Látnivalók

Határon túli magyarok emléktemploma (Református templom)

A Határon Túli Magyarok Emléktemplomaként számon tartott faszerkezetes épület Basa Péter (1964-2009) Ybl Miklós-díjas magyar építész tervei alapján készült 1996-1999 között. Meghatározó anyagai a kő és a fa. Az épület a magyar református templomépítészet egyszerűségre törekvő hagyományait eleveníti fel. Az építészeti teljesítmény mellett kiemelkedő az építészeti gondolatokat maximálisan tiszteletben tartó szerkezettervezési munka is. Az arra járókat asszociációkra sarkallja a látvány, mindenképpen emléket hagy bennük, felkelti a figyelmet. A főút felőli falak ívelt vonalvezetése kedvező akusztikai hatást eredményez, kívül pedig jó rálátást enged a templom mögötti emlékműre, illetve az épület előtti útkereszteződésre.

Honlap: http://fatorony.hu/


Budakeszi Vadaspark

Az egykori pihenőerdő területén létrehozott vadasparkban a vadon élő állatok természetes élőhelyeiken figyelhetők meg. A Budakeszi Vadaspark elsődleges feladata a Buda környéki erdők élővilágának valamint Magyarország más részein, illetőleg az Európában őshonos fajok nagyközönséggel való megismertetése. A természeti értékeket lehetőség szerint eredeti formájában, helyén és érintetlen állapotában őrzi és mutatja be. Honlap

Budakeszi Erdészeti Arborétum

50 éve alapították a mára több mint 1000 növényfajtát bemutató Budakeszi Erdészeti Arborétumot. A 31,5 hektáron elterülő Budakeszi Arborétum a Budai Tájvédelmi Körzethez tartozik, amelyet abból a célból hoztak létre, hogy a Budapestet Nyugatról övező, erdő borította hegyvidék sajátosságait megőrizzék. Az Arborétum területén megtalálható sok ritka növényfaj, melyek értékes természeti kincset képviselnek. A főleg tűlevelű fajairól híres gyűjteményt előzetes bejelentkezés után lehet látogatni. A látogatók számára fedett pihenőhely, tűzrakóhely is rendelkezésre áll. Honlap


Mamutfenyők, Budakeszi

Budakeszi határában, a 22-es autóbusz végállomásától 10 perc sétával jelzett úton kereshetők fel a budakeszi mammutfenyők. A világ legnagyobb és legmagasabb fáinak tekinthető mammutfenyők az USA nyugati partvidékén élnek, és a XVIII. század közepétől tűnnek fel az európai parkokban. A budakeszi két fa ún. hegyi mammutfenyő (sequoiadendron giganteum). Koruk 70-80 évre tehető, 30 ill. 35 m magasságúak, alapi körméretük 5,40 ill. 6,70 m. 2009-ben a Nemzetközi Dendrológiai Alapítvány munkatársainak irányításával további 5 facsemetét ültettek, amely egy jövőbeli mamutfenyő-liget alapjait nyújtja. Honlap

 

Nagy-Kopasz

A Nagy-Kopasz a Budai-hegység legmagasabb pontja, magassága 559 méter. A Csergezán Pál-kilátó felső szintje 18 méter magas. 2005-ben épült a Csergezán Pál nevét viselő 32 méter magas kilátó a csúcson, ami pihenőhelyként is szolgál. A kilátó földszinti része vasbetonból, az emeletek vörösfenyőből készültek, a tetejéről pedig szabad kilátás nyílik a környékre; áttekinthető a Budai-hegység nagy része, a Pilis és a Gerecse egyes vonulatai, sőt, tiszta időben a Mátra vonulatai is látszanak.

 

Helytörténeti kiállítás

A helytörténeti gyűjtemény emléket állít a háború előtti Budakeszinek. A kiállítás gazdag anyaga bemutatja a német nemzetiségű lakosság életét, népszokásait, bútoraikat és egyéb tárgyi eszközeiket. Anyaga a mai napig is növekszik, köszönhetően az önzetlen adakozóknak. Honlap

Római katolikus templom (Angyalok királynéja), Máriamakk

Budakeszi határában erdős tisztáson áll a romjaiból újjáépített makkosmáriai római katolikus templom, ami ismert búcsújáró hely. 1731-ben Traub János budakeszi legény csodás gyógyulása után hálából Mária-képet csináltatott, majd azt látomása helyén egy tölgyfára helyezte. A népszerűvé vált zarándokhelyen 1768-ban szentelték fel a trinitáriusok kolostorát, mely az óbudai kiscelli trinitárius kolostorhoz tartozott. A rend feloszlatása után a templom is pusztulásnak indult, csak 1938-1947 között állították helyre. A templom homlokzatán szobrok és emléktáblák láthatók. Kedvelt túrakiinduló és érkezési célpont, szépen berendezett parkerdőben helyezkedik el. A templom és a zarándokház jelenleg a domonkos rend kezelésében van.

 

Romkert, Budakeszi

A római katolikus templom udvarában 1997-ben végzett ásatások során középkori templom falcsonkjaira bukkantak, amit romkertként mutatnak be. A régészeti kutatások során felszínre került a román kori templomalapozás a téglalap alakú hajóval, amelyet a későbbiek során nyugat felől kibővítettek. A XV. században a román kori templomot lebontva bővítették a templomhajót. E falakhoz épült észak felől a gótikus sekrestye, amelynek falába vadászjelenetes római kori sírkövet és római kori oltárkövet is beépítettek. A középkor folyamán a templomot és a templom körüli temetőt kerítőfallal vették körül. Az ásatás során a mai templom korábbi barokk sekrestyéjének falmaradványa is napvilágra került.

 

Bagolyvár

Ma már csak Bagolyvárként emlegetik a XVIII. század végén épült emeletes iskolát, amely az ország egyik legrégibb sváb iskolája volt. Az iskolában iskolamester oktatott, aki egyházi feladatokat is ellátott, ő volt a kántor és a sekrestyés is egy személyben. Ma a Szent László Közösségi Háznak ad otthont.

 

Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium

A Zárda-iskolát 1930-ban szentelték fel, hat elemi osztállyal indult meg az oktatás, hét szerzetesnővér tanította a leánygyermekeket. A nővérek budakeszi leányok generációit nevelték a keresztény erkölcsre és hazaszeretetre egészen 1948-ig, amikor államosították. Végül 1990-ben került vissza egyházi tulajdonba és ismét megindulhatott a keresztény oktatás, nyolcosztályos katolikus gimnázium formájában.

 


Mezei Mária Múzeum

Mezei Mária neves magyar színművésznő ebben a házban élt haláláig. A szobák a művésznő által használt bútorokkal és egyéb tárgyakkal berendezve, változatlan állapotban megtekinthetők.

 

Klasszicista villa

Az épület a klasszicista építészeti stílus tökéletes példája, egyszerű vonalai, szimmetrikus homlokzata, és oszlopos, timpanonos portikusza a 19. század nagypolgári ízlésvilágát tükrözi. A ház magántulajdonban van, lakóház. A Jókai Mór-Virágvölgy-Rákóczi Ferenc utcákon sétálva számos érdekes, és szép régi polgári és tornácos parasztház található, amelyek őrzik Budakeszi múltjának egy-egy fejezetét.

 


Erkel Ferenc-szobor, emléktábla

A parkban áll a magyar Himnuszt is megzenésítő Erkel Ferenc mellszobra, Bíró János szobrászművész alkotása. A zeneszerző sok időt töltött a településen, itt volt nyaralóháza, melyet emléktáblával jelöltek meg.

Római katolikus templom (Havas Boldogasszony)

A Havas Boldogasszony tiszteletére szentelt barokk templomot 1761-66 között építették, 1781-ben szentelték fel. A homlokzat síkjában maradó torony két oldalán Nepomuki Szent János és Szent Vendel szobra látható. A templomot Falconeri-freskók díszítik. A főoltár tabernákuluma mellett díszes gyertyatartók láthatók. A diadalív oldalait Bebó Károly Szent Kereszt oltára, valamint szószéke díszíti. Mindkettő 1760 körül készült, barokk stílusban. Az Ecce Homo faszobor a XVII. század első felében készült. A templom egykori barokk faszobrait a plébánián helyezték el. Nevezetesség az úrnapi körmenet, melyen virágszőnyeggel borítják az egész utat, immár több mint 250 éve.

Határon túli magyarok emléktemploma

A faszerkezetű református templom a határon túli magyarok emléktemploma. Basa Péter tervei alapján készült.

 

Kálváriakápolna

Az 1739-ben, barokk stílusban épült kálváriakápolnához kanyargós útra felfűzött stációsor érintésével jutunk el.
 

“Ecce homo” koszobor

A csaknem életnagyságú mészkőszobort 1885-ben állították, a pestisjárvány pusztítása után.  A szobor készítőjéről nincs adat. A mű Krisztus életének azt a pillanatát ábrázolja, amikor megostoroztatása után bíborszínű “királyi” palástban, töviskoronával, kezében a jogart helyettesítő nádszállal (buzogánnyal) “trónusra” ültették és kigúnyolták. A szobor egykor festett volt: köpönyege vörös színe mellett ruháján, lábán sárga, szemén és bajuszán barna, talapzatán piros festéknyomok maradtak fenn.

Kőkereszt

A római katolikus templom mögött áll egy 1775-ből származó, rokokó stílusú kereszt, ugyancsak rokokó talapzaton. A budai sárga mészkőből faragott hegedűidomú, rocaille-os talapzaton növényi motívumok és halálfejek kaptak helyet.

 

Himnusz-szobor

Kölcsey Ferenc költeményét, a magyar nemzeti Himnuszt idéző, 2006 májusában felavatott alkotást V. Majzik Mária Magyar Örökség-díjas képzőművész készítette. A márványból, mészkőből és bronzból készült szoborkompozíció közepén egy istenalak látható, ezt veszi körül sugaras alakban a vers szövege. A 4 méter magas domborművet 9 méteres magasságban 21 harang egészíti ki, amelyeken ünnepnapokon a Himnusz szólal meg, vasárnaponként délben pedig a déli harangszó.


Budakeszi országzászló

2006. augusztus 20-án avatták fel a budakeszi országzászlót, amely az országban az elsők között létesült magánemberek összefogásával. A zászlót ölelő kis terecske azóta nemzeti ünnepeink megünneplésének méltó helyszíne lett. A téren, a zászlóval szemben 2006. október 23-án került átadásra az 56-os hősök emléktáblája, amely egy “pesti srácot” ábrázol. Honlap

Megosztom a cikket