Környezeti elemek állapota
Levegő
A település levegő-állapotát globális és helyi tényezők egyaránt alakítják. Feladatunk elsősorban a helyi tényezők meghatározása és vizsgálata. A településen nem működik olyan megfigyelő rendszer, amely folyamatosan pontos képet tudna adni a levegő minőségi állapotáról.
A község közigazgatási területén több üzem működik, amelyek azonban nem okoznak szennyezést. A következő táblázatban összefoglaltuk a településen jellemző levegőszennyezést okozó hatásokat, forrásokat:
|
Levegőszennyezés |
||||
|
közlekedésből |
fűtésből |
por |
bűzhatás |
ipari |
|
Összekötő út |
85% gáz |
nincs |
nincs |
Nem jellemző |
1. táblázat: a településen jellemző levegőszennyezést okozó hatások és források
A táblázat szerint a település fő szennyező forrásai a közlekedés, és a lakossági környezethasználat (fűtés, gaz és tarló égetés).
Víz
A víz kémiai minősége szempontjából a vízben oldott gázok, az oldott sók és a szerves anyagok jelentősége a legnagyobb. A vízben részben fizikailag, részben kémiailag oldott gázok közül az oxigén, a széndioxid, az ammónia és a kénhidrogén a legjelentősebbek. A városnak a Fővárosi Vízművek Rt. Szolgáltatja az ivóvizet, melynek minőségét a 2. táblázat mutatja be.
|
mért érték |
vízszennyező anyagok |
határérték |
mért érték |
vízszennyező anyagok |
határérték |
|
0,65 |
KOl (mg/l) |
3,5 |
2 |
Arzén |
10 |
|
23 |
Klorid (mg/l) |
100 |
0 |
Kadmium |
5 |
|
16 |
Vas (ug/l) |
200 |
0 |
Nikkel |
20 |
|
1 |
Mangán (ug/l) |
50 |
1 |
Ólom |
10 |
|
10,50 |
Nitrát (mg/l) |
50 |
1 |
Króm |
50 |
|
0 |
Nitrit (mg/l) |
0,1 |
0 |
Réz |
2 |
|
0,02 |
Ammónium (mg/l) |
0,2 |
134 |
Összes keménység (CaO mg/l) |
50-350 |
|
0 |
Hg |
1 |
478 |
Vezetőképesség (uS/cm) |
2 500 |
2. táblázat: Budakeszi település ivóvíz-minőségi adatai (forrás: Fővárosi Vízművek Rt.)
Megállapítható, hogy az ivóvíz minősége megfelel a jogszabályokban előírtaknak, minden értékében határérték alatt maradt.
Talaj
A talaj a földkéreg legfelső, termékeny rétege, megújuló természeti erőforrás. A Pilis és Budai-hegység döntően üledékes kőzetekből épül fel. Előforduló főbb talajtípusok: löszös alapkőzeten barna földek. Mechanikai összetételük: homokos vályog, vályog.
A talajrombolás legjelentősebb formája az ásványanyag kitermelés, és a szigeteletlen hulladék lerakók. A város területén nem található hulladéklerakó, illegális lerakásokkal azonban időnként számolni kell, tervezik hulladék kommandó alkalmazását az illegális lerakások felszámolására, majd megelőzésére.
A művelési ágak megoszlását az alábbi táblázat szemlélteti:
|
Művelési ág |
Terület (ha), 2001. év |
Terület (ha), 2006. év |
| Szántó |
363 |
309 |
| Gyep |
268 |
276 |
| Erdő |
1 954 |
1 985 |
| Nádas |
3 |
3 |
| Gyümölcsös |
4 |
3 |
| Szőlő |
342 |
311 |
| Kert |
2 |
2 |
| Halastó |
0 |
0 |
| Művelés alól kivett terület |
189 |
160 |
| Külterület összesen: |
3 687 |
3 557 |
3. táblázat: művelési ágak (Forrás: Önkormányzati kérdőív)
A természet állapota
A természeti értékek a nemzeti és a települési vagyon nélkülözhetetlen részét képezik. A környezetvédelem lényeges feladata a természeti értékek megőrzése, állapotuk fenntartása, javítása.
Budakeszi –földrajzi fekvéséből adódóan – zöldfelületi szempontból szinte ideális területen fekszik. A térségi és megyei átlagot meghaladó az erdő borította terület aránya 53 százalékos. A településen jelentősnek mondható a kiemelt, országos védelem alatt álló területek aránya, ezek a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága alá tartoznak (a volt Budai Tájvédelmi Körzet). Az állami tulajdonú erdőket a Pilisi Parkerdő Rt. Budakeszi és Budapesti Erdészete kezeli. Természeti értékek a településen: Budakeszi Vadaspark, melyet 1979-ben hozták létre az egykori pihenőerdő 390 ha-os területén. A vadon élő állatok természetes élőhelyeiken figyelhetők meg. Budakeszi Arborétum, melyet a Budajenő, Perbál irányába vezető úton közelíthetünk meg. Az erdészeti kutatás céljából létesített élőfa gyűjteményben számos szép egzóta látható.
A helyi jelentőségű védett természeti területek a településen:
- Ø Bodzás-árok; 0,9 ha területű (védetté nyilvánította a 209/1979 (XII.12.) VB. Határozat)
- Ø Mammutfenyők; 0,03 ha területű (védetté nyilvánította a 76/1978 VB. Határozat)
- Ø Nádas-tó; 16,4 ha területű (védetté nyilvánította a 1/1990 (I.5.) Tr.)
Az Európai Unió indítványozására jött létre a Natura 2000 program, amely a biológiai sokféleség csökkentésének megakadályozására irányul. Hazánk 2004-ben az Európai Unió tagjaként kijelölhette azokat a területeket, amelyeket a Natura 2000 hálózatba javasolna. A település közigazgatási területén belül található Natura 2000 hálózathoz tartozó részek: Kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területek a következők:
- Ø Budai-hegység (Kiterjedése: 9374,8 ha) Budakeszi: 0197, 0200/3, 0204, 0205, 0206, 0208, 051, 0209/1, 0210/8 hrsz-ú területei ;
- Ø Budaörsi kopárok (Kiterjedése: 571,4956 ha) Budakeszi: 065, 066, 067/16, 067/18, 080, 081, 082, 083, 084, 085a, 085b, 085c, 086 hrsz-ú területei