Mentők

Ki és mikor hívhat mentőt?

Mentés szükségessége esetén bárki – állampolgárságtól és egészségbiztosítási jogviszonytól függetlenül – hívhat mentőt a Magyar Köztársaság területén.

Milyen esetekben hívhatunk mentőt mentés céljából?

Minden esetben, amikor a beteg azonnali egészségügyi ellátásra szorul:

• ha életveszély, vagy annak gyanúja áll fenn (eszméletlen állapot, bármilyen eredetű súlyos vérzés, stb.);
• baleset, sérülés, bármilyen eredetű mérgezés esetén;
• megindult szülés, illetve a fennálló terhesség alatt bekövetkező rendellenesség miatt;
• ha erős fájdalom, vagy más riasztó panasz, illetve tünet észlelhető (pl. fulladásérzés, nehézlégzés, végtagbénulás, stb.);
• ha olyan magatartászavart észlelünk, mely során a beteg saját maga, vagy mások életét veszélyezteti.

A mentők hívószáma az ország egész területén (minden vezetékes és mobil telefonról): 104

1999-től egységes sürgősségi hívószám bevezetésére kerül sor Magyarország területén is (112). Ezt elsősorban akkor hívjuk, ha egyidejűleg a mentőkre és/vagy a tűzoltókra és/vagy a rendőrségre is szükség van.

Mentőhívás esetén az alábbi kérdések szerint tegyük meg a bejelentést:

1. Hol történt az eset?
   Ha a cím nem egyértelmű, akkor próbálja elmagyarázni a helyszín megközelíthetőségét, gondoskodjon útbaigazító segítségről.
2. Adja meg saját nevét, telefonszámát, amin elérhető lesz.
   Ha ezután megszakad a vonal, vagy új információkra van szükség, vissza tudjuk hívni. Ne felejtse el, pontatlan cím esetén a mentők nem fognak odatalálni az ön segítsége nélkül!
3. Milyen jellegű vészhelyzet áll fent, mi történt?
   Szorítkozzon a tényekre, minél rövidebben és pontosabban mondja el a problémát, annál hamarabb indulhat a segítség.
4. A mentőknek fontos segítség, hogy megtudják, milyen, panasz, tünet észlelhető a mentésre szorulókon. Lábát, hasát fájlalja, sápadt, esetleg eszméletlen. Minden tünet fontos lehet.
5. Adjon át minden egyéb információt (pl. több sérült van, tűzoltókra is szükség van, stb.), amely fontos lehet.
6. Nyújtson elsősegélyt a mentő megérkezéséig.

Ne szakítsa meg a vonalat, hiszen képzettség hiányában követheti a mentésirányító telefonos instrukcióit.

Ha nem mentést igénylő heveny megbetegedést észlel a beteg lakásán, hívja a háziorvost vagy az orvosi ügyeletet. A beteg vizsgálata alapján az orvos eldönti, hogy szüksége van-e a betegnek gyógyintézeti beutalásra és betegszállításra; ha igen, az orvos a szükséges intézkedéseket megteszi.

(Az Országos Mentőszolgálat hivatalos ajánlása)

Mit tehet, amíg megérkezik a mentő

A bejelentés megtörténte után térjünk vissza a beteghez, folytassuk az elsősegélynyújtást! Csak a feltétlenül szükséges ideig hagyjuk magára a beteget.

Intézkedjünk a mentők zökkenőmentes fogadásáról (szabadon lévő kutyák elzárása, a ház megvilágítása stb.). Ha a beteg állapotában változás (javulás vagy rosszabbodás) áll be, értesítsük erről a Mentőszolgálatot.

Ne feledjük, az elsősegélynyújtás és a segélyhívás állampolgári, de lelkiismereti kötelesség is!

 

• Első intézkedés

Alapszabály, hogy a sérültet nem szabad mozgatni, illetve csak a feltétlenül szükséges mértékben. Ám ha veszélyzónában (például egy forgalmas út közepén) találunk rá, ki kell hoznunk onnan. Erre a Rautek-féle műfogást alkalmazhatjuk:

• Álljunk szorosan az illető mögé.
• Két kézzel fogjuk át a válla alatt úgy, hogy a nyakát és a fejét is meg tudjuk támasztani
• Lendülettel helyezzük a sérültet ülő helyzetbe, és támasszuk meg mindkét térdünkkel.
• Fogjuk át a hóna alatt, egyik alkarját fordítsuk kicsit keresztbe a mellkasánál, és fogjunk rá mindkét kezünkkel.
• Könnyedén támasszuk meg a térde alatt, és lendülettel húzzuk a combunkra.
• Óvatosan induljunk el hátrafelé, és fektessük a beteget biztos helyre, ha lehet, egy takaróra.

 

• Mit tegyünk a földön fekvő sérülttel?

 

• Menjünk oda a beteghez, és ellenőrizzük, hogy eszméleténél van-e illetve hogy él-e.
• Vizsgáljuk meg, hogy reagál-e a külvilág ingereire: magához tér-e, ha megszólítjuk, megrázzuk a vállát, megpaskoljuk az arcát?
• Ha nem, azt kell ellenőriznünk, hogy van-e légzés. Guggoljunk a beteg mellé, és két kezünkkel szegjük hátra a fejét. Fülünket hajtsuk a sérült arcához, így hármas észleléssel ellenőrizhetjük, hogy lélegzik-e: láthatjuk, hogy emelkedik-süllyed-e a mellkasa, hallhatjuk, hogy jár-e a levegő, arcunkon pedig érezhetjük a levegő mozgását. 10 másodperc alatt megbizonyosodhatunk arról, hogy a beteg lélegzik-e.
• Mit tegyünk, ha van légzés?

 

• Mit tegyünk, ha nincs légzés?

Eszméletlen állapotban a legfontosabb veszélyt a hányadék vagy a nyelv hátracsúszása által okozott fulladás jelenti. Ha meggyőződtünk arról, hogy a beteg kielégítően lélegzik, lehetőség szerint fektessük stabil oldalfekvésbe a következő módon:

• A beteg feküdjön a hátán. A hozzánk közelebb eső kart hajlítsuk be derékszögben úgy, hogy a keze felfelé mutasson.
• A másik kart fektessük keresztbe a beteg mellkasán, kézfeje simuljon a hozzánk közelebb eső arcfélhez.
• A sérült távolabbi lábát hajlítsuk be, majd húzzuk magunk felé, hogy át tudjuk fordítani az oldalára.
• Hogy a légutak szabadon maradjanak, billentsük hátra a fejet. Stabilizáljuk ezt a helyzetet az arc alá igazított kézzel
• A sérültet ezután sem szabad magára hagyni, továbbra is figyeljük, hogy lélegzik-e!

 

• Vérzés

Jó, ha tudjuk, mihez kezdjünk erős vérzés esetén, hiszen a háztartási balesetek is gyakran okoznak vérző sebeket. A vérzés akár olyan súlyos is lehet, hogy rövid időn belül halált okozhat.

Tartsunk be néhány egyszerű szabályt!

• A beteget ültessük vagy fektessük le!
• Emeljük magasra a vérző testrészt!
• Gyakoroljunk közvetlen nyomást a sebre. Ha van, használjunk steril gézt, de megteszi a tiszta textília (például egy törülköző) is! Tartsuk a sebre nyomva!
• Ha lehetséges, készítsünk nyomókötést!

 

• Szívinfarktus és szélütés

Ha szívinfarktus vagy szélütés jeleit észleljük, azonnal riasszuk a mentőket! A betegnek minél előbb orvosi ellátást kell kapnia. A várakozás ideje alatt ellenőrizzük a sérült állapotát, légzését és keringését: ha szükséges, alkalmazzunk újraélesztést!

• A szívinfarktus főbb tünetei: erős mellkasi fájdalom, verejtékezés, nehézlégzés, halálfélelem.
• A szélütés főbb tünetei: bénulás, beszéd zavar, fejfájás.

• Sokk

A komoly vérveszteség vagy a súlyos sérülés keringési sokkot okozhat, ami életveszélyes állapot. A veszélyre sápadtság, hideg verejtékezés, gyengeség, gyors pulzus, és csökkenő vérnyomás figyelmeztethet. Ha fennáll a sokkveszély, tegyük a következőket:

• Ha vérzés áll fenn, azonnal csillapítsuk!
• Helyezzük a sérültet sokk-pozícióba: fektessük hanyatt, és emeljük magasra (20-30 centiméterrel feljebb) a lábait! Ez segíti a vér visszaáramlását a szív felé.
• Takarjuk be a sérültet!
• Folyamatosan ellenőrizzük a légzést!

