Hatósági iroda

Közérdekü telefonszámok

Tisztelt Ügyfelünk!


Panaszbejelentés ügyében az alábbiakról tájékoztatjuk:

A Hivatal feladatkörébe tartozó, a városlakók életét érintő ügyekben az állampolgárok, szervezetek bejelentéssel, panasszal, javaslattal élhetnek. A bejelentések, panaszok alapján a Hivatal érintett szervezeti egysége – a tárgyától függően és szükség szerint – társhatóságok bevonásával vizsgálatot, ellenőrzést folytatnak le, intézkedést tesznek, illetőleg amennyiben az intézkedés megtételére hatáskörrel nem rendelkeznek, az érintett szervnél azt kezdeményezik. A vizsgálat, ellenőrzés eredményéről a bejelentést tevőt tájékoztatják.

Panaszát megteheti az alábbi elérhetőségeken:


  • Budakeszi Védelmi Centrum, 24 órás Városi ügyelet:  0620/626-2092
  • Közterület felügyelet, égetés lakossági bejelentés: 0623/535-710/107 ; /108
  • Állatvédők: Zöldsziget Állatvédő Baráti Kör, Kincses Imre, telefonszám: 06-70-626-7378, e-mail: zoldszigetinfo@gmail.com
    Tuncsik József: 06-20-972-8231 (ha Kincses Imre – Zöld Sziget Állatvédők – telefonszáma nem elérhető)
  • Gyepmesteri tájékoztatás
  • Polgármesteri Hivatal Budakeszi, Fő u. 179. sz., 37-es iroda

E-mail cím: bejelentes@budakeszi.hu

Panaszának megválaszolásához kérjük, adja meg elérhetőségeit: név, lakcím, telefonszám, e-mail cím.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a panaszost, illetőleg a bejelentőt nem érheti joghátrány a panasz, illetőleg a közérdekű bejelentés megtétele miatt, kivéve, ha nyilvánvalóvá vált, hogy a bejelentő rosszhiszeműen járt el és ezzel bűncselekményt vagy szabálysértést követett el; másnak kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, adatai az eljárás kezdeményezésére, illetőleg lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére átadhatóak.

Megosztom a cikket

Kereskedelmi, továbbá szálláshely-szolgáltatói tevékenység, valamint a telepekről vezetett nyilvántartás

Nyilvántartás a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése, a szálláshely- szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009 (X. 20.) Korm. rendelet 12. §-a, a telepengedély, továbbá a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése, továbbá  a vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet alapján.

ELLENŐRZÉSI TERV 2018 (a második csatolmányban):

Megosztom a cikket

Kereskedelmi, telepengedélyezési, szálláshely-üzemeltetési és zenés, táncos rendezvénytartási ügyek

Ügyintézés helye, ügyfélfogadás:

2092 Budakeszi, Fő u. 179.
Telefon: +36-23-535-710
E-mail: igazgatas@budakeszi.hu

Ügyfélfogadási időpontok:

Hétfő:  13.00-17.00
Szerda: 8.30-12.00; 13.00-16.00
Péntek: 8.30-12.00

Az ügyintézés rendje:

A kérelmet postai úton, illetve ügyfélfogadási időben személyesen lehet benyújtani. A természetes személy ügyfél, ha jogszabály azt nem zárja ki, lakcíme illetve a foglalkoztatójának székhelye, telephelye szerinti székhelyű, azonos hatáskörű hatóságnál, ennek hiányában pedig a lakcíme vagy munkahelye szerint illetékes jegyzőnél is előterjesztheti, aki azt haladéktalanul továbbítja a hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz.

Letölthető kérelemlapok, nyomtatványok ITT érhetőek el!

Illetékesség

A Kormány kereskedelmi és a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. tv. szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként – a nemesfémből készült ékszerek, díszműáruk és egyéb tárgyak forgalmazása kivételével, továbbá a 26. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel –

a) a mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenység, az üzleten kívüli kereskedelem, a csomagküldő kereskedelem, az automatából történő értékesítés, valamint a közlekedési eszközön folytatott értékesítés esetében a 6. § (1), (2) és (4)-(7) bekezdése, a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 3. § (1) és (5) bekezdése, 6/G. §a) pontja, valamint e rendelkezésekkel összefüggésben a Kertv. 9. § (1), (4) és (5) bekezdése tekintetében a kereskedő székhelye szerinti település, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjét, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőt,

b) az a) pontban nem említett kereskedelmi tevékenységek esetében, a Kertv. 3. § (1) és (5)-(8) bekezdése, 5. § (5) bekezdése, 6. § (2) bekezdés a) pontja, 6. § (5) bekezdése, 6/G. § a) és b) pontja, valamint e rendelkezésekkel összefüggésben a Kertv. 9. § (1), (4) és (5) bekezdése tekintetében a kereskedelmi tevékenység helye szerinti települést, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjét, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőt jelöli ki.

Szükséges okiratok (a bejelentéshez eredetiben, vagy hitelesítésre alkalmas másolatban /az eredeti bemutatása mellett/ csatolni kell):

  • nem a kérelmező tulajdonában lévő üzlet esetében az üzlet használatának jogcímére (bérlet stb.) vonatkozó igazoló okiratot (a tulajdoni lap kivételével);
  • haszonélvezet esetében – ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a kérelmező – a haszonélvező hozzájárulását igazoló okiratot;
  • közös tulajdonban álló üzlet esetében, ha nem a tulajdonostársak közössége a kérelmező, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okiratot;
  • védett intézmény védőtávolságán belül szeszes italt árusító nem melegkonyhás vendéglátó üzlet esetén – az intézmény hivatali működési idejét igazoló okiratot, a vámhatóság előzetes véleményét, és a rendőrhatóság előzetes véleményét tanúsító okiratot

A jegyző szerzi be: a tulajdonjogot igazoló tulajdoni lapot

Az ügyintézés határideje és díja:

A szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság a szolgáltatót a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 23. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentés megérkezését követő naptól számított tizenöt napon belül hivatalból nyilvántartásba veszi, kivéve, ha a bejelentés alapján folytatott ellenőrzési eljárás keretében megállapította, hogy a szolgáltató nem felel meg az adott szolgáltatási tevékenység megkezdésére és folytatására való jogosultságot szabályozó jogszabályban foglalt előírásoknak.

Az eljárás illetékköteles, melyet a kérelem benyújtásával egy időben, illetékbélyegben kell leróni. (elektronikus úton történő teljesítésére nincs lehetőség) 3.000.- Ft értékű illetékbélyeg-köteles.

Szükséges okiratok: ugyanazon okiratok, mint a bejelentés-köteles kereskedelmi eljárás esetében.

A jegyző szerzi be: a szakhatóság(ok) hozzájárulását; a tulajdonjogot igazoló tulajdoni lapot

Az ügyintézés  határideje és díja:

Az ügyintézés határideje 21 nap.
Az ügyintézési határidőbe nem számít be:

  • a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama,
  • a jogsegélyeljárás időtartama, továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. § (2) bekezdése alapján adatnak a nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges idő,
  • a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő,
  • a szakhatóság eljárásának időtartama,
  • az eljárás felfüggesztésének időtartama,
  • a Ket. 70. § (1) bekezdésében szabályozott eljárás időtartama,
  • a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama,
  • a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő,
  • a kérelmező ügyfelet az eljárási költség előlegezésére kötelező döntés közlésére irányuló intézkedéstől az annak teljesítéséig terjedő idő,
  • a szakértői vélemény elkészítésének időtartama,
  • a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama,
  • hatósági közvetítő kirendelése esetén a hatósági közvetítés időtartama, de legfeljebb nyolc nap.

Működési engedéllyel kapcsolatos eljárásban szakhatóság:

  • a higiénés és egészségvédelmi, táplálkozás-egészségügyi és dietetikai, az ivóvíz minőségi, a települési hulladékkal és nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítésével kapcsolatos szakkérdésben
  • a Magyar Honvédség létesítményeinek területén kívül működtetni kívánt üzlet működésének         engedélyezése esetén első fokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi   feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalát,
  • a Magyar Honvédség létesítményeinek területén működtetni kívánt üzlet működésének     engedélyezése esetén első- és másodfokú eljárásban a honvédelmi miniszter által létrehozott, a   szakkérdés elbírálására jogosult hatóságot,
  • állatgyógyászati készítmény vagy annak hatóanyaga, továbbá növényvédő szer és hatóanyagai forgalmazása esetén – az állatgyógyászati készítmények és azok hatóanyagának, valamint a növényvédő szerek és hatóanyagaik forgalmazására vonatkozó követelményeknek való megfelelés kérdésében
  • állatgyógyászati készítmény nagykereskedelme, valamint állatgyógyászati készítmény       hatóanyagainak forgalmazása vonatkozásában első fokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-         biztonsági Hivatalt,
  • állatgyógyászati készítmény kiskereskedelme esetén első fokú eljárásban az élelmiszerlánc-           biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatalt, növényvédő szer és          hatóanyagai forgalmazása esetén első fokú eljárásban a növény- és talajvédelmi feladatkörben eljáró            megyei kormányhivatalt, másodfokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt,
  • ha nem veszélyes hulladékot forgalmaznak, és a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély nem szükséges, annak elbírálása kérdésében, hogy a hulladékgyűjtés és – tárolás eszközei, valamint a hulladékkezelés módja megfelel-e a hulladékgazdálkodási követelményeknek, okoz-e a hulladékkezelés környezetterhelést, biztosított-e az üzlet hulladékszállítási szempontból történő megközelíthetősége – első fokú eljárásban a környezetvédelmi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatalt, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget,
  • olyan üzlet esetében, amelyben az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint robbanásveszélyes osztályba tartozó vegyi árut és anyagot, pirotechnikai terméket, tüzelő- és az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint tűzveszélyes osztályba tartozó építőanyagot, járművet vagy üzemanyagot forgalmaznak
  • a működtetni kívánt üzlet működésének engedélyezése esetén az első- és másodfokú hatósági        eljárásban közreműködő tűzvédelmi szakhatóságokat,
  • az ingatlan-nyilvántartás szerint a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében álló földrészleten            (a továbbiakban: honvédelmi és katonai célú ingatlan) működtetni kívánt üzlet esetében tűzvédelmi     szakhatóságként az első fokú hatósági eljárásban a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal       vezetőjét, a másodfokú hatósági eljárásban pedig a honvédelemért felelős minisztert, valamint
  • a honvédelmi és katonai célú ingatlanon működtetni kívánt üzlet esetében a honvédelmi ágazati munkavédelmi és munkabiztonsági követelményeknek való megfelelés kérdésében munkabiztonsági szakhatóságként az első fokú hatósági eljárásban a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal vezetőjét, a másodfokú hatósági eljárásban a honvédelemért felelős minisztert.

A települési jegyző által folytatott eljárás illetékmentes.:
Szakhatóságok eljárási díjai (készpénzátutalási megbízás útján fizetendő):
Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály szolgáltatási díja: 7.000 Ft.

A 210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében meghatározott termékek kizárólag üzletben forgalmazhatók (az itt felsorolt termékek forgalmazása esetén kell működési engedély iránti kérelmet benyújtani, egyéb termékek forgalmazása esetén bejelentés-köteles eljárást folytatunk le):


2. a kémiai biztonságról szóló törvény szerinti veszélyes anyagok és keverékek, kivéve a Jöt. szerinti tüzelőolaj, propán vagy propán-bután gáz és az üzemanyag;

3. az egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmának szabályozásáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó termékek;

4. llatgyógyászati készítmények és hatóanyagaik;

5. fegyver, lőszer, robbanó- és robbantószer, gázspray, pirotechnikai termék, a polgári célú pirotechnikai tevékenységekről szóló kormányrendelet szerinti 1., 2. és 3. pirotechnikai osztályba tartozó termékek, az ott meghatározott kivételekkel;

6. növényvédő szerek és hatóanyagaik;

7. nem veszélyes hulladék;

8. az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag, kivéve a Jöt. szerinti tüzelőolaj, propán vagy propán-bután gáz és az üzemanyag.

A működési engedélyezési eljárásban külön vizsgálat nélkül ügyfélnek minősül az üzlet, valamint – a külön jogszabály szerinti vásáron és piacon, valamint a bevásárlóközpontban lévő üzlet kivételével – az üzlettel közvetlenül szomszédos, az üzlettel közös határvonalú, telekhatárú ingatlan tulajdonosa, társasház esetében a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, lakásszövetkezet esetében az elnök.


Egyéb fontos tudnivalók:
A kereskedő, illetve alkalmazottja ellenőrzéskor eredeti okirattal vagy másolattal köteles igazolni, hogy rendelkezik kereskedelmi tevékenység nyilvántartásba vételéről szóló igazolással, és/vagy működési engedéllyel, továbbá megfelel a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek.
Az üzletben működő biztonsági szolgálat nevéről és székhelyéről, működésének vásárlókat érintő szabályairól a vásárlókat jól láthatóan tájékoztatni kell.
A kereskedőnek rendelkeznie kell a forgalmazott termék – saját előállítású termék esetén a termékhez felhasznált nem saját előállítású termék – eredetét hitelt érdemlően igazoló bizonylattal.
A kereskedő köteles biztosítani, hogy a vásárló a megvásárolni kívánt termék jellegétől függően, annak méretét, súlyát, illetve használhatóságát ellenőrizhesse az üzletben vagy – egyéb kereskedelmi formák esetében – ha a termék rendelkezésre bocsátásakor mind a kereskedő vagy annak képviselője, mind pedig a vásárló jelen van.
Egyes termékek kiskereskedelmi tevékenység keretében való értékesítéséhez az azt végző személynek a kereskedelemért felelős miniszter rendeletében meghatározott szakképesítéssel kell rendelkeznie.
Az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen a kereskedelmi hatóság által hitelesített, folyamatosan számozott oldalú vásárlók könyvét kell elhelyezni.
A vásárlók könyveként nyomdai úton előállított, legalább tíz A/4-es vagy A/5-ös méretű lapot tartalmazó nyomtatvány alkalmazható.
A kereskedő köteles az üzlet nyitvatartási idejét a működési engedély iránti kérelemben, illetve az abban bekövetkező változást az azt megelőző nyolc napon belül a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni.

Az ügyfelet megillető adatvédelmi jogokról
Ket 17. §
1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról

Az ügyfelet megillető jogok (a Ket. alapján):

  • Az ügyfelet a hatósági eljárásban megilleti a törvény előtti egyenlőség, ügyeiket indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül kell elintézni. Az eljárás során az egyelő bánásmód követelményét meg kell tartani. /2. § (1)(2)/
  • Tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog és az eljárás során az anyanyelv használatának joga. /4. § (1)/
  • A hatóság kártérítési kötelessége jogellenes eljárás, döntés esetén és kártalanítási kötelezettsége a jogszerű károkozás esetére /4. § (2)/
  • A jogorvoslathoz való jog /96. §/
  • Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. /98. § (1)/
  • Bírósági felülvizsgálat kérelme jogszabálysértésre hivatkozással (a fellebbezési jog kimerítése után) /109. § (1)/
  • Újrafelvételi eljárás kérelme /112. § (1)
  • Az iratbetekintési jog /5. § (4)/
  • Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában betekinthet az eljárás során keletkezett iratba. Ez a jog akkor is megilleti az ügyfelet, ha korábban nem vett részt az eljárásban. /68. § (1)/
  • A védett titok megőrzésének és a személyes adatok védelmének kötelezettsége a hatóság részéről /5. § (4)/ /17. § (1)/
  • Az ügyfél nyilatkozat tételi joga, vagy annak megtagadása /51. § (1)/
  • A költségtakarékos eljárás kötelezettsége a hatóság részéről /7. §/
  • Az ügyfél  az eljárás megindítására vonatkozó kérelmét a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés  jogerőre emelkedéséig visszavonhatja. /34. § (4)/
  • Az ügyfél a tárgyaláson elhangzottakra észrevételt tehet, a meghallgatott személyhez kérdést intézhet és más személy meghallgatását vagy bizonyíték beszerzését indítványozhatja /62. § (3)/
  • Igazolási kérelem beterjesztésének lehetősége./66. § (1)/
  • Bizonyítékok ismertetése az ügyféllel /70. § (1)
  • Költségmentesség lehetősége /159. § (1)/

Az ügyfelet terhelő kötelezettségek, elmulasztásának következményei

  • Az ügyfél jóhiszemű eljárási kötelezettsége. /6. § (1)/
  • A kérelemre indult eljárásban a kérelemhez csatolni kell a jogszabályban előírt mellékleteket. /36. § (1)/
  • Ha az ügyfél kéri az eljáró hatóságtól, hogy az más hatóságtól szerezze be az általa megjelölt adatra vonatkozó igazolást, ezt írásba kell foglalnia. /36. § (3)/
  • Az eljárás megszüntetése az ügyfél kérelmére indult eljárásban, ha az ügyfél a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget, és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte, illetve nyilatkozattételének elmaradása megakadályozta a tényállás tisztásázását. / 31. § (2)/
  • Az ügyfél a hatóság felhívására nem nyilatkozik, a hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt vagy a 31. § (2) bekezdése alapján az eljárást megszünteti /51. § (2)/
  • Az idézett személy köteles az idézésnek eleget tenni. /48. § (1)/
  • Ha az idézett személy az idézésnek nem tesz eleget, vagy meghallgatása előtt az eljárás helyéről engedély nélkül eltávozik, és távolmaradását előzetesen alapos okkal nem menti ki vagy nyolc napon belül megfelelően nem igazolja, továbbá ha az idézésre, meghallgatásra nem alkalmas állapotban jelenik meg, és ezt a körülményt nem menti ki, eljárási bírsággal sújtható, továbbá az eljárási cselekmény megismétlése miatti többletköltség  megfizetésére kötelezhető. /48. § (2)/
  • Ha az idézett személy ismételt idézésre sem jelenik meg, és távolmaradását nem menti ki, a rendőrség útján elővezettethető. Az elővezetés foganatosításához – ha törvény másként nem rendelkezik – az ügyésznek a hatóság vezetője által kért jóváhagyása szükséges. /48. § (3)/
  • A tanúként megidézett személy köteles a meghallgatása végett megjelenni és – a (3) bekezdés B) pontjában, továbbá a (4) és (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – tanúvallomást tenni. /53. § (2)/
  • Törvény vagy kormányrendelet kötelezővé teheti, hogy az ügyfél a hivatalból folytatott eljárásba a hatóság erre irányuló felhívására közölje az érdemi döntéshez szükséges adatokat, és jogkövetkezményeket állapíthat meg az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy valótlan adatok közlése esetére. /51. § (3)/
  • Az ügyfél vagy képviselője, ha más tudomása ellenére az ügy szempontjából jelentős valótlan tényt állít, illetve a (3) bekezdés szerinti kötelező adatszolgáltatás körében a (4) bekezdésben foglalt ok hiányában adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, az ügy eldöntése szempontjából jelentős tényt elhallgat, eljárási bírsággal sújtható. /51. § (5)/
  • Ha a szemletárgy birtokosa a szemletárgyat a hatóság felhívására – a jogkövetkezményeire való figyelmeztetés ellenére – nem mutatja fel, illetve annak helyszíni átvizsgálását jogellenesen megakadályozza, a hatóság a szemletárgyat lefoglalhatja /57/B § (2)/
  • A szemle megtartását vagy eredményes lefolytatását akadályozó személy eljárási bírsággal sújtható. /57/B. § (3)/
  • Az e törvényben meghatározott esetekben a kötelezettség felróható módon történő megszegése esetén eljárási bírság kiszabásának van helye. Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője egyébként rosszhiszeműen jár el, a hatóság eljárási bírsággal sújthatja. /61. § (1)/
  • Az eljárási bírság legkisebb összege esetenként ötezer forint, legmagasabb összege a 141. § (1) bekezdésében foglalt eltéréssel – természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén pedig egymillió forint. /61. § (2)/
  • Az eljárási bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható. /61. § (3)/
  • Azt, aki a tárgyalás rendjét zavarja, a tárgyalás vezetője rendreutasíthatja, ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetén kiutasíthatja, továbbá eljárási bírsággal sújthatja. /62. (5)/
  • Az eljárási költség viselése /154. §, 156. § és 157. §/

Alkalmazott jogszabályok:

  • 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről,
  • 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről,
  • 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
  • 2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól,
  • 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozókról és az egyéni cégekről,
  • 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról,
  • 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságokról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról,
  • 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről,
  • 1999. évi XLII. törvény a nem dohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól,
  • 1991. évi XXXIV. törvény a szerencsejáték szervezéséről,
  • 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól,
  • 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról,
  • 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  • 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról,
  • 2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról,
  • 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról,
  • 180/2005. (IX. 9.) Korm. rend. a közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról,
  • 188/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet a közigazgatási hatósági eljárás irataiban lévő személyes és védett adatok megismerhetetlenné tételéért, valamint az ilyen módon kivonatolt iratokról való másolat készítéséért fizetendő költségtérítésről,
  • 42/2009. (IX. 15.) IRM rendelet a közigazgatási hatósági eljárásban közreműködő hatósági közvetítők, tolmácsok és jelnyelvi tolmácsok díjazásának szabályairól, valamint a tanúk költségtérítéséről szóló 14/2008. (VI. 27.) IRM rendelet módosításáról,
  • 14/2008. (VI. 27.) IRM. rend. a tanúk költségtérítéséről
  • 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről,
  • 78/2010. (III. 25.) Korm. rendelet az elektronikus aláírás közigazgatási használatához kapcsolódó követelményekről és az elektronikus kapcsolattartás egyes szabályairól,
  • 79/2004. (IV. 19.) Korm. rend. a postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről

Vonatkozó jogszabály: a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II.27.) Korm. rendelet

Az eljárás során fizetendő igazgatási szolgáltatási díj: 5000,- Ft melyet banki átutalással lehet befizetni az alábbi számlaszámra: 11742348-15730095

Kérjük közleményként feltüntetni: cégnév; „telepengedély kérelem”

Eljárási határidő: 21 munkanap, melybe nem tartozik bele a hiánypótlásra adott határidő és a szakhatósági eljárás időtartama.

1, KÉRELEM

Az eljárás kérelemre indul. A jogszabály meghatározza a telepengedély-köteles tevékenységeket. Telepengedély-köteles tevékenységet kizárólag jogerős telepengedély birtokában végezhető.

A kérelemhez mellékelni kell:

  1. a telep helyszínrajza
  2. nem a kérelmező tulajdonában lévő telep esetében az üzlet használatának jogcímére vonatkozó igazoló okirat (a tulajdoni lap kivételével);
  3. haszonélvezet esetében – ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a kérelmező – a haszonélvező hozzájárulását igazoló okirat;
  4. technológiai leírás

2, ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS

2.1. A jegyző a telepengedély iránti kérelem beérkezését követően köteles meggyőződni arról, hogy a helyi építési szabályzat, szabályozási terv, meghatározott övezeti besorolás, illetőleg azok hiányában az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 18. § (2) bekezdése szerint a kérelemben feltüntetett telepen az adott tevékenység végezhető-e.

2.2. A telepengedélyezési eljárásban ügyfélnek minősül a teleppel közvetlenül szomszédos, a teleppel közös határvonalú, telekhatárú ingatlan tulajdonosa, társasház esetén a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, lakásszövetkezet esetén az elnök.

2.3. A teleppel közvetlenül szomszédos ingatlanokkal rendelkezni jogosultak adatait, valamint a tulajdoni lap másolatot a jegyző hivatalból, az ingatlanügyi hatóság megkeresése útján vagy a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer használatával szerzi be.

2.4. A jegyző köteles a telepen helyszíni szemlét tartani, melyről értesíti a szakhatóságokat, valamint a kérelmezőt és a teleppel és a teleppel közös határvonalú, telekhatárú szomszédos ingatlanok tulajdonosait.

A helyszíni szemléről szóló értesítés legalább a kitűzött időpont előtt 15 munkanappal kerül kiküldésre.

A helyszíni szemléről a jegyző jegyzőkönyvet készít, a jegyzőkönyv egy-egy példányát megküldi azoknak a személyeknek, akiket a szemle időpontjáról értesített.

A szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásukat a szemle megállapításairól felvett jegyzőkönyvbe mondhatják.

2.5. A jegyző a telepengedély megadásával egyidejűleg a telepet nyilvántartásba veszi és az interneten közzéteszi.

Az engedélyt vagy a kérelem elutasításáról szóló határozatot a jegyző közli:

  • A kérelmezővel,
  • A telep és a közvetlenül szomszédos – a teleppel közös határvonalú, telekhatárú – ingatlanokkal rendelkezni jogosultakkal,
  • Az eljárásban közreműködött szakhatóságokkal,
  • Pest Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály Munkavédelmi Ellenőrzési Osztály
  • Budakeszi Rendőrőrsse

3, JOGUTÓDLÁS

Az ipari tevékenység végzőjének személyében történő változás esetén – amennyiben a tevékenység nem változik – a változást, annak megfelelő igazolása mellett az új jogosult, illetve a jogutód köteles bejelenteni.

A kérelemhez mellékelni kell:

  • A telep használatának jogcímét igazoló dokumentumot (pl. bérleti szerződés, tulajdonosi hozzájárulás)
  • Közös tulajdon esetén a tulajdonostárs, haszonélvező hozzájárulását igazoló okiratot

A jegyző az adatváltozást a nyilvántartásba bejegyzi, valamint a korábban kiadott telepengedély bevonásával egyidejűleg, a módosított adatoknak megfelelő telepengedélyt ad ki.

4, ADATOKBAN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK

  • Az ipari tevékenység végzője a telepengedély megadását követően a nyilvántartásban szereplő adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul írásban köteles bejelenteni.
  • Az ipari tevékenység megszüntetését az ipari tevékenység végzője köteles a megszűnést követően haladéktalanul bejelenteni és telepengedély-köteles tevékenység esetében a telepengedélyt leadni.
  • Tevékenységi kör módosítása esetén az engedélyezési eljárás az 1. és 2. pontokban meghatározottak szerint történik.

A jegyző az adatváltozást a nyilvántartásba bejegyzi, ezt követően a korábban kiadott telepengedély bevonásával egyidejűleg a módosított adatoknak megfelelő telepengedélyt ad ki.

Telepengedély-köteles tevékenységek:

  1. acélcsőgyártás
  2. alumínium gyártása, kivéve a timföld (alumínium-oxid) gyártása
  3. dohánytermék gyártása
  4. egyéb gumitermék gyártása
  5. égetett agyag építőanyag gyártása
  6. festék, bevonóanyag gyártása
  7. fémalakítás, porkohászat
  8. fémfelület-kezelés
  9. fémöntés alágazatba tartozó tevékenységek
  10. gumiabroncs, gumitömlő gyártása
  11. habarcsgyártás
  12. kőolaj-feldolgozás
  13. máshová nem sorolt egyéb vegyi termék gyártása
  14. mezőgazdasági vegyi termék gyártása, raktározása, tárolás
  15. mész-, gipszgyártás
  16. műanyag építőanyag gyártása
  17. műanyag lap, lemez, fólia, cső, profil gyártása
  18. műtrágya, nitrogénvegyület gyártása, raktározása, tárolása
  19. nemesfémgyártás
  20. papír csomagolóeszköz gyártása
  21. papírgyártás
  22. ólom, cink, ón gyártása
  23. ragasztószergyártás
  24. rézgyártás
  25. szálerősítésű cement gyártása
  26. szintetikus kaucsuk alapanyag gyártása
  27. tapétagyártás
  28. tisztítószer gyártása
  29. vas-, acél-, vasötvözet-alapanyag gyártása
  30. vegyi szál gyártása
  31. nem veszélyes hulladék hulladékgazdálkodási engedély köteles gyűjtése, hasznosítása, ártalmatlanítása
  32. veszélyes hulladék hulladékgazdálkodási engedély köteles gyűjtése, hasznosítása, ártalmatlanítása

A bejelentés-köteles tevékenységek a tevékenység megkezdésére irányuló szándék bejelentését követően folytathatók.

Budakeszi közigazgatási területén a bejelentéshez kötött ipari tevékenység folytatója az ipari tevékenység megkezdését megelőzően az oldal alján letölthető formanyomtatványon köteles Budakeszi Város Jegyzőjének bejelenteni a folytatni kívánt ipari tevékenységet.

Eljárás díja: 3.000 Ft., melyet illetékbélyeg formájában kell a kérelemre felragasztani.

A jegyző haladéktalanul köteles meggyőződni arról, hogy a helyi építési szabályzat, illetve annak hiányában az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 18. § (2) bekezdése szerint a kérelemben feltüntetett telepen az adott tevékenység végezhető-e.
Amennyiben megállapítja, hogy az adott tevékenység a telepen nem végezhető, az ipari tevékenység végzését megtiltja és a telepet bezáratja.
Amennyiben a telepen a bejelentés-köteles tevékenység végezhető a jegyző a telepet nyilvántartásba veszi.
A jegyző a bejelentés másolatát a nyilvántartásba vételt követően a nyilvántartási számmal együtt kézbesítés útján megküldi a bejelentőnek, a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II.27.) Korm. rendelet 4. § -ban, valamint az R. 9. § (1) bekezdésben megjelölt hatóságoknak.
A szakhatóságok a bejelentés kézhezvételétől számított harminc napon belül a telepen ellenőrzést folytatnak le és az ellenőrzést követő nyolc napon belül annak eredményéről tájékoztatják a jegyzőt.

Az ipari tevékenység megszüntetését az ipari tevékenység végzője köteles a jegyzőnek a megszűnést követően haladéktalanul bejelenteni és – telepengedély-köteles tevékenység esetében – a telepengedélyt leadni. A telepet a jegyző törli a nyilvántartásból.

Bejelentés-köteles tevékenységek

  1. alsóruházat gyártása
  2. acél tárolóeszköz gyártása
  3. ágybetét gyártása
  4. áramelosztó, -szabályozó készülék gyártása
  5. bányászati, építőipari gép gyártása
  6. bőr, szőrme kikészítése
  7. bőrruházat gyártása
  8. csap, szelep gyártása
  9. csapágy, erőátviteli elem gyártása
  10. csiszolótermék gyártása
  11. csomagolás-
  12. egészségügyi kerámia gyártása
  13. egyéb beton-, gipsz-, cementtermék gyártása
  14. egyéb bútor gyártása
  15. egyéb elektronikus, villamos vezeték, kábel gyártása
  16. egyéb fa-, parafatermék, fonottáru gyártása
  17. egyéb kerámiatermék gyártása
  18. egyéb kötött, hurkolt ruházati termékek gyártása, kivéve a kézi kötésű, horgolású ruházati termékek gyártása
  19. egyéb műanyagtermék gyártása
  20. egyéb nem vas fém gyártása
  21. egyéb papír-, kartontermék gyártása
  22. egyéb ruházat, kiegészítők gyártása
  23. egyéb szárazföldi személyszállítás vagy közúti áruszállítás, költöztetés alágazatba tartozó tevékenységek közül azon tevékenységek, amelyek esetében a tevékenységhez igénybe vett gépjárművet (gépjárműveket) külön jogszabály szerint telephelyen kell tárolni
  24. egyéb textiláru gyártása m. n. s., kivéve a kéziszőttes-, necceltáru- és csipkekészítés, kézi hímzés
  25. egyéb szivattyú, kompresszor gyártása
  26. elektronikus orvosi berendezés gyártása
  27. előre kevert beton gyártása
  28. emelő-, anyagmozgató gép gyártása
  29. evőeszköz gyártása
  30. élelmiszer-, dohányipari gép gyártása
  31. építési betontermék gyártása
  32. építési gipsztermék gyártása
  33. épületasztalos-ipari termék gyártása
  34. falemezgyártás
  35. felsőruházat gyártása (kivéve: munkaruházat)
  36. fém épületelem gyártása
  37. fémmegmunkálás
  38. fémszerkezet gyártása
  39. fémtartály gyártása
  40. fűrészáru-gyártás
  41. fűtőberendezés, kemence gyártása
  42. gépi meghajtású hordozható kézi szerszámgép gyártása
  43. gépjárműjavítás, -karbantartás
  44. gépjármű-karosszéria, pótkocsi gyártása
  45. gőzkazán gyártása
  46. gumiabroncs újrafutózása, felújítása
  47. hangszergyártás
  48. háztartási kerámia gyártása
  49. háztartási villamos készülék gyártása
  50. háztartási, egészségügyi papírtermék gyártása
  51. hidegen hajlított acélidom gyártása
  52. hidegen hengerelt keskeny acélszalag gyártása
  53. hidegen húzott acélhuzal gyártása
  54. hidegen húzott acélrúd gyártása
  55. hidraulikus, pneumatikus berendezés gyártása
  56. kohászati gép gyártása
  57. kötőelem, csavar gyártása
  58. központi fűtési kazán, radiátor gyártása
  59. közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártása
  60. huzaltermék gyártása
  61. illóolajgyártás
  62. irodabútor gyártása
  63. irodagép gyártása (kivéve: számítógép és perifériái)
  64. irodai papíráru gyártása
  65. járművillamossági, -elektronikai készülékek gyártása
  66. játékgyártás
  67. kerámiacsempe, -lap gyártása
  68. kerámia szigetelő gyártása
  69. kerékpár, mozgássérültkocsi gyártása
  70. konfekcionált textiláru gyártása (kivéve: ruházat)
  71. konyhabútorgyártás
  72. kőmegmunkálás
  73. könnyűfém csomagolóeszköz gyártása
  74. kötéláru gyártása
  75. kötött, hurkolt harisnyafélék gyártása, kivéve a kézi kötésű, horgolású harisnyafélék gyártása
  76. kötött, hurkolt kelme gyártása
  77. lábbeligyártás
  78. lakat-, zárgyártás
  79. máshová nem sorolt egyéb általános rendeltetésű gép gyártása
  80. máshová nem sorolt egyéb fémfeldolgozási termék gyártása
  81. máshová nem sorolt egyéb jármű gyártása
  82. máshová nem sorolt egyéb nemfém ásványi termék gyártása
  83. máshová nem sorolt egyéb speciális gép gyártása
  84. mezőgazdasági, erdészeti gép gyártása
  85. motorkerékpár gyártása
  86. motor, turbina gyártása (kivéve: légi, közútijármű-motor)
  87. munkaruházat gyártása
  88. műanyag csomagolóeszköz gyártása
  89. műanyag-, gumifeldolgozó gép gyártása
  90. műszaki kerámia gyártása
  91. műszaki textiláru gyártása
  92. nem háztartási hűtő, légállapot-szabályozó gyártása
  93. nem szőtt textília és termék gyártása (kivéve: ruházat)
  94. nem villamos háztartási készülék gyártása
  95. nyomdai tevékenység alágazatba tartozó tevékenységek
  96. orvosi eszköz gyártása
  97. papíripari gép gyártása
  98. parkettagyártás
  99. raktározás, tárolás (kivéve mezőgazdasági termények, mezőgazdasági vegyi termékek, műtrágya, nitrogénvegyület raktározása, tárolása)
  100. síküveg továbbfeldolgozás
  101. sportszergyártás, kivéve úszómedence gyártása
  102. száloptikai kábel gyártása
  103. számítógép, perifériás egység gyártása
  104. szárazföldi szállítást kiegészítő szolgáltatások közül a parkoló, parkolóhely, garázs üzemeltetése, kivéve a közút kezelője által üzemeltetett, közút területén vagy a közút területén kívüli közterületen létesített, illetőleg kijelölt várakozóhely
  105. szerszámgyártás
  106. szőnyeggyártás
  107. szőrmecikk gyártása
  108. tároló fatermék gyártása
  109. testápolási cikk gyártása
  110. textil-, ruházati, bőripari gép gyártása
  111. táskafélék, szíjazat gyártása
  112. textilszálak fonása
  113. textilszövés
  114. textil, szőrme mosása, tisztítása
  115. tűzálló termék gyártása
  116. villamos motor, áramfejlesztő gyártása
  117. villamos világítóeszköz gyártása
  118. nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz szállítása

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban. Kertv.) 2.§-a  alapján:szálláshely: szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített vagy használt épület, önálló rendeltetési egységet képező épületrész vagy terület szálláshely-szolgáltatás: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében rendszerint nem huzamos jellegű, éjszakai ott tartózkodást, pihenési is magába foglaló tartózkodás céljára szálláshely nyújtása és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása

Illetékesség:

A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet 3.§-a szerint:
(1) A Kormány a Kertv. 6/D. §-a, 6/G. § f) pontja és a szálláshely-szolgáltatási tevékenységgel összefüggésben a Kertv. 9. §-a tekintetében kereskedelmi hatóságként a szálláshely fekvése szerinti illetékes települési önkormányzat, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjét jelöli ki.
(2) A Kormány a szálláshely-szolgáltatási tevékenység tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a jegyzőt jelöli ki.

Szükséges okiratok:

A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009.(X.20.) számú  kormányrendelet 6.§ (2) bekezdése szerint a szálláshely-üzemeltetési tevékenység bejelentéséhez mellékelni kell:
a) nem a kérelmező tulajdonában lévő szálláshely esetében a szálláshely használatának jogcímére vonatkozó igazoló okiratot vagy annak másolatát a tulajdoni lap kivételével,
b) haszonélvezet esetében – ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a szálláshely-szolgáltató – a haszonélvező hozzájárulását igazoló okiratot,
c) közös tulajdonban álló szálláshely esetében, ha nem valamennyi tulajdonostárs a szálláshely-szolgáltató, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okiratot.

Az ügyintézés határideje és díja:

Az ügyintézés határideje: 21 nap.
Az ügyintézési határidőbe nem számít be:

  • a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama,
  • a jogsegélyeljárás időtartama, továbbá a Ket. 36. § (2) bekezdése alapján adatnak a nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges idő,
  • a hiánypótlásra, illetve a tényállástisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő,
  • a szakhatóság eljárásának időtartama,
  • az eljárás felfüggesztésének időtartama,
  • a Ket. 70. § (1) bekezdésében szabályozott eljárás időtartama,
  • a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama,
  • a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő,
  • a kérelmező ügyfelet az eljárási költség előlegezésére kötelező döntés közlésére irányuló intézkedéstől az annak teljesítéséig terjedő idő,
  • a szakértői vélemény elkészítésének időtartama,
  • a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama,
  • hatósági közvetítő kirendelése esetén a hatósági közvetítés időtartama, de legfeljebb nyolc nap.

Az eljárás illetékköteles, melyet a kérelem benyújtásával egy időben, illetékbélyegben kell leróni. (elektronikus úton történő teljesítésére nincs lehetőség) (továbbá a kérelem benyújtásával egy időben igazolni kell az eljárásban részt vevő szakhatóságok eljárási díjának megfizetését is):

3.000.- Ft értékű illetékbélyeg-köteles.

Alkalmazott jogszabályok:

  • 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről
  • 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről
  • 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
  • 2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól
  • 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

Egyéb fontos tudnivalók:

Az egyéb szálláshelyet üzemeltető szálláshely-szolgáltató köteles az adott naptári évre (a továbbiakban: tárgyév) vonatkozóan a tárgyévet követő év január hó 31. napjáig a jegyzőnek írásban adatot szolgáltatni a következőkről:
a) fogadott vendégek száma, és
b) a vendégek által a szálláshelyen eltöltött éjszakák száma.
Az a) és b) pontja szerinti adatokat összesítve, valamint magyarországi lakóhellyel rendelkező és magyarországi lakóhellyel nem rendelkező vendégek szerinti bontásban kell közölni. Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás személyes adatokat nem tartalmazhat.

Nyilvántartásba vétel iránti kérelem
A nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely szolgáltatásról szóló 173/2003. Korm. rendelet 3.§ (1) bekezdése szerint e rendelet alkalmazásában:
– nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely az erre a célra épített vagy átalakított és az ekként minősített,  illetve – ahol e rendelet előírja – ekként nyilvántartásba vett üdültetési és ifjúsági turisztikai célú, továbbá hegyi menedék céljára szolgáló szálláshely,
– nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelynek minősül az ekként minősített,  illetve – ahol e rendelet előírja – ekként nyilvántartásba vett sportlétesítményben üzemelő, szálláshely céljára szolgáló önálló rendeltetési részegység és szálláshely-szolgáltatásának időszakában kiegészítő/melléktevékenység formájában üzemeltetett hivatali, közfeladatot ellátó intézmény által biztosított és az egyházi jogi személy által nem az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény szerinti gazdasági-vállalkozási tevékenység keretében üzemeltetett egyházi intézményi szállás.

A jegyző a szolgáltatót a hatósági nyilvántartásba felveszi, ha a kérelem megfelel az (1) bekezdésben foglaltaknak, és a jegyző a (4) bekezdés szerinti ellenőrzés során nem tárt fel olyan hiányosságokat, amelyek miatt a 20. § (1) bekezdése alapján a nyilvántartásból való törlésnek lenne helye, feltéve, hogy az ellenőrzést a nyilvántartásba vételt megelőzően lefolytatta.
A jegyző a szolgáltató nyilvántartásba vételéről vagy a nyilvántartásba vétel megtagadásáról két hónapon belül dönt.

A szolgáltató nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatást a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásának napjától nyújthat.
Üdülő, gyermek- és ifjúsági tábor, turistaház, kulcsosház, valamint pihenőház esetén a jegyző a nyilvántartásba vételről értesíti
a) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat – a szálláshely szerint illetékes – kistérségi, fővárosi kerületi intézetét (a továbbiakban: ÁNTSZ) a közegészségügyi követelmények,
b) a szálláshely szerint illetékes tűzoltó-parancsnokságot a tűzvédelmi előírások,
c) a szálláshely szerint illetékes építésügyi hatóságot az építéshatósági követelmények,
d) külterületen vagy természetvédelmi oltalom alatt álló belterületen lévő szálláshely esetén a szálláshely szerint illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi előírások teljesítésének ellenőrzése céljából. Az ellenőrzést a hatóság az értesítés kézhezvételét követő két hónapon belül folytatja le. A hatóság az ellenőrzés eredményéről és a megtett intézkedésekről értesíti a jegyzőt.
A jegyző ellenőrzi, hogy a szolgáltatás megfelel-e a hatósági nyilvántartásban, a szolgáltató önminősítésében és a jogszabályokban foglaltaknak.

Illetékesség:

A hatósági feladatokat a szálláshely fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője látja el

Szükséges okiratok:

A kérelemhez eredetben, vagy hitelesítésre alkalmas másolatban /az eredeti bemutatása mellett/ csatolni kell:

  • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Tv. 20. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerinti diákotthon és kollégium esetében, feltéve, hogy legalább a 2. számú melléklet VII. pontjában meghatározott feltételekkel rendelkezik; valamint
    a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. Tv. 13. §-ának (1) bekezdése szerinti diákotthon és kollégium esetében, feltéve, hogy az Oktatási Hivatal nyilvántartásában szerepel- az alapító okiratot
  • a szálláshely használatára való jogosultságot igazoló okiratot (így különösen: adásvételi, illetve bérleti szerződést)

A jegyző szerzi be: – a tulajdonjogot igazoló tulajdoni lapot

Az ügyintézés határideje és díja:
Az ügyintézés határideje: 21 nap.

Az ügyintézési határidőbe nem számít be:

  • a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama,
  • a jogsegélyeljárás időtartama, továbbá a Ket. 36. § (2) bekezdése alapján adatnak a nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges idő,
  • a hiánypótlásra, illetve a tényállástisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő,
  • a szakhatóság eljárásának időtartama,
  • az eljárás felfüggesztésének időtartama,
  • a Ket. 70. § (1) bekezdésében szabályozott eljárás időtartama,
  • a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama,
  • a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő,
  • a kérelmező ügyfelet az eljárási költség előlegezésére kötelező döntés közlésére irányuló intézkedéstől az annak teljesítéséig terjedő idő,
  • a szakértői vélemény elkészítésének időtartama,
  • a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama,
  • hatósági közvetítő kirendelése esetén a hatósági közvetítés időtartama, de legfeljebb nyolc nap.

Az eljárás illetékköteles, melyet a kérelem benyújtásával egy időben 3.000.- Ft értékű illetékbélyegben kell leróni. (elektronikus úton történő teljesítésre nincs lehetőség)

Alkalmazott jogszabályok:

  • 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról,
  • 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
  • 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozókról és az egyéni cégekről,
  • 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról,
  • 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságokról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról,
  • 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről,
  • 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról,
  • 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről,
  • 180/2005. (IX.9.) Korm. rend. a közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról,
  • 188/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet a közigazgatási hatósági eljárás irataiban lévő személyes és védett adatok megismerhetetlenné tételéért, valamint az ilyen módon kivonatolt iratokról való másolat készítéséért fizetendő költségtérítésről,
  • 42/2009. (IX. 15.) IRM rendelet a közigazgatási hatósági eljárásban közreműködő hatósági közvetítők, tolmácsok és jelnyelvi tolmácsok díjazásának szabályairól, valamint a tanúk költségtérítéséről szóló 14/2008. (VI. 27.) IRM rendelet módosításáról,
  • 14/2008. (VI.27.) IRM. rend. a tanúk költségtérítéséről
  • 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről,
  • 78/2010. (III. 25.) Korm. rendelet az elektronikus aláírás közigazgatási használatához kapcsolódó követelményekről és az elektronikus kapcsolattartás egyes szabályairól,
  • 79/2004. (IV.19.) Korm. rend. a postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről

A zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R) tartalmazza a zenés, táncos rendezvények engedélyezésére, tartására vonatkozó szabályokat

Rendezvénytartási engedély birtokában tarthatók azok az alkalmi vagy rendszeres zenés, táncos rendezvények, amelyeket
a) 300 személynél nagyobb befogadóképességű helyiségben, vagy olyan építményben, építményen, tartanak, amelyben 300 személynél nagyobb befogadóképességű helyiség van, illetőleg amelyen (pl híd, kilátó) bármikor egyidejűleg 300 főnél több személy tartózkodása várható.
b) az a) pontban foglaltak kivételével a szabadban tartanak és a rendezvény időtartama alatt várhatóan lesz olyan időpont, amelyen a résztvevők létszáma az 1000 főt meghaladja
A rendelet értelmezése szempontjából:
zenés, táncos rendezvény: rendszeresen vagy meghatározott alkalomból, illetve időpontban tartott, nyilvános, nem zártkörű, válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatást főszolgáltatásként nyújtó rendezvény, amelyen a részvételhez nem kell megváltott ülőhellyel rendelkezni;
alapterület: a látogatók rendelkezésére álló nettó hasznos alapterület (az alapterület beépített bútorokkal csökkentve);
rendszeres rendezvény: adott helyszínen hetente több alkalommal, heti vagy havi gyakorisággal megtartott rendezvény;
alkalmi rendezvény: adott helyszínen egy alkalommal legfeljebb tíz egymást követő napon megtartott rendezvény.

A rendeletet hatálya nem terjed ki:
a) a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényekre;
b) a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésekre;
c) a törvényesen elismert egyházak és vallásfelekezetek által szervezett vallási szertartásokra, rendezvényekre;
d) a családi eseményekkel kapcsolatos rendezvényekre és
e) a közoktatási intézményekben az intézmény által szervezett rendezvényekre.

Budakeszi, közigazgatási területén az engedélyköteles zenés, táncos rendezvénynek helyt adó építmény üzemeltetője, szabadtéri rendezvény esetében a rendezvény szervezője a R által előírt adattartalmú rendezvénytartási engedély iránti kérelmet köteles Budakeszi Város Önkormányzat jegyzőjéhez benyújtani.
A kérelem a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet szerinti működési engedély iránti kérelemmel, valamint a bejelentéssel együtt is benyújtható.
Ebben az esetben a szakhatóságok az ellenőrzést mind az engedély, mind a működési engedély feltételei vonatkozásában egyszerre folytatják le.
A bejelentés-köteles kereskedelmi tevékenység bejelentésével egyidejűleg benyújtott engedély iránti kérelem esetében a hatósági ellenőrzéseket mind az engedély, mind a bejelentett kereskedelmi tevékenység feltételei vonatkozásában egyszerre, az engedély kiadását megelőzően kell lefolytatni. A bejelentést követő harminc napon belül nincs szükség újabb hatósági ellenőrzések lefolytatására.

Az engedélyezési eljárásban az alábbi szakhatóságok vesznek részt:
a) Pest Megyei Kormányhivatal Érdi, Járási Hivatal Népegészségügyi Osztálya a higiénés és egészségvédelmi, az ivóvíz minőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítésével kapcsolatos szakkérdésben
b) Budakeszi Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Építéshatósági Osztálya, vagy Pest Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Iroda a meglévő építmény tekintetében az általános érvényű kötelező építésügyi előírásoknak, a helyi építési szabályzatnak és a szabályozási terveknek való megfelelés kérdésében, kivéve, ha ugyanerre a rendeltetésre vonatkozóan az engedély iránti kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi vagy fennmaradási engedélyt adott ki,
c) Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Érdi Katasztrófavédelmi Kirendeltség a jogszabályban előírt tűzvédelmi követelmények érvényesítésével kapcsolatos szakkérdésben
d) Budaörsi Rendőrkapitányság Budakeszi Rendőrőrs a tevékenység közbiztonságra gyakorolt hatásával, a személy- és vagyonbiztonsággal kapcsolatos szakkérdésekben

A jegyző az engedélyezési eljárásban részt vevő szakhatóságokkal közösen helyszíni szemlét tart, amelyről értesíti
a) a kérelmezőt;
b) a rendezvény helyszínéül szolgáló építmény, helyiség tulajdonosát
c) hatásterületen élő ügyfeleket hirdetményi úton
d) az eljárásban közreműködő szakhatóságokat (R 3. § (4))
e) az Országos Mentőszolgálatot

Az értesítésben a jegyző felhívja az ügyfelek figyelmét, hogy távolmaradásuk a szemle megtartását nem akadályozza. Távolmaradás esetén a szemle időpontja előtt a jegyzőhöz az ügyfél által írásban beadott észrevételeket a jegyző a szemlén ismerteti.
A szakhatóságok állásfoglalásukat a szemle megállapításairól felvett jegyzőkönyvbe foglalhatják.
A jegyző az engedély megadásával egyidejűleg a zenés, táncos rendezvényt nyilvántartásba veszi, és igazolást állít ki.

A jegyző az engedély tárgyában hozott határozatot közli:
a) a helyszíni szemléről értesült személyekkel és szakhatóságokkal
b) a Pest Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztályával, valamint
c) a Pest Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályával.

A jegyző által vezetett nyilvántartás nyilvános, azt a jegyző az önkormányzat honlapján közzéteszi.

1.2 Nyilvántartási adatokban bekövetkezett változás, tevékenység megszűnése:
Az engedély jogosultja a kérelem adataiban bekövetkezett változásokat haladéktalanul köteles bejelenteni a jegyzőnek.
A jegyző az adatokban bekövetkezett változást a bejelentés alapján a nyilvántartásba bejegyzi, és a módosított adatoknak megfelelő engedélyről szóló igazolást ad ki.
Amennyiben a módosítás olyan jellegű, hogy az valamely szakhatóság jogkörét érinti, arról a jegyző az érintett szakhatóságot értesíti. Amennyiben a szakhatóság nyilatkozata alapján szükséges, a jegyző új engedélyezési eljárást folytat le.
A tevékenység megszüntetését az igazolás leadásával egyidejűleg haladéktalanul be kell jelenteni a jegyzőnek. A bejelentés alapján a jegyző az engedélyt visszavonja, és a zenés, táncos rendezvényt törli a nyilvántartásból.
A jegyző a nyilvántartásban foglalt adatokban bekövetkezett változást, valamint az adatváltozás tárgyában hozott határozatot haladéktalanul közli az
engedélyezési eljárásban részt vevő szakhatóságokkal,
a fogyasztóvédelmi hatósággal, valamint
a területileg illetékes munkavédelmi hatósági és munkaügyi hatósági hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatallal.

1.3 A zenés, táncos rendezvény szervezőjére, biztonsági személyzetére  vonatkozó szabályok:
A zenés, táncos rendezvény biztosítását a zenés, táncos rendezvény és a helyszín jellegzetességeihez, valamint a helyszín befogadóképességéhez igazodó számú biztonsági személyzet végzi.
Ha a jóváhagyott biztonsági tervben a biztonsági személyzet létszáma a tíz főt eléri, akkor a biztonsági személyzet legalább egy tagjának biztonságszervezői, legalább három tagjának rendezvénybiztosító képzettséggel kell rendelkeznie. (E képesítés vizsgakövetelményeit az igazságügyi és rendészeti miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 15/2008. (VII. 28.) IRM rendelet tartalmazza.)
A biztonsági személyzet tagja a képzettségét igazoló okiratot vagy annak másolatát a zenés, táncos rendezvény ideje alatt köteles magánál tartani és hatósági ellenőrzés esetén felmutatni.
1.4 A zenés, táncos rendezvényt üzemeltető, szervező kötelezettségei:
A rendezvény szervezőjének feladata, hogy folyamatosan nyomon kövesse, hogy nem várható-e a rendezvény biztonságát veszélyeztető időjárás, valamint felel a biztonsági tervben és a vonatkozó tűzvédelmi előírásokban meghatározott rendelkezések megtartásáért, ha az időjárás a rendezvény biztonságát veszélyezteti, szükséges esetben gondoskodik a rendezvény felfüggesztéséről.
A biztonsági terv tartalmazza:
a) a zenés, táncos rendezvény helyszínének alaprajzát, befogadóképességét és az oda való belépés és eltávozás rendjét;
b) a zenés, táncos rendezvény helyszínének baleset, elemi csapás, tömeges rendbontás esetére vonatkozó kiürítési, menekítési tervét;
c) a biztonsági követelmények érvényesítésében közreműködők tevékenységének leírását;
d) a biztonsági személyzet létszámát;
e) az egészségügyi biztosítás feltételeinek meglétére vonatkozó utalást; valamint
f) szabadtéri rendezvényeknél a viharos időjárás esetére vonatkozó intézkedési tervet.
A zenés, táncos rendezvény gyakoriságáról, megtartásának napjairól, kezdésének és befejezésének időpontjáról szóló nyilatkozatnak, a biztonsági tervnek és a tűzriadó tervnek a zenés, táncos rendezvény helyszínén a vendégek számára látható, hozzáférhető helyen történő elhelyezéséért, valamint az elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján való közzétételéért az üzemeltető és a szervező felel.
A zenés, táncos rendezvény szervezője gondoskodik elsősegély nyújtására képzett személyzet helyszíni jelenlétéről.
1.5 A zenés, táncos rendezvényt üzemeltető, szervező jogai:
Amennyiben ezt előre meghirdette, korlátozhatja a fiatalkorúak zenés, táncos rendezvény helyszínére való belépését olyan módon, hogy a zenés, táncos rendezvény helyszínére történő belépést az életkort igazoló okmány előzetes felmutatásához,
A beléptetést a fiatalok alkohollal történő kiszolgálásának megelőzése, esetleges alkoholfogyasztásuk ellenőrizhetősége érdekében a fiatalkorúak számára megkülönböztető jelzéssel ellátott belépőjegyhez (kártyához, karszalaghoz) kötheti.

1.6 A zenés, táncos rendezvények ellenőrzésére jogosult hatóságok:
A zenés, táncos rendezvények ellenőrzésére jogosult:
a) a jegyző,
b) valamennyi, az engedélyezési eljárásban részt vett szakhatóság;
c) bármely hatóság, amelyet más jogszabály az ellenőrzésre feljogosít.

Az ellenőrzésre jogosult hatóságok (a továbbiakban: hatóság) ellenőrzési tevékenységét a jegyző hangolja össze.
1.7 A zenés táncos rendezvény tartására vonatkozó szabályok megsértésének jogkövetkezményei:
1.7.1 Amennyiben az ellenőrzésre jogosult hatóság a rendszeres rendezvények helyszínének olyan időben történő ellenőrzése során amikor ott nem tartanak zenés táncos rendezvényt azt tapasztalja, hogy
a) a zenés, táncos rendezvény helyszíne a jogszabályi feltételeknek nem felel meg és a jogsértés másként nem orvosolható, illetve a jogszabályi feltételeknek való megfelelés más módon nem biztosítható, a jegyző az észlelt hiányosságok megszüntetéséig, de legfeljebb kilencven napra zenés, táncos rendezvény tartását megtiltja.
b) az engedély kiadásának feltételei nem állnak fent, vagy a rendezvény szervezője az a) pont szerinti határozatban meghatározott időtartam alatt nem tesz eleget a határozatban foglaltaknak, a jegyző az engedélyt visszavonja, illetve a rendezvény tartását megtiltja.
1.7.2 Amennyiben az ellenőrzésre jogosult hatóság a zenés, táncos rendezvény időpontjában a helyszínen lefolytatott ellenőrzés során tapasztal jogsértést, hiányosságot – a külön jogszabályban meghatározott jogkövetkezményeken túl – az alábbi intézkedéseket alkalmazhatja:
a) figyelmeztetés, ha a zenés, táncos rendezvény helyszínén a hatóság első ízben állapított meg jogsértést, kivéve az d) pontban szabályozott eseteket;
b) felszólítás a hiányosságok meghatározott időn belüli pótlására;
c) a tapasztalt jogsértésről ideiglenes intézkedés nélkül értesíti a jegyzőt és eljárást kezdeményez;
d) a zenés, táncos rendezvény folytatását a helyszínen felfüggeszti, ha:
da) a rendezvényhelyszín engedély iránti kérelemben meghatározott befogadóképességének nyilvánvalóan jelentős túllépése;
db) a biztonsági tervben meghatározott számú biztonsági személyzet hiánya;
dc) az engedély hiánya;
dd) a zenés, táncos rendezvény folytatása az élet- vagy testi épség veszélyeztetésével jár;
de) a zenés, táncos rendezvény folytatása a közbiztonságot vagy a közrendet közvetlenül és súlyosan veszélyezteti.

Illetékesség:

Rendezvény helye szerint illetékes, települési önkormányzat jegyzője.

Szükséges okiratok:

A rendezvénytartási engedély iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a zenés, táncos rendezvénynek helyt adó építmény, terület azonosításához szükséges, továbbá alapterületére, befogadóképességére vonatkozó adatokat,
b) a zenés, táncos rendezvénynek helyt adó építmény, terület használatának jogcímét
c) a kérelmező nevét, valamint székhelyét, cégjegyzékszámát, az egyéni vállalkozó nyilvántartási számát,
d) a zenés, táncos rendezvény megnevezését,
e) a zenés, táncos rendezvényhez kapcsolódó szolgáltatások megnevezését,
f) a zenés, táncos rendezvény gyakoriságáról, megtartásának napjairól, kezdésének és befejezésének időpontjáról szóló nyilatkozatot,
g) a biztonsági tervet,
h) amennyiben ezt külön jogszabály kötelezővé teszi, a tűzvédelmi szabályzatot,
(„a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 1996. évi XXXI. törvény 19. § (1) bekezdésének megfelelően: A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek, ha a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, illetve a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes besorolás esetén és kereskedelmi szálláshelyeken tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük.” )
i) az építésügyi hatóság szakhatósági közreműködéséhez szükséges, külön jogszabályban meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt két példányban és a tervezői nyilatkozatot.
(37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról)

Az ügyintézés határideje és díja:

Az ügyintézés határideje: 20 nap.

Az ügyintézési határidőbe nem számít be:
a) a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama,
b) a jogsegélyeljárás időtartama, továbbá a 36. § (2) bekezdése alapján adatnak a nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges idő,
c) a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő,
d) a szakhatóság eljárásának időtartama,
e) az eljárás felfüggesztésének időtartama,
f) a 70. § (1) bekezdésében szabályozott eljárás időtartama,
g) a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama,
h) a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő,
i) a szakértői vélemény elkészítésének időtartama,
j) a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama.

Engedélyezési eljárásért fizetendő illeték:

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (1) bekezdése alapján a rendezvénytartási engedélyezési eljárásért 3.000 Ft. illetéket kell fizetni, melyet illetékbélyeg formájában kell megfizetni és az eljárást kezdeményező iratra, azaz a kérelemre kell felragasztani.

Szakhatósági eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak

Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Érdi Katasztrófavédelmi Kirendeltség: 13.000 Ft.

A nyilvántartási adatokban bekövetkezett változás bejelentése illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés 26 pontja alapján illetékmentes

Alkalmazott jogszabályok:

  • 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről,
  • 2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól
  • 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (a továbbiakban: Ket.),
  • 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról,
  • 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról,
  • 188/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet a közigazgatási hatósági eljárás irataiban lévő személyes és védett adatok megismerhetetlenné tételéért, valamint az ilyen módon kivonatolt iratokról való másolat készítéséért fizetendő költségtérítésről,
  • 180/2005. (IX. 9.) Korm. rendelet a közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról,
  • 42/2009. (IX. 15.) IRM rendelet a közigazgatási hatósági eljárásban közreműködő hatósági közvetítők, tolmácsok és jelnyelvi tolmácsok díjazásának szabályairól, valamint a tanúk költségtérítéséről szóló 14/2008. (VI. 27.) IRM rendelet módosításáról,
  • 14/2008. (VI. 27.) IRM. rendelet a tanúk költségtérítéséről,
  • 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről,
  • 78/2010. (III. 25.) Korm. rendelet az elektronikus aláírás közigazgatási használatához kapcsolódó követelményekről és az elektronikus kapcsolattartás egyes szabályairól,
  • 79/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről,
  • 253/1997. (XII. 20.) Korm rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről
  • 15/2008. (VII. 28.) IRM rendelet az igazságügyi és rendészeti miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról
  • 25/2010. (V. 14.) OKM rendelet az oktatási és kulturális miniszter ágazatába tartozó szakképesítésének szakmai és vizsgakövetelményeiről
  • 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról
  • 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről
  • 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról
Megosztom a cikket

Szociális, gyermekvédelmi ügyek

Ügytípusok, ügyintézők, ügyintézők elérhetősége:

Dr.Komárominé Dr. Hermann Krisztina

Beosztás: szociális ügyintéző
Iroda: 37.
Telefonszám: +36 23 535 710/177,   0620/224-5938
Email cím: hermann.krisztina@budakeszi.hu
Ellátott feladatok:
  • Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres települési támogatás
  • Ápoláshoz kapcsolódó rendszeres települési támogatás
  • Adósságkezeléshez kapcsolódó rendszeres települési támogatás
  • Családi napközi támogatás
  • Kamatmentes kölcsön
  • Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
  • Köztemetés
  • Rendkívüli települési támogatás

Letölthető kérelem nyomtatványok az oldal alján találhatóak!

Ügyintézés  díja:
A szociális és gyermekvédelmi eljárás költség- és illetékmentes.

Ügyintézés jogszabályban meghatározott határideje:

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 33. § (1) bekezdése alapján 21 nap.

Az Önkormányzat gondoskodik a helyben szokásos legolcsóbb temetés igénybevételével az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről az Szt. 48.§ -ban foglaltak szerint. A köztemetés költségének megtérítése alól az eltemettetésre köteles személyt az Önkormányzat akkor mentesíti, ha nem rendelkezik az Szt. 4.§ (1) bekezdés b) pontban meghatározott vagyon feletti vagyonnal.

A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres települési támogatás a szociálisan rászoruló, Budakeszin lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személy részére az általa lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásainak viseléséhez nyújtott hozzájárulás. Az Önkormányzat a lakás villanyáram-, a víz-, a gázfogyasztás költségeihez, a közös költséghez lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres települési támogatást nyújt.

A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában (Szt. 4. § (1) bekezdés f) pontja alapján) az egy főre eső havi jövedelem (Szt. 4. § (1) bekezdés a) pontja) nem haladja meg az öregségi nyugdíj (28.500,-Ft) mindenkori legkisebb összegének 250%-át (71.250,-ft), és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. A vagyon kiszámításának az alapja az Szt. 4. § (1) bekezdés b)-bb) pontja alapján történik.

A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres települési támogatást az Önkormányzat egy évre állapítja meg 2500,-Ft/hó összegben.

Ápoláshoz kapcsolódó rendszeres települési támogatást állapít meg az Önkormányzat annak a hozzátartozónak (Ptk. 8:1. § (1) és (2) bekezdés), aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi. Az ápolási tevékenységet végző ápolónak és az ápolásra szoruló személynek bejelentett Budakeszi lakóhellyel kell rendelkeznie. Ápoláshoz kapcsolódó rendszeres települési támogatás annak a családnak adható, ahol az egy főre jutó jövedelem (Szt. 4. § (1) bekezdés a) pontja) nem haladja meg az öregségi nyugdíj (28.500,-Ft) legkisebb összegének 280 %-át (79.800,-Ft), egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének (28.500,-Ft) 330 %-át (94.050,-Ft).

Az ápoláshoz kapcsolódó rendszeres települési támogatást az Önkormányzat egy évre állapítja meg bruttó 28.500,-Ft/hó összegben.

Adósságkezeléshez kapcsolódó rendszeres települési támogatás a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó, Budakeszin lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek részére állapítható meg:

a) akinek az adóssága meghaladja az ötvenezer forintot, és nem haladja meg a háromszázezer forintot, és akinek az adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább hat havi, és
b) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj (28.500,-Ft) mindenkori legkisebb összegének 300 %-át (85.500,-Ft), egyedül élő esetében annak 350 %-át (99.750,-Ft), és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona, és
c) aki vállalja az adósság és a települési önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének (összes adósság 25%-a) megfizetését, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt.

Az adósságkezelési szolgáltatás időtartama legfeljebb tizenkét hónap.

Az önkormányzatok által biztosított ellátás neve 2015. március 1-jétől egységesen települési támogatás lesz.

Az önkormányzat azoknak a személyeknek, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak, e rendeletben meghatározottak szerint rendkívüli települési támogatást nyújt.

E támogatás keretében az önkormányzatok az általuk támogatandónak ítélt, rendeletükben szabályozott élethelyzetekre nyújthatnak támogatást. Annak eldöntése, hogy e támogatás keretében milyen célokra, mely feltételek teljesülése esetén milyen összegű támogatást nyújt, teljes mértékben az önkormányzat mérlegelési jogkörébe tartozik.

Az Önkormányzatok számára az Szt. által szabott egyetlen kötelezettség az, hogy a képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani. A létfenntartást veszélyeztető élethelyzet, a létfenntartási gond meghatározása az önkormányzat jogosultsága, hasonlóan az ilyen helyzetekben nyújtandó támogatás összegének meghatározásához.

Rendkívüli települési támogatás annak a családnak adható,

a) ahol az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 220%-át, (62.700,-Ft)
b) egyedülálló, illetve gyermekeit egyedül nevelő szülő esetén az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 240%-át, (68.400,-Ft)
c) az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás címén benyújtott kérelem esetén: az eltemettető családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj 280%-át, (79.800,-Ft)
d) az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás címén benyújtott kérelem esetén: amennyiben az eltemettető egyedülálló, esetében az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj 350%-át.(99.750,-Ft)

Rendkívüli települési támogatás igényelhető, a megjelölt jövedelemhatárok figyelembe vételével:

a) betegséghez,
b) halálesethez,
c) elemi kár elhárításához,
d) a válsághelyeztben lévő várandós anya gyermekének megtartásához,
e) iskoláztatáshoz,
f) a gyermek fogadásának előkészítéséhez,
g) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz,
h) a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez,
i) a gyermek hátrányos helyzete miatt,
j) adott év október 1. napjától következő év február 28. napjáig tüzelőfa vásárlására.

Az rendkívüli települési támogatás összege, adott évben családonként nem haladhatja meg:

a) egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300%-át. (85.500,-Ft)
b) családban élő esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250%-át. (71.250,-Ft)
c) gyermekét egyedül nevelő szülő esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 400%-át. (114.000,-Ft)
d) gyermekes családok esetében, az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 350%-át. (99.750,-Ft).

Rendkívüli települési támogatás alkalmanként nyújtható. Rendkívüli települési támogatás iránti kérelem – kivéve létfenntartását súlyosan veszélyeztető élethelyzet – a támogatás átvételétől számított 3 hónapon belül nem nyújtható be újra.

Kamatmentes szociális kölcsön formájában nyújtható a rendkívüli települési támogatás annak a Budakeszin lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személynek, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-á (42.750,-Ft), de nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át (99.750,-Ft) és

a) létfenntartást veszélyeztető élethelyzetbe került és
b) a visszafizetés garanciái biztosítottak és
c) a kérelmező az Önkormányzattal kölcsönszerződést köt.

Meghatározott feltétel, a visszafizetés garanciái biztosítottak, abban az esetben, ha a kölcsönt igénylő rendszeres, igazolt jövedelemmel rendelkezik.

A kamatmentes szociális kölcsön összege nem haladhatja meg a 80.000,-Ft-ot.

Átmeneti segélyt kaphatnak azok a személyek, családok, hajléktalanok, akik létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerültek, valamint akik időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdenek, és Budakeszin életvitelszerűen tartózkodnak.

A természetbeni átmeneti segély nyújtását a HÍD Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat végzi.

Az átmeneti segély alkalmanként állapítható meg.

Családi napközi támogatást nyújthat a szülő vagy törvényes képviselő (továbbiakban: szülő) részére a gyermek 3. életévének betöltéséig, illetve ha a gyermek a 3. életévét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, legkésőbb a 4-6. életévének betöltését követő augusztus hó 31. napjáig, és ha a

a)  a gyermek Budakeszi Városi Bölcsődébe történő jelentkezése elutasításra került helyhiány miatt,
b)  a gyermeket magánbölcsődébe vagy családi napköziben helyezik el, és
c)  a családban az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkor legkisebb összegének háromszorosát.

A támogatás összege gyermekenként havonta 30.000,-Ft, azaz harmincezer forint.

  • 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (továbbiakban Szt.)
  • Budakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról (továbbiakban Ör.)
  • Budakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2013. (IX.05.) önkormányzati rendelete Budakeszi Városi Bölcsődébe fel nem vett gyermekek családi napköziben történő elhelyezésének támogatásáról
  • 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól (továbbiakban Pe.)
  • 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (továbbiakban Ket.)
  • 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (továbbiakban Gyvt.)
  • 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról (továbbiakban Gyer.)
  • 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről
  • 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (továbbiakban Ptk.)
Megosztom a cikket

Egyéb igazgatási ügyek

Illetékes szervezeti egység: Igazgatási osztály

Ügyintézés helye, ügyfélfogadás:

2092 Budakeszi, Fő u. 179.
Telefon: +36-23-535-710
E-mail: igazgatas@budakeszi.hu

Ügyfélfogadási időpontok:

Hétfő:  13.00-17.00
Szerda: 8.30-12.00; 13.00-16.00
Péntek: 8.30-12.00

Az ügyintézés rendje:

A kérelmet postai úton, illetve ügyfélfogadási időben személyesen lehet benyújtani. A természetes személy ügyfél, ha jogszabály azt nem zárja ki, lakcíme illetve a foglalkoztatójának székhelye, telephelye szerinti székhelyű, azonos hatáskörű hatóságnál, ennek hiányában pedig a lakcíme vagy munkahelye szerint illetékes jegyzőnél is előterjesztheti, aki azt haladéktalanul továbbítja a hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz.

Az Igazgatási és szervezési osztályhoz tartozó egyéb igazgatási ügyek és ügyintézők:

Hegedüs Szilvia

Beosztás: igazgatási ügyintéző
Iroda: 39.
Telefonszám: 06-23-535-710/ 189 mellék, 06-20-356-1639
Email cím: hegedus.szilvia@budakeszi.hu
Ellátott feladatok:
  • házszám megállapítás,
  • címigazolás,
  • központi címregiszterrel kapcsolatos feladatok ellátása

Dr. Tuba Viktória

Beosztás: általános igazgatási ügyintéző
Iroda: 37.
Telefonszám: +36 23 535 710/148
Email cím: tuba.viktoria@budakeszi.hu
Ellátott feladatok:
  • Birtokvédelmi ügyek
  • Fásszárú növények

Dr. Deák Katalin

Beosztás: intézményi referens
Iroda: 37.
Telefonszám: +36 23 535 710/176
Email cím: igazgatas@budakeszi.hu
Ellátott feladatok:
  • Intézményekkel kapcsolatos ügyintézés

Letölthető kérelemlapok, nyomtatványok az oldal alján találhatóak!

A közterületen lévő fás szárú növények kivágásának engedélyezése és pótlásra való kötelezés
A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30) Korm. rendelet hatálya a 1. § (1) E rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a fákra, cserjékre (a továbbiakban együtt: a fás szárú növényekre) terjed ki.
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki
a) az erdőről és az erdő védelméről, valamint a természet védelméről szóló törvények hatálya alá tartozó fás szárú növényekre;
b) az eltérő szabályt megállapító külön törvény hatálya alá tartozó fás szárú növényekre;
c) az energetikai célból termesztett, fás szárú növényekből álló, külön jogszabály szerint létesített ültetvényekre;
d) a szennyvíz, szennyvíziszap és hígtrágya elhelyezésére, hasznosítására szolgáló fával borított területre;
e) az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló jogszabály hatálya alá tartozó területre.

6. § (1) A közterületen lévő fás szárú növény kivágását a fás szárú növény helye szerint illetékes jegyző engedélyezi.
(2) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kivágás indokát;
b) az érintett fás szárú növénnyel rendelkezni jogosult kivágáshoz hozzájáruló nyilatkozatát;
c) az érintett közterület nevét, helyrajzi számát, az érintett fás szárú növény ingatlanon belüli elhelyezkedésének pontos megjelölését;
d) a fás szárú növény darabszámát, faját, fa esetében annak 1 m magasságban mért törzsátmérőjét;
e) a kivágás kivitelezésének részletes leírását, valamint
f) a pótlásra vonatkozó nyilatkozatot, a faj, fajta, darabszám és hely feltüntetésével.
(3) A jegyző a fás szárú növény kivágása iránti kérelmet elutasítja, ha
a) a kérelmező a fás szárú növény pótlásáról hiánypótlási felhívás ellenére sem nyilatkozott;
b) a fás szárú növény áttelepítése szakmai és településrendezési szempontból célszerű és kivitelezhető; vagy
c) az természetvédelmi vagy környezetvédelmi érdeket sért.
(4) Amennyiben a jegyző ügyintézési határidőn belül nem dönt a fás szárú növény kivágásáról, az engedélyt a kérelemben foglaltak szerint megadottnak kell tekinteni.
(5) A település szempontjából kiemelt szakmai, tudományos, település- és kultúrtörténeti értéket képviselő fás szárú növény kivágásának kérelmezése esetén a jegyző az eljárás megindításáról szóló értesítést 5 napon belül hirdetményi úton, valamint – ha a település ilyennel rendelkezik – a település hivatalos honlapján is közzéteszi a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényben meghatározott ügyféli jogok biztosítása céljából. Ez esetben az ügyintézési határidő 2 hónap
7. § (1) Település belterületén a fás szárú növénynek az élet-, egészség- vagy vagyonvédelmi okból – a 6. §-ban foglaltaktól eltérően – történt kivágása esetén
a) a kivágás tényét az azonnali intézkedést foganatosító 3 napon belül bejelenti a kivágás helye szerint illetékes jegyzőhöz;
b) ha a pótlás környezeti feltételei adottak, a jegyző a tulajdonost a pótlásra kötelezi.
(2) A jegyző a fás szárú növénnyel rendelkezni jogosultat a fás szárú növény kivágására kötelezi, ha a fás szárú növény az élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyezteti, és e veszély másként nem hárítható el.
8. § (1) A közterületen lévő fás szárú növény kivágását követő 1 éven belül a használó köteles gondoskodni a növény helyben történő szakszerű pótlásáról. A telepítendő cserje esetében 3 éven belül kell biztosítani a legalább azonos területi borítást. A pótlás céljából történő telepítést meg kell ismételni, ha a telepítést követő vegetációs időszak kezdetén a fás szárú növény nem ered meg. A szakszerű pótlás teljesítését a jegyző ellenőrzi.
(3) Amennyiben a közműfektetés a fás szárú növény megtartásával nem valósítható meg, a jegyző a kivitelezőt a fás szárú növény pótlására kötelezi.
(4) Amennyiben a fás szárú növény pótlása a földrészlet adottsága miatt nem vagy csak részben teljesíthető, a pótlást a jegyző által kijelölt más ingatlanon történő telepítéssel kell teljesíteni. Amennyiben ilyen ingatlan a település beépítettsége miatt nem jelölhető ki, a jegyző a használót a települési önkormányzat által rendeletben meghatározott kompenzációs intézkedés megtételére kötelezi.
(5) A fás szárú növény kivágása esetén a pótlási kötelezettséget a sajátos építményfajta rendeltetésére tekintettel kell teljesíteni.

 

Szükséges okiratok:

Kérelem

A kérelemhez eredetben, vagy hitelesítésre alkalmas másolatban /az eredeti okirat bemutatása mellett/ csatolni kell:

  • az érintett fás szárú növénnyel rendelkezni jogosult kivágáshoz hozzájáruló nyilatkozata
  • a pótlásra vonatkozó nyilatkozatot, a faj, fajta, darabszám és hely feltüntetésével

 

Az ügyintézés határideje és díja:

Ügyintézés határideje: 60 nap. A közigazgatási hatósági eljárás díja: 3.000.- Ft illeték (illetékbélyeg)

 

Alkalmazott jogszabályok:

  • 2016. évi CL törvény az általános közigazgatási rendtartásról
  • 1996. évi törvény a természet védelméről (Tvt.),
  • 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről (R.),
  • A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30) Korm. rendelet
  • 1990 évi XCIII. Törvény. az illetékekről

Állattartással, állatvédelemmel, állategészségüggyel kapcsolatos hatósági feladatok ellátása

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban Atv.)
Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni.

A fentiek be nem tartása esetén, az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat-és hatásköreiről szóló 245/1998.(XII.31.) számú kormányrendelt alapján a jegyző az állatvédelmi és az állattartási szabályok megsértése esetén meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére vagy abbahagyására kötelezheti az állattartót az állatok védelme érdekében.

A Budakeszi Város Önkormányzat 5/2019. (IV.1) számú helyi rendelete elő írja  Budakeszi közigazgatási területén tartható állatok tartására szolgáló építmények védőtávolságait.

Az ügyintézés határideje és díja:

Ügyintézés határideje: 60 nap. A lakossági közérdekű bejelentés illetékmentes.

 

Alkalmazott jogszabályok:

  • az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban Ákr. );
  • 3/2001. (II. 23.) KöM-FVM- NKÖM-BM együttes rendelet az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól
  • 8/1999. (VIII. 13.) Köm- FVM- NKÖM- BM együttes rendelet a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól
  • 41/2010 (II.26.) Korm. rendelet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról
  • 15/1969 (XI. 6.) MÉM rendelet a méhészetről,
  • 70/2003. (VI.27.) FVM rendelet a méhállományok védelméről és a mézelő méhek egyes betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről
  • 64/1998. (XII.31.) FVM rendelet a fajtatiszta ebek tenyésztési szabályairól
  • 32/1999 (III. 31.) FVM rendelet a mezőgazdasági haszonállatok tartásának  állatvédelmi szabályairól
  • 178/2009 (XII. 29.) FVM rendelet a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999.(III.31.) FVM rendelet módosításáról
  • 41/1997. (V.28.) FM rendelet az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról, 244/1998.(XII. 31.) Korm. rendelet az állatvédelmi bírságról)

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény
Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár (továbbiakban együtt: kár) megtérítése iránti igényt a kár bekövetkezésétől – folyamatos kártétel esetén az utolsó kártételtől – számított harminc napon belül kell közölni a kárért felelős személlyel.

Ha a károsult és a kárért felelős személy között az előző bekezdés szerinti közléstől számított 8 napon belül nem jön létre egyezség a kár megtérítéséről és a kártérítés mértékéről, és a károsult kárának megtérítését nem közvetlenül a bíróságtól kéri, a károsult a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől (a továbbiakban: jegyző) nyolc napon belül írásban vagy szóban kérelmezheti a károsult és a kárért felelős személy közötti egyezség létrehozására irányuló kárbecslési eljárás lefolytatását. A határidő elmulasztása esetén a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti igazolási kérelemnek van helye.
A kár megállapítását a miniszter által rendeletben meghatározott képesítéssel rendelkező kárszakértő (a továbbiakban: szakértő) végezheti. A szakértőt a jegyző nyolc napon belül rendeli ki.
A kár becslését – a miniszter által rendeletben megállapított egyszerűsített vadkárbecslési szabályok szerint – a kirendeléstől számított nyolc napon belül kell lefolytatni. A kárbecslést akkor is le kell folytatni, ha a kár bejelentése az  előírt határidő után történt. Ha késedelmes bejelentés miatt a kár vagy mértékének megállapítása bizonytalanná válik, ezt a bejelentő terhére kell figyelembe venni.
A szakértő köteles a kárbecslésről készült jegyzőkönyvet haladéktalanul átadni a jegyzőnek. A jegyző a szakértői vadkárbecslési jegyzőkönyvben foglaltak alapján egyezség létrehozását kísérli meg a felek között a kár megtérítésére vonatkozóan.
Ha a felek között kötött egyezség megfelel a jogszabályokban foglalt feltételeknek, nem sérti a közérdeket, mások jogát vagy jogos érdekét, valamint tartalmazza a kötelezett kártérítésre vonatkozó kötelezettségvállalását, a felek által előlegezett eljárási költség felek általi viselését, a kártérítés (eljárási költség) összegét és pénznemét, a teljesítés módját és határidejét, a jegyző az egyezséget határozatba foglalja és jóváhagyja.
Ha a felek között nem jött létre egyezség vagy az nem hagyható jóvá, a jegyző az eljárást megszünteti.

A károsult az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kérheti a bíróságtól kárának megtérítését. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

Illetékesség:

Budakeszi Város közigazgatási területe

Szükséges okiratok:

Bejelentés (tartalmazza: vadkárral érintet ingatlanok hrsz-át)

Az ügyintézés határideje és díja:

Ügyintézés határideje: 60 nap. A lakossági közérdekű bejelentés illetékmentes.

Alkalmazott jogszabályok:

  • Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban Ákr. );
  • A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. számú törvény
  • az igazságügyi szakértői működésről szóló 31/2008. (XII. 31.) IRM rendelet

A Kormány címképzésért felelős szervként az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét jelölte ki.
A címképzésért felelős szerv az illetékességi területére vonatkozóan ellátja a címkezeléssel összefüggő feladatokat.
A címképzésért felelős szerv jegyzi be a központi címregiszterbe a megállapított házszámokat, címeket.
Házszám megállapítását az ingatlan bármelyik tulajdonosa kérheti. Házszámmal nem rendelkező újonnan létesült épület esetén a házszám megállapítását az ingatlan bármelyik tulajdonosa kérheti.
Társasházi címmegállapítás esetén, a társasházi alapító okirat másolatát csatolni kell a kérelemhez.
Az új házszámot, címet a címképzésért felelős szerv határozatban állapítja meg, majd bejegyzi a központi címregiszterbe.

Illetékesség:

Budakeszi Város közigazgatási területe

Szükséges okiratok:

Házszám-megállapítási kérelem

Letölthető nyomtatvány:

Házszám-megállapítási kérelem

Az ügyintézés határideje és díja:

Ügyintézés határideje 8 nap. A közigazgatási hatósági eljárás díja: 3000.- Ft. illeték.

Alkalmazott jogszabályok:

  • Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban Ákr. );
  • A központi címregiszterről és a címkezelésről szóló 345/2014. (XII. 23.) Korm. rendelet;
  • Budakeszi Város Önkormányzat Képviselő-testületének az utca név- és házszámtáblákról szóló 18/2015. (VII. 03.) önkorm. rendelet

Akit birtokától megfosztanak, vagy a birtoklásában zavarnak a jegyzőtől egy éven belül kérheti az eredeti állapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését.
Az eljárás kizárólag kifejezetten erre irányuló, írásbeli kérelemre indul.
Az eljárás során az ügyintéző tárgyalást tart, melyen a felek között egyezséget kísérel meg létrehozni. Ennek elmaradása esetén a tényállás tisztázását követően a jegyző határozattal dönt.

Illetékesség:

A kérelmet az ingatlan fekvése szerint illetékes jegyzőhöz lehet benyújtani

Az ügyintézés határideje és díja:

Ügyintézés határideje 15 nap. Az eljárási illetéke 3000,- Ft.

Alkalmazott jogszabályok:

a 2013 évi V. 5:5-5:8 § a Polgári Törvénykönyvről
az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban Ákr. );
228/2009. (X.16.) Korm. rendelet a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról
17/2015. (II.16) kormányrendelet a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról

Egyéb fontos tudnivalók:

Amennyiben a zavaró állapot kialakulásának kezdete óta egy év még nem telt el,  kérelmével a jegyzőhöz fordulhat, melynek során kérheti, hogy a jegyző a birtokháborítót a zavaró magatartástól tiltsa el vagy kötelezze az eredeti állapot helyreállítására.
Amennyiben a zavaró állapot kezdete óta már több, mint egy év eltelt vagy a felek között a birtokláshoz való jog a vitás, panaszukkal a lakóhelye szerint illetékes városi bírósághoz fordulhatnak.
A jegyző előtt folyó birtokvédelmi eljárás során a ténylegesen birtokló felek állnak egymással szemben. Az eljárás csak konkrétan (névvel, lakcímmel) megnevezett természetes személy ellen indítható..
Az eljárás kizárólag az érintett által személyesen kezdeményezhető, illetve helyette és nevében szabályos meghatalmazással rendelkező meghatalmazottja is eljárhat.

Letölthető nyomtatvány:

-Birtokvédelmi eljárás megindítására kérelem

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény. 17. § (4) bekezdése kimondja: „A földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.”. A június 30-ai időpont a törvény értelmében a legvégső időpont, ameddig meg kell akadályozni a parlagfű virágbimbója kialakulását.

A jegyző június 30-át követően, a parlagfű virágbimbó kialakulásától függetlenül köteles hatósági eljárást kezdeni azon földhasználókkal szemben, akik elmulasztották a parlagfű elleni védekezést. A hatósági intézkedéshez (közérdekű védekezés végrehajtása, bírság kiszabása) nem szükséges a sérelem – egészségkárosodás – bekövetkezése, e körben elégséges a védekezési kötelezettség elmulasztásának június 30-a után történő megállapítása.

A helyszíni ellenőrzésről az ügyfelet nem kell értesíteni. A helyszínen felvett jegyzőkönyv szolgál alapjául a növényvédelmi bírság kiszabásához. A növényvédelmi bírság alapja a parlagfűvel fertőzött terület nagysága. A bírság mértéke 15.000 Ft-tól 5.000.000 Ft-ig terjed.

Parlagfűvel fertőzött lehet mezőgazdasági kultúrnövénnyel borított terület, nem mezőgazdasági terület (elhanyagolt telkek, építési területek), vagy nem művelt, elhanyagolt valamikori szőlők, hétvégi kertek, zártkerti ingatlanok, valamint a vonalas létesítmények (utak, vasút) melletti sávok.

A védekezési kötelezettségét nem teljesítő tulajdonos/földhasználó a bírságon túl a vele szemben elrendelt közérdekű védekezéssel – elrendeléssel és végrehajtással – kapcsolatosan felmerülő költség megtérítésére is kötelezett. A költség köztartozásnak minősül. A közérdekű védekezés elrendelése után minden esetben növényvédelmi bírság kiszabására kerül sor, az Élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő bírságok kiszámításának módjáról és mértékéről szóló 194/2008.(VII.31.) Korm. rendelet alapján.

Az ügyfél (találó) a talált dolgot, iratot a hatósághoz behozza és azt talált dologként leadja.

Illetékes:

A találás helye szerinti települési önkormányzat jegyzője.

Az ügyintézés határideje és díja:

Az eljárás illetékmentes, határideje azonnali

 

Alkalmazott jogszabályok:

  • 2013. évi V. tv. A Polgári Törvénykönyvről;
  • az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban Ákr. );

2013. évi V. tv. A Polgári Törvénykönyvről:
XVII. Fejezet

A találás

5:54. § [Tulajdonszerzés találással]

(1) Ha valaki feltehetően más tulajdonában álló, elveszett dolgot talál és azt birtokba veszi, megszerzi annak tulajdonjogát, ha arra igényt tart feltéve, hogy
a) megtett mindent annak érdekében, hogy a dolgot a tulajdonos visszakaphassa; és
b) a dolog tulajdonosa vagy az átvételre jogosult más személy a találástól számított egy éven belül, élő állat esetén három hónapon belül, a dologért nem jelentkezik.
(2) Ha a dolgot többen találják meg, a találótársakat a találó jogai együttesen, egymás között egyenlő arányban illetik meg és kötelességei egyetemlegesen terhelik. Találótárs az is, aki a dolgot elsőként felfedezte és annak birtokbavételére törekedett, de végül más vette azt előbb birtokba.

5:55. § [A találó kötelezettsége]

(1) A találó köteles a talált dolgot a találástól számított nyolc napon belül a dolog elvesztőjének, tulajdonosának, a dolog átvételre jogosult más személynek vagy a találás helye szerint illetékes jegyzőnek átadni.
(2) A jegyzőnek való átadáskor a találó nyilatkozni köteles arra nézve, hogy igényt tart-e a dolog tulajdonjogára. A találó igénybejelentéséről a jegyző igazolást ad.

5:56. § [A jegyző eljárása]

(1) Ha az átadott dolog átvételére jogosult személye megállapítható, a jegyző a dolgot késedelem nélkül átadja a jogosultnak.
(2) Ha az átvételre jogosult személye nem állapítható meg, a jegyző a dolgot az átadástól számított három hónapon át megőrzi. Ha ez idő alatt a jogosult nem jelentkezik, a dolgot – ha ennek tulajdonjogára az átadáskor igényt tartott – a találónak ki kell adni.

5:57. § [A találó jogainak korlátai és a dolgot terhelőjogok sorsa]

(1) A találó a neki kiadott dolgot állagának sérelme nélkül használhatja, azonban azt nem idegenítheti el, nem terhelheti meg és használatát másnak nem engedheti át.
(2) A jogosult tulajdonszerzésével a harmadik személynek a dolgot terhelő jogai megszűnnek.

5:58. § [A talált dolog értékesítése]

(1) Ha a jogosult a dologért az átadástól számított három hónap alatt nem jelentkezett, és a találó az átadáskor nem tartott igényt a dolog tulajdonjogára, a jegyző a talált dolgot értékesíti.
(2) A talált dolgok értékesítésére a közigazgatási végrehajtás keretében lefoglalt vagyontárgyak értékesítésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

5:59. § [Közönség számára nyitva álló helyen talált dolog]

(1) A közönség számára nyitva álló épületben vagy helyiségben, továbbá közforgalmú közlekedési és szállítási vállalat szállítóeszközén talált dolgot a találó köteles az üzemeltető alkalmazottjának késedelem nélkül átadni. Az ilyen dolog tulajdonjogára a találó nem tarthat igényt.
(2) Ha a talált dolog átvételére jogosult személye megállapítható, az üzemeltető őt értesíti és jelentkezése esetén részére a dolgot késedelem nélkül átadja.
(3) Ha az átvételére jogosult személye nem állapítható meg, az üzemeltető a dolgot az átadástól számított három hónapon át megőrzi, vagy – ha a megőrzésre lehetősége nincs – azt az átadástól számított nyolc napon belül a jegyzőnek átadja.
(4) Ha a jogosult a dologért három hónap alatt nem jelentkezik, az üzemeltető vagy a jegyző azt értékesíti.

5:60. § [A nem eltartható vagy nem megőrizhető dolog esetén követendő eljárás]

Ha a talált dolog nem tartható el vagy nem őrizhető meg, a jegyző, a hivatal vagy a vállalat az értékesítéséről késedelem nélkül gondoskodik.

5:61. § [A tulajdonos jogai]

Ha a jogosult az értékesítés előtt jelentkezik, a dolgot részére ki kell adni, az értékesítés után történő jelentkezés esetén a befolyt összeget ki kell neki fizetni. Elveszti a jogosult a dolog tulajdonjogára vagy az értékesítés során befolyt összegre vonatkozó igényét, ha a találástól számított egy éven belül nem jelentkezik.

5:62. § [Találódíj]

(1) Ha a talált dolog nagyobb értékű, és annak tulajdonjogát a találó nem szerzi meg, a találó méltányos összegű találódíjra jogosult, ha mindent megtett annak érdekében, hogy a tulajdonos a dolgot visszakaphassa. A találódíj a találótársakat egyenlő arányban illeti meg.
(2) A találó a talált dolog kiadását költségkövetelésének és találódíjának kielégítéséig megtagadhatja.
(3) A találót ezek a jogok akkor is megilletik, ha a talált dolgot a hatóságnak adta át. A hatóság a dolgot vagy az értékesítéséből befolyt vételárat a találó hozzájárulásával adhatja ki az átvételre jogosultnak, kivéve, ha az átvételre jogosult a dolog értékét a hatóságnál letétbe helyezi. A letétbe helyezett összeg a letett dolog helyébe lép.

5:63. § [A tulajdonjog és az értékesítés során befolyt vételár sorsa, ha a jogosult nem jelentkezik]

Ha a talált dolog tulajdonosa, elvesztője vagy az átvételre jogosult más személy az egyéves, élő állat esetén három hónapos határidőn belül nem jelentkezik, és a dolgon a találó sem szerez tulajdonjogot, a tulajdonjog vagy a dolog értékesítéséből befolyt vételár az államot illeti.

Felhívjuk a figyelmet, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 6.§ (6) bekezdése szerint: „Az érintett kérelmére, kezdeményezésére indult bírósági vagy hatósági eljárásban az eljárás lefolytatásához szükséges személyes adatok tekintetében, az érintett kérelmére indult más ügyben az általa megadott személyes adatok tekintetében az érintett hozzájárulását vélelmezni kell.”

Az ügyfelet megillető jogokról, az ügyfelet terhelő kötelezettségekről, az adatkezelésről, az ügyfelet megillető adatvédelmi jogokról az ügyek intézése során elektronikus úton gyakorolható cselekményekről.

A hatósági eljárás az ügyfél kérelmére, vagy hivatalból indul meg. A hatóság írásban, postai úton, telefaxon, személyesen átadott irat útján, kézbesítési meghatalmazott útján, a hatóság kézbesítője útján, kézbesítési ügygondnok útján, hirdetmény úton, vagy elektronikus úton, vagy szóban tart kapcsolatot az ügyféllel. Ha a törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik, az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél jogosult elektronikus úton kapcsolatot tartani a hatósággal, kivéve, ha az adott kapcsolattartás tekintetében nem értelmezhető.

Az ügyintézési határidőbe nem számít bele

  • a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama,
  • a jogsegélyeljárás időtartama, adatnak a nyilvántartásból történő beszerzésénekhez szükséges idő,
  • a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól és annak teljesítéséig terjedő idő,
  • a szakhatóság eljárásának időtartama,
  • az eljárás felfüggesztésének időtartama,
  • a bizonyítékok ismertetésének időtartama,
  • a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar, vagy más elháríthatatlan esemény időtartama,
  • a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő,
  • az ügygondnok kirendelésére irányuló eljárás időtartama,
  • a kérelmező ügyfelet az eljárási költség előlegezésére kötelező döntés közlésére irányuló intézkedéstől az annak teljesítéséig terjedő idő,
  • a szakértői vélemény elkészítésének időtartama,
  • a hatósági megkeresés vagy döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama
  • hatósági közvetítő kirendelése esetén a hatósági közvetítés időtartama, de legfeljebb nyolc nap.

Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során nyilatkozatot tegyen, hogy a nyilatkozattételt megtagadja. Ha a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, a hatóság az ügyfelet nyilatkozattételre hívhatja fel. Ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hatóság felhívására nem nyilatkozik, a hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy megszünteti az eljárást.

Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában betekinthet az eljárás során keletkezett iratba, amit az ügy intézőjénél tehet meg ügyfélfogadási időben. Az ügyfél vagy képviselője, ha más tudomása ellenére az ügy szempontjából jelentős valótlan tényt állít, illetve ha kötelező adatszolgáltatás körében adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, az ügy eldöntése szempontjából jelentős tényt elhallgat, vagy valótlan adatot szolgáltat, eljárási bírsággal sújtható.

Nem lehet betekintetni:

  • A döntés tervezetébe, az eljárás jogerős befejezéséig,
  • az olyan iratba, amelyből következtetés vonható le annak a személynek a kilétére, akire vonatkozóan a hatóság a természetes személyazonosító adatok és a lakcím zárt kezelését rendelte el,
  • felhasználói vagy megismerési engedély hiányában a minősített adatot tartalmazó iratba,
  • az egyéb védett adatot tartalmazó iratba, ha azt az érintett adat védelmet szabályozó törvény kizárja, vagy ha a védett adat megismerésének hiánya nem akadályozza az iratbetekintésre jogosult személyt törvényben biztosított jogai gyakorlásában.

A hatósági eljárás tartama alatt – különösen az iratokba való betekintés engedélyezésénél, a tárgyalás során, a döntés szerkesztésénél és a döntésnek hirdetményi úton való közlésénél – a hatóság gondoskodik arról, hogy a törvény által védett titok és a hivatás gyakorlásához kötött titok ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és a személyes adatok védelme biztosított legyen. A hatóság jogosult az eljárás lefolytatásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatok, védett adatok megismerésére és kezelésére. Az eljárás során a személyes adatot csak akkor továbbíthatja más szervhez, ha azt a törvény megengedi, vagy ha az érintett ehhez hozzájárult.

Megosztom a cikket

Anyakönyvi ügyek, hagyatéki eljárás

Illetékes szervezeti egység: Igazgatási osztály

Ügyintézés helye, ügyfélfogadás:

2092 Budakeszi, Fő u. 179.

Balogh Irén

Beosztás: anyakönyvvezető és hagyatéki ügyintéző
Iroda: 36
Telefonszám: 0623/535-710/124
Email cím: anyakonyv@budakeszi.hu
Ellátott feladatok:
– anyakönyvvezetési feladatok ellátása, Ügyleírás, letölthető nyomtatványok
– hagyatéki és állampolgársági ügyek intézése

 

Kapocsi Tímea

Beosztás: anyakönyvvezető és hagyatéki ügyintéző
Iroda: 36
Telefonszám: +36 23 535 710/125
Email cím: anyakonyv@budakeszi.hu
Ellátott feladatok:
– anyakönyvvezetési feladatok ellátása, Ügyleírás, letölthető nyomtatványok
– hagyatéki és állampolgársági ügyek intézése


Ügyfélfogadási időpontok:

Hétfő:   13:00 – 17:00

Szerda:  8:30 – 12:00 ; 13:00 – 16:00

Péntek: 08:30 – 12:00

Anyakönyvi ügyek:

 

  • Születés anyakönyvezése
  • Haláleset anyakönyvezése
  • Házasságkötési szándék bejelentése
  • Születési név megváltoztatása
  • Házassági név megváltoztatása
  • Bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése
  • Családi jogállás rendezésével, apai elismerő nyilatkozat felvételével kapcsolatos ügyek
  • Hazai anyakönyvezési ügyek

 

 

Letölthető kérelemlapok, nyomtatványok az oldal alján találhatóak!

Elektronikus Anyakönyvi rendszer (EAK)

 

Mi az EAK ?

A papír alapú anyakönyvezés 2014.07.01-től megszűnt Magyarországon, ezt követően csak az erre használatos elektronikus anyakönyvezési rendszeren (EAK) tudnak az anyakönyvvezetők dolgozni és anyakönyvi iratot generálni, nyomtatni.

 

Hogyan és mikor kerülök be az EAK rendszerébe?

Az Elektronikus Anyakönyv (EAK) üresen, adatbázis nélkül indult el 2014-ben, az adatok anyakönyvi ügyintézéskor folyamatosan töltődnek be. E szerint, mikor – 2014. év július 1-hez képest- először anyakönyvi ügyet intéz vagy kivonatot kérelmez az ügyfél, az esemény helye szerinti anyakönyvvezető által bekerül az anyakönyvi eseménye az EAK rendszerébe. Mivel ez országosan használatos rendszer, az adatok bekerülése után minden anyakönyvvezető látja azokat, és tud kivonatot kiállítani.

(Például:A házasságkötés 2000. szeptember 1-én történt Budakeszin, a mai napon kivonatot szeretnék kérni róla. 2014. július 1. óta még nem kértem kivonatot a házasságról. Megoldás: Megkeresem a Budakeszi anyakönyvvezetőt (mivel a házasság Budakeszin volt) személyesen, vagy lakóhelyemen, vagy bárhol az országban, és kérem, hogy a Budakeszi anyakönyvvezető rögzítse a házasságot az EAK-on. Ha a kért adatok felkerültek a rendszerre, a továbbiakban bármikor bárhol választok egy anyakönyvvezetőt, akitől kérem, hogy nyomtasson ki anyakönyvi kivonatot a házasságról. A metódus születés és haláleset kapcsán is azonos. )

 

Mi az egyedi EAK azonosító számom?

Aki már bekerült az elektronikus anyakönyvbe, kapott egy egyedi azonosító (EAK azonosító) számot, melyet a jövőben anyakönyvi folyószám helyett használunk az illető minden anyakönyvi eseményének (születés, házasság, halálozás) nyilvántartására. Ezt a számot érdemes megjegyezni, és anyakönyvi ügyintézésnél az anyakönyvvezetőnek megadni.

Születés anyakönyvezése

A születést a születés helye szerinti anyakönyvvezetőnek be kell jelenteni a születést követő első munkanapon. Az intézetben történt születést az intézet vezetője, az intézeten kívüli születést a szülők és a szülésnél közreműködő orvos jelenti be.
Az intézeten kívüli születést, ha annál az orvos nem működik közre, a bejelentésre kötelezett nyolc napon belül jelenti be.
A bejelentéssel egyidejűleg a bejelentő közli és igazolja mindazokat az adatokat, amelyek az anyakönyvezéshez szükségesek.

 

Szükséges okiratok:

Jegyzőkönyv születés bejelentéséről:
Intézeti szülés esetén az egészségügyi intézmény ügyintézőjének kell átadni, illetve bemutatni az alábbi okmányokat, okiratokat:
Az anya személyazonosítására és állampolgárságának igazolására szolgáló érvényes személyazonosító igazolvány, útlevél és lakcímkártya.

Külföldi állampolgár
:
-magyarországi tartózkodásra jogosító idegenrendészeti hatóság által kiállított engedéllyel, vagy igazolással, vagy kártyával rendelkezik
-útlevél, amennyiben az anya házasságban él – a külföldi házassági okirat hitelesített magyar nyelvű fordítása; ha az anya családi állapota hajadon, a családi állapotát igazoló okirat hitelesített magyar nyelvű fordításban, ha az anya elvált, vagy özvegy, a házasságot és annak megszűnését igazoló külföldi okirat hitelesített magyar nyelvű fordítása  (Figyelem! Az anyakönyvi eljárásokban csak az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda fordítása  vagy konzul által készített fordítás fogadható el.)

Amennyiben a szülők nem élnek házassági kötelékben és az anya a születendő gyermekét- a törvényes feltételek fennállása esetén- egy férfi magáénak elismerte, a teljes hatályú apai elismerésről készült jegyzőkönyv mellékelése is szükséges.

Amennyiben a szülők házasságban élnek, vagy a gyermek születése és a házasság felbontása, vagy a volt házastárs halála között 300 nap nem telt el, házassági anyakönyvi kivonat bemutatása szükséges.

Amennyiben a szülők a házasságban nem viselnek közös házassági nevet, a házassági anyakönyvi kivonatnak tartalmazni kell a szülők megállapodását a gyermek születési családi nevéről.

Ha a szülés intézeten kívül történik:
A születést a szülők 8 napon belül, ha a szülésnél orvos működött közre a szülést követő első munkanapon köteles bejelenteni. a születés helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnél, aki kiállítja az anyakönyvezéshez szükséges jegyzőkönyvet.
Mellékelni kell a „Vizsgálati lap otthon született gyermekről” nyomtatványt, be kell mutatni a „Terhesgondozási könyvet”, és csatolni kell a szülész-nőgyógyász orvos által kiállított – a születés tényét megállapító igazolást is. Az igazolásnak tartalmaznia kell az anya személyazonosítására alkalmas adatait, a szülés tényét és annak vélelmezett idejét, valamint a gyermek nemét.

 

Az ügyintézés határideje és díja:

Születés anyakönyvezése a bejelentést követően azonnal, de hiányos adatok esetén 30 napig elhalasztható, illetékmentes az eljárás

Egyéb fontos tudnivalók:

A gyermek születésének anyakönyvezéséhez a szülők házassági anyakönyvi kivonatának kiállítását amennyiben nem áll rendelkezésre, azt

bármely anyakönyvvezetőtől kérhetik, illetve külföldön történt anyakönyvi eseményt követően a Budapest Főváros Kormányhivatal, Állampolgársági és Anyakönyvi Főosztály, Hazai Anyakönyvi Osztály 1 – 2 :

 

http://www.kormanyhivatal.hu/download/8/dd/53000/T%C3%A1j%C3%A9koztat%C3%B3%20a%20hazai%20anyak%C3%B6nyvez%C3%A9si%20elj%C3%A1r%C3%A1sr%C3%B3l.pdf –től.

(1075 Budapest, Károly krt. 11. Tel: (1) 323-3168 , (1) 323-3176; e-mail: hazaianyakonyv@bfkh.gov.hu)

az Elektronikus Anyakönyvi rendszeren már szereplő eseményről bármely anyakönyvvezetőnél illetékmentesen kiállítja. ( Ha az eredeti anyakönyvi kivonat a szülők birtokában van, abban az esetben elég, ha a szülők házassága az Elektronikus Anyakönyvi rendszeren szerepel, ezt a házasságkötés helye szerinti anyakönyvvezetővel kell egyeztetni, hogy szerepeljen a házasság az elektronikus rendszeren.)

Haláleset anyakönyvezése

A halálesetet anyakönyvezés végett az azt követő első munkanapon be kell jelenteni a haláleset helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnél. A bejelentéssel egyidejűleg a bejelentőnek közölnie és igazolnia kell mindazokat az adatokat, amelyek az anyakönyvezéshez szükségesek.
Az intézetben történt halálesetet az intézet vezetője, intézeten kívüli haláleset esetén az elhalttal egy lakásban élő vagy az elhalt hozzátartozója, illetőleg az jelenti be, aki a halálesetről tudomást szerez.
Az anyakönyvezést a hozzátartozó vagy személyesen, vagy megbízás útján – temetkezési vállalkozás közbenjárásával – kezdeményezi. Amennyiben az anyakönyvezés temetkezési vállalkozó megbízása útján történik, a szükséges okiratokon kívül csatolni kell a hozzátartozó írásos, szabályszerű meghatalmazását.
Az eljárás – beleértve a „Halotti anyakönyvi kivonat” első ízben történő kiállítását -, illetékmentes.

 

Az anyakönyvvezető az eljárás során az elhalt magyar állampolgár, bevándorolt, letelepedett, vagy menekült státussal rendelkező elhalt személy okmányait bevonja, vagy visszaadja a hozzátartozónak, az anyakönyvvezető ebben az esetben a hozzátartozó írásos nyilatkozatát veszi figyelembe. Bevonás esetén továbbítja a haláleset helye szerint illetékes Járási Hivatal Okmányirodai Osztályának.

 

Szükséges okiratok:

 

Jegyzőkönyv a haláleset bejelentéséről (intézeti halálesetkor az intézet állítja ki)
Halottvizsgálati bizonyítvány I-IV példánya
Az elhalt személy azonosítására és állampolgárságának igazolására szolgáló érvényes személyazonosító igazolvány, útlevél és lakcímigazolvány, 2001. január 1-je után kiállított vezetői engedély
Az elhalt személyi azonosítót és lakóhelyét igazoló hatósági igazolvány
Az elhalt születési anyakönyvi kivonata
Bevándorolt, letelepedett, vagy menekült státussal rendelkező elhalt személy személyazonosító okmányai, személyi azonosítót és lakóhelyét igazoló hatósági igazolványa.

Az elhalt családi állapotát igazoló okiratok:
Az elhalt házassági anyakönyvi kivonata (ha az elhalt családi állapota házas, és az a bejelentő rendelkezésére áll)
Az elhalt házastársának halotti anyakönyvi kivonata (ha az elhalt családi állapota özvegy, és az a bejelentő rendelkezésére áll)

Jogerős bírósági ítélet vagy a házasság megszűnésének tényét is igazoló házassági anyakönyvi kivonat (ha az elhalt családi állapota elvált, s az a bejelentő rendelkezésére áll)
A  volt bejegyzett élettárs halotti anyakönyvi okirata, vagy a bejegyzett élettárs halálát megjegyzésként tartalmazó, a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvéből kiállított anyakönyvi okirat (ha az elhalt családi állapota özvegy bejegyzett élettárs, vagy bejegyzett élettárs)

A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetését igazoló jogerős közjegyzői végzés, vagy annak felbontását vagy érvénytelenné nyilvánítását igazoló jogerős bírósági vagy hatósági határozat, vagy az e tényt tartalmazó, a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvéből kiállított anyakönyvi okirat (ha az elhalt családi állapota elvált bejegyzett élettárs, vagy bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt.)

Bevándorolt, letelepedett, vagy menekült státussal rendelkező elhalt személy családi állapotát igazoló okirata hitelesített magyar nyelvű fordításban. (házassági anyakönyvi kivonat /ha az elhalt családi állapota házas/, elhalt házastárs halotti anyakönyvi kivonata /ha az elhalt családi állapota özvegy/, jogerős bírósági határozat (ha az elhalt családi állapota elvált), illetve nőtlen, hajadon családi állapotot igazoló okirat)

 

 

Figyelem! Csak az Országos Fordító –és Fordításhitelesítő Iroda (1062 Budapest, Bajza utca 52. http://www.offi.hu/) fordítása fogadható el!

 

Egyéb fontos tudnivalók:

 

Amennyiben a szükséges anyakönyvi kivonat nem áll a bejelentő rendelkezésére, azt  bármely anyakönyvvezetőtől,  illetve külföldön történt anyakönyvi eseményt követő hazai anyakönyvezés esetén Fővárosi Kormányhivatal  Honosított és Határon Túli Anyakönyvi Ügyek Osztálya 1.-2. –től. (1075 Budapest, Károly krt. 11. Tel: (1) 323-3168 , (1) 323-3176; e-mail: hazaianyakonyv@bfkh.gov.hu)

az Elektronikus Anyakönyvi rendszeren már szereplő eseményről bármely anyakönyvvezetőnél illetékmentesen szerezhető be. (Ha az elhunyt születése és házassága az Elektronikus Anyakönyvi rendszeren szerepel a haláleset anyakönyvezésénél az elfogadható.)

 

Házasságkötési szándék bejelentése

Hazánkban házasságkötés akkor jön létre, ha  az együttesen jelenlévő házasulók az anyakönyvvezető előtt  kijelentik, hogy egymással házasságot kötnek.
A magyar polgári törvény alapján a házasságkötés csak az anyakönyvvezető előtt lehet érvényes, melyet egy férfi és egy nő köthet egymással.
Házasságkötési szándékukat a házasulók az ország bármelyik települési önkormányzat polgármesteri hivatalának anyakönyvvezetője előtt bejelenthetik. A házasulók személyes megjelenése kötelező, melynek során igazolni kell személyazonosságukat és állampolgárságukat, a tervezett házasságkötés törvényes feltételeit és az anyakönyvvezető által feltett kérdésekre vonatkozóan nyilatkozatokat kell tenniük.
A házasságkötési szándék bejelentéséről, a bemutatott okiratokról és egyéb nyilatkozatokról az anyakönyvvezető jegyzőkönyvet készít.
A házasságkötés legkorábban a bejelentéstől számított 31. napra tűzhető ki,ugyanakkor a jegyzőkönyv a felvételtől számított egy évig érvényes. Amennyiben egy éven belül a házasságkötésre nem kerül sor, de a szándék továbbra is fennáll, a házasulóknak azt újból be kell jelenteni.
A házasságkötési eljárás – beleértve az első ízben kiállításra kerülő házassági anyakönyvi kivonatot is – illetékmentes. Budakeszi Város Polgármesteri Hivatal Fő u. 179. szám alatti házasságkötő termekben biztosítja a házasságkötések lebonyolítását.
Hivatali helyiségen kívüli házasságkötést a házasulók külön kérelme alapján a jegyző engedélyezi.
A házasságkötési szertartások színvonalának és ünnepélyességének emeléséhez igény szerint, térítési díj ellenében szolgáltatások vehetők igénybe, melyekről a házasulók a házasságkötési szándék bejelentésekor kapnak tájékoztatást.
Az anyakönyvi eseményeken a hivatali munkaidőn kívüli közreműködésért az önkormányzat részére többletszolgáltatási díjat kell fizetni az alábbiak szerint:

 

  • Budakeszi, Fő u. 179. sz. alatti nagyteremben történő házasságkötés esetén a házasságkötés díja többletszolgáltatással 45.000,- Ft (bruttó díj)- maximum 60 fő befogadására alkalmas (pénteki és szombati napokon vehető igénybe)

 

 

 

 

 

 

  • Budakeszi, Fő u. 179. sz. alatti belső udvarban történő házasságkötés esetén a házasságkötés díja többletszolgáltatással  45.000,- Ft (bruttó díj)- maximum 120 fő befogadására alkalmas (csak szombati napokon vehető igénybe)

 

 

Belső udvar foto1

 

 

Belső udvar foto2

 

 

  • egyéb hivatali helyiségen kívüli házasságkötési helyszín esetében  a házasságkötés díja 60.000.- Ft (bruttó díj)

 

A többletszolgáltatás az alábbi szolgáltatásokat tartalmazza: ünnepi köszöntő, szülőköszöntő, gyűrűcsere, emléklap, zeneszolgáