó kötelezettségvállalását, a felek által előlegezett eljárási költség felek általi viselését, a kártérítés (eljárási költség) összegét és pénznemét, a teljesítés módját és határidejét, a jegyző az egyezséget határozatba foglalja és jóváhagyja.
Ha a felek között nem jött létre egyezség vagy az nem hagyható jóvá, a jegyző az eljárást megszünteti.

A károsult az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kérheti a bíróságtól kárának megtérítését. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

Illetékesség:

Budakeszi Város közigazgatási területe

Szükséges okiratok:

Bejelentés (tartalmazza: vadkárral érintet ingatlanok hrsz-át)

Az ügyintézés határideje és díja:

Ügyintézés határideje: 60 nap. A lakossági közérdekű bejelentés illetékmentes.

Alkalmazott jogszabályok:

  • Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban Ákr. );
  • A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. számú törvény
  • az igazságügyi szakértői működésről szóló 31/2008. (XII. 31.) IRM rendelet

A Kormány címképzésért felelős szervként az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét jelölte ki.
A címképzésért felelős szerv az illetékességi területére vonatkozóan ellátja a címkezeléssel összefüggő feladatokat.
A címképzésért felelős szerv jegyzi be a központi címregiszterbe a megállapított házszámokat, címeket.
Házszám megállapítását az ingatlan bármelyik tulajdonosa kérheti. Házszámmal nem rendelkező újonnan létesült épület esetén a házszám megállapítását az ingatlan bármelyik tulajdonosa kérheti.
Társasházi címmegállapítás esetén, a társasházi alapító okirat másolatát csatolni kell a kérelemhez.
Az új házszámot, címet a címképzésért felelős szerv határozatban állapítja meg, majd bejegyzi a központi címregiszterbe.

Illetékesség:

Budakeszi Város közigazgatási területe

Szükséges okiratok:

Házszám-megállapítási kérelem

Letölthető nyomtatvány:

Házszám-megállapítási kérelem

Az ügyintézés határideje és díja:

Ügyintézés határideje 8 nap. A közigazgatási hatósági eljárás díja: 3000.- Ft. illeték.

Alkalmazott jogszabályok:

  • Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban Ákr. );
  • A központi címregiszterről és a címkezelésről szóló 345/2014. (XII. 23.) Korm. rendelet;
  • Budakeszi Város Önkormányzat Képviselő-testületének az utca név- és házszámtáblákról szóló 18/2015. (VII. 03.) önkorm. rendelet

Akit birtokától megfosztanak, vagy a birtoklásában zavarnak a jegyzőtől egy éven belül kérheti az eredeti állapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését.
Az eljárás kizárólag kifejezetten erre irányuló, írásbeli kérelemre indul.
Az eljárás során az ügyintéző tárgyalást tart, melyen a felek között egyezséget kísérel meg létrehozni. Ennek elmaradása esetén a tényállás tisztázását követően a jegyző határozattal dönt.

Illetékesség:

A kérelmet az ingatlan fekvése szerint illetékes jegyzőhöz lehet benyújtani

Az ügyintézés határideje és díja:

Ügyintézés határideje 15 nap. Az eljárási illetéke 3000,- Ft.

Alkalmazott jogszabályok:

a 2013 évi V. 5:5-5:8 § a Polgári Törvénykönyvről
az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban Ákr. );
228/2009. (X.16.) Korm. rendelet a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról
17/2015. (II.16) kormányrendelet a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról

Egyéb fontos tudnivalók:

Amennyiben a zavaró állapot kialakulásának kezdete óta egy év még nem telt el,  kérelmével a jegyzőhöz fordulhat, melynek során kérheti, hogy a jegyző a birtokháborítót a zavaró magatartástól tiltsa el vagy kötelezze az eredeti állapot helyreállítására.
Amennyiben a zavaró állapot kezdete óta már több, mint egy év eltelt vagy a felek között a birtokláshoz való jog a vitás, panaszukkal a lakóhelye szerint illetékes városi bírósághoz fordulhatnak.
A jegyző előtt folyó birtokvédelmi eljárás során a ténylegesen birtokló felek állnak egymással szemben. Az eljárás csak konkrétan (névvel, lakcímmel) megnevezett természetes személy ellen indítható..
Az eljárás kizárólag az érintett által személyesen kezdeményezhető, illetve helyette és nevében szabályos meghatalmazással rendelkező meghatalmazottja is eljárhat.

Letölthető nyomtatvány:

-Birtokvédelmi eljárás megindítására kérelem

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény. 17. § (4) bekezdése kimondja: „A földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.”. A június 30-ai időpont a törvény értelmében a legvégső időpont, ameddig meg kell akadályozni a parlagfű virágbimbója kialakulását.

A jegyző június 30-át követően, a parlagfű virágbimbó kialakulásától függetlenül köteles hatósági eljárást kezdeni azon földhasználókkal szemben, akik elmulasztották a parlagfű elleni védekezést. A hatósági intézkedéshez (közérdekű védekezés végrehajtása, bírság kiszabása) nem szükséges a sérelem – egészségkárosodás – bekövetkezése, e körben elégséges a védekezési kötelezettség elmulasztásának június 30-a után történő megállapítása.

A helyszíni ellenőrzésről az ügyfelet nem kell értesíteni. A helyszínen felvett jegyzőkönyv szolgál alapjául a növényvédelmi bírság kiszabásához. A növényvédelmi bírság alapja a parlagfűvel fertőzött terület nagysága. A bírság mértéke 15.000 Ft-tól 5.000.000 Ft-ig terjed.

Parlagfűvel fertőzött lehet mezőgazdasági kultúrnövénnyel borított terület, nem mezőgazdasági terület (elhanyagolt telkek, építési területek), vagy nem művelt, elhanyagolt valamikori szőlők, hétvégi kertek, zártkerti ingatlanok, valamint a vonalas létesítmények (utak, vasút) melletti sávok.

A védekezési kötelezettségét nem teljesítő tulajdonos/földhasználó a bírságon túl a vele szemben elrendelt közérdekű védekezéssel – elrendeléssel és végrehajtással – kapcsolatosan felmerülő költség megtérítésére is kötelezett. A költség köztartozásnak minősül. A közérdekű védekezés elrendelése után minden esetben növényvédelmi bírság kiszabására kerül sor, az Élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő bírságok kiszámításának módjáról és mértékéről szóló 194/2008.(VII.31.) Korm. rendelet alapján.

Az ügyfél (találó) a talált dolgot, iratot a hatósághoz behozza és azt talált dologként leadja.

Illetékes:

A találás helye szerinti települési önkormányzat jegyzője.

Az ügyintézés határideje és díja:

Az eljárás illetékmentes, határideje azonnali

 

Alkalmazott jogszabályok:

  • 2013. évi V. tv. A Polgári Törvénykönyvről;
  • az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban Ákr. );

2013. évi V. tv. A Polgári Törvénykönyvről:
XVII. Fejezet

A találás

5:54. § [Tulajdonszerzés találással]

(1) Ha valaki feltehetően más tulajdonában álló, elveszett dolgot talál és azt birtokba veszi, megszerzi annak tulajdonjogát, ha arra igényt tart feltéve, hogy
a) megtett mindent annak érdekében, hogy a dolgot a tulajdonos visszakaphassa; és
b) a dolog tulajdonosa vagy az átvételre jogosult más személy a találástól számított egy éven belül, élő állat esetén három hónapon belül, a dologért nem jelentkezik.
(2) Ha a dolgot többen találják meg, a találótársakat a találó jogai együttesen, egymás között egyenlő arányban illetik meg és kötelességei egyetemlegesen terhelik. Találótárs az is, aki a dolgot elsőként felfedezte és annak birtokbavételére törekedett, de végül más vette azt előbb birtokba.

5:55. § [A találó kötelezettsége]

(1) A találó köteles a talált dolgot a találástól számított nyolc napon belül a dolog elvesztőjének, tulajdonosának, a dolog átvételre jogosult más személynek vagy a találás helye szerint illetékes jegyzőnek átadni.
(2) A jegyzőnek való átadáskor a találó nyilatkozni köteles arra nézve, hogy igényt tart-e a dolog tulajdonjogára. A találó igénybejelentéséről a jegyző igazolást ad.

5:56. § [A jegyző eljárása]

(1) Ha az átadott dolog átvételére jogosult személye megállapítható, a jegyző a dolgot késedelem nélkül átadja a jogosultnak.
(2) Ha az átvételre jogosult személye nem állapítható meg, a jegyző a dolgot az átadástól számított három hónapon át megőrzi. Ha ez idő alatt a jogosult nem jelentkezik, a dolgot – ha ennek tulajdonjogára az átadáskor igényt tartott – a találónak ki kell adni.

5:57. § [A találó jogainak korlátai és a dolgot terhelőjogok sorsa]

(1) A találó a neki kiadott dolgot állagának sérelme nélkül használhatja, azonban azt nem idegenítheti el, nem terhelheti meg és használatát másnak nem engedheti át.
(2) A jogosult tulajdonszerzésével a harmadik személynek a dolgot terhelő jogai megszűnnek.

5:58. § [A talált dolog értékesítése]

(1) Ha a jogosult a dologért az átadástól számított három hónap alatt nem jelentkezett, és a találó az átadáskor nem tartott igényt a dolog tulajdonjogára, a jegyző a talált dolgot értékesíti.
(2) A talált dolgok értékesítésére a közigazgatási végrehajtás keretében lefoglalt vagyontárgyak értékesítésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

5:59. § [Közönség számára nyitva álló helyen talált dolog]

(1) A közönség számára nyitva álló épületben vagy helyiségben, továbbá közforgalmú közlekedési és szállítási vállalat szállítóeszközén talált dolgot a találó köteles az üzemeltető alkalmazottjának késedelem nélkül átadni. Az ilyen dolog tulajdonjogára a találó nem tarthat igényt.
(2) Ha a talált dolog átvételére jogosult személye megállapítható, az üzemeltető őt értesíti és jelentkezése esetén részére a dolgot késedelem nélkül átadja.
(3) Ha az átvételére jogosult személye nem állapítható meg, az üzemeltető a dolgot az átadástól számított három hónapon át megőrzi, vagy – ha a megőrzésre lehetősége nincs – azt az átadástól számított nyolc napon belül a jegyzőnek átadja.
(4) Ha a jogosult a dologért három hónap alatt nem jelentkezik, az üzemeltető vagy a jegyző azt értékesíti.

5:60. § [A nem eltartható vagy nem megőrizhető dolog esetén követendő eljárás]

Ha a talált dolog nem tartható el vagy nem őrizhető meg, a jegyző, a hivatal vagy a vállalat az értékesítéséről késedelem nélkül gondoskodik.

5:61. § [A tulajdonos jogai]

Ha a jogosult az értékesítés előtt jelentkezik, a dolgot részére ki kell adni, az értékesítés után történő jelentkezés esetén a befolyt összeget ki kell neki fizetni. Elveszti a jogosult a dolog tulajdonjogára vagy az értékesítés során befolyt összegre vonatkozó igényét, ha a találástól számított egy éven belül nem jelentkezik.

5:62. § [Találódíj]

(1) Ha a talált dolog nagyobb értékű, és annak tulajdonjogát a találó nem szerzi meg, a találó méltányos összegű találódíjra jogosult, ha mindent megtett annak érdekében, hogy a tulajdonos a dolgot visszakaphassa. A találódíj a találótársakat egyenlő arányban illeti meg.
(2) A találó a talált dolog kiadását költségkövetelésének és találódíjának kielégítéséig megtagadhatja.
(3) A találót ezek a jogok akkor is megilletik, ha a talált dolgot a hatóságnak adta át. A hatóság a dolgot vagy az értékesítéséből befolyt vételárat a találó hozzájárulásával adhatja ki az átvételre jogosultnak, kivéve, ha az átvételre jogosult a dolog értékét a hatóságnál letétbe helyezi. A letétbe helyezett összeg a letett dolog helyébe lép.

5:63. § [A tulajdonjog és az értékesítés során befolyt vételár sorsa, ha a jogosult nem jelentkezik]

Ha a talált dolog tulajdonosa, elvesztője vagy az átvételre jogosult más személy az egyéves, élő állat esetén három hónapos határidőn belül nem jelentkezik, és a dolgon a találó sem szerez tulajdonjogot, a tulajdonjog vagy a dolog értékesítéséből befolyt vételár az államot illeti.

Felhívjuk a figyelmet, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 6.§ (6) bekezdése szerint: „Az érintett kérelmére, kezdeményezésére indult bírósági vagy hatósági eljárásban az eljárás lefolytatásához szükséges személyes adatok tekintetében, az érintett kérelmére indult más ügyben az általa megadott személyes adatok tekintetében az érintett hozzájárulását vélelmezni kell.”

Az ügyfelet megillető jogokról, az ügyfelet terhelő kötelezettségekről, az adatkezelésről, az ügyfelet megillető adatvédelmi jogokról az ügyek intézése során elektronikus úton gyakorolható cselekményekről.

A hatósági eljárás az ügyfél kérelmére, vagy hivatalból indul meg. A hatóság írásban, postai úton, telefaxon, személyesen átadott irat útján, kézbesítési meghatalmazott útján, a hatóság kézbesítője útján, kézbesítési ügygondnok útján, hirdetmény úton, vagy elektronikus úton, vagy szóban tart kapcsolatot az ügyféllel. Ha a törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik, az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél jogosult elektronikus úton kapcsolatot tartani a hatósággal, kivéve, ha az adott kapcsolattartás tekintetében nem értelmezhető.

Az ügyintézési határidőbe nem számít bele

  • a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama,
  • a jogsegélyeljárás időtartama, adatnak a nyilvántartásból történő beszerzésénekhez szükséges idő,
  • a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól és annak teljesítéséig terjedő idő,
  • a szakhatóság eljárásának időtartama,
  • az eljárás felfüggesztésének időtartama,
  • a bizonyítékok ismertetésének időtartama,
  • a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar, vagy más elháríthatatlan esemény időtartama,
  • a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő,
  • az ügygondnok kirendelésére irányuló eljárás időtartama,
  • a kérelmező ügyfelet az eljárási költség előlegezésére kötelező döntés közlésére irányuló intézkedéstől az annak teljesítéséig terjedő idő,
  • a szakértői vélemény elkészítésének időtartama,
  • a hatósági megkeresés vagy döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama
  • hatósági közvetítő kirendelése esetén a hatósági közvetítés időtartama, de legfeljebb nyolc nap.

Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során nyilatkozatot tegyen, hogy a nyilatkozattételt megtagadja. Ha a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, a hatóság az ügyfelet nyilatkozattételre hívhatja fel. Ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hatóság felhívására nem nyilatkozik, a hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy megszünteti az eljárást.

Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában betekinthet az eljárás során keletkezett iratba, amit az ügy intézőjénél tehet meg ügyfélfogadási időben. Az ügyfél vagy képviselője, ha más tudomása ellenére az ügy szempontjából jelentős valótlan tényt állít, illetve ha kötelező adatszolgáltatás körében adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, az ügy eldöntése szempontjából jelentős tényt elhallgat, vagy valótlan adatot szolgáltat, eljárási bírsággal sújtható.

Nem lehet betekintetni:

  • A döntés tervezetébe, az eljárás jogerős befejezéséig,
  • az olyan iratba, amelyből következtetés vonható le annak a személynek a kilétére, akire vonatkozóan a hatóság a természetes személyazonosító adatok és a lakcím zárt kezelését rendelte el,
  • felhasználói vagy megismerési engedély hiányában a minősített adatot tartalmazó iratba,
  • az egyéb védett adatot tartalmazó iratba, ha azt az érintett adat védelmet szabályozó törvény kizárja, vagy ha a védett adat megismerésének hiánya nem akadályozza az iratbetekintésre jogosult személyt törvényben biztosított jogai gyakorlásában.

A hatósági eljárás tartama alatt – különösen az iratokba való betekintés engedélyezésénél, a tárgyalás során, a döntés szerkesztésénél és a döntésnek hirdetményi úton való közlésénél – a hatóság gondoskodik arról, hogy a törvény által védett titok és a hivatás gyakorlásához kötött titok ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és a személyes adatok védelme biztosított legyen. A hatóság jogosult az eljárás lefolytatásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatok, védett adatok megismerésére és kezelésére. Az eljárás során a személyes adatot csak akkor továbbíthatja más szervhez, ha azt a törvény megengedi, vagy ha az érintett ehhez hozzájárult.

Megosztom a cikket