 

• Csonttörés

Akkor merül fel a csonttörés gyanúja, ha az alábbi 5 tünet közül legalább 2 észlelhető:

• fájdalom
• duzzanat
• működészavar (például az illető nem tud lábra állni, nem tudja behajlítani a könyökét)
• deformitás, alakváltozás
• krepitáció, azaz a csont recsegésének jellegzetes hangja

Teljes bizonyosságot természetesen csak a röntgenvizsgálat ad, de mindig a súlyosabbat kell feltételeznünk. Csonttörés gyanúja esetén alapszabály, hogy a sérült testrészt nem szabad mozgatni, különösen, ha feltételezhető, hogy a gerinc is megsérült! A törött testrészt abban a helyzetben kell megtartanunk, ahogyan találtuk, ráadásul az adott csontot a két szomszédos ízülettel is rögzíteni kell, tehát például a lábszárat a bokával és a térddel. Ez nem is olyan egyszerű feladat, a mentők speciális eszközöket – többek között felfújható síneket – használnak erre.

Addig is, amíg a mentők kiérkeznek, igyekezzünk például táskákkal kitámasztani az adott testrészt, vagy egy kendővel rögzíteni az alkart.

 

• Mérgezés

Azonnal hívjuk a mentőket, közben ellenőrizzük a beteg állapotát, légzését és vérkeringését! Ha eszméletlen, fektessük stabil oldalfekvésbe, ha szükséges, kezdjünk újraélesztést.

• Égési sérülés

Nagyon veszélyes lehet, mert nem csupán az adott, láthatóan sérült bőrfelületet érinti, hanem az alatta lévő szöveteket, sokszor az egész szervezetet is. Az égés okozta károsodás ráadásul a beteg általános állapotától is függ: idősek vagy kisgyerekek nagyobb veszélynek vannak kitéve.
•A legfontosabb dolog, amit tehetünk, a hűtés. Ezt folyó hideg vízzel végezzük, legalább 15 percig, hogy a mély szöveti rétegekből is ki tudjuk vonni a hőt. Pár perc után ez fájdalommal járhat, de ne hagyjuk abba.
•Ezután tegyünk a sebre laza, steril fedőkötést, és menjünk orvoshoz, vagy hívjunk mentőt.

A népi gyógymódok (például a tejföl) alkalmazását nem javasoljuk! Mikroszkóppal nézve látnánk, hogy az égési sérülés sebfelülettel jár, amely elfertőződhet!

• Fulladásveszély

Ha idegentest (pl. ételdarab) zárja el a légutakat, a beteg hirtelen fuldokolni kezd, élete az azonnali elsősegélynyújtás sikerén múlhat. Ha a beteg saját erőből nem tudta felköhögni a légzési akadályt okozó tárgyat, és a teli tenyérrel a lapockák közé mért ütések sem segítenek, akkor alkalmazzuk a Heimlich műfogást, és azonnal hívjunk mentőt.
•Álljunk az illető háta mögé, és öleljük át a hasát a rekeszizma környékén! (Egyik kezünket szorítsuk ökölbe, másik kezünkkel fogjunk rá.)
•Gyors, erőteljes mozdulattal rántsuk fel a kezünket: ezzel egy nagy levegőlöketet indítunk el, ami segíthet az idegen test eltávolításában.
•Ha gyerek nyelt félre, fektessük hasra a térdünkön úgy, hogy kissé lógjon a feje. Ezután ütögessük meg tenyérrel a hátát!

• Vegyszer okozta marási sérülés

Ha sav vagy lúg roncsolta a bőrt és a szöveteket, a következőképpen járjunk el:
•Távolítsuk el a vegyszerrel szennyezett ruházatot.
•Öblítsük le a sebet folyó víz alatt. (ne engedjük a seb felől az egészséges bőrre folyni!)
•Kössük be a sebet steril kötszerrel.

(Az Országos Mentőszolgálat hivatalos ajánlása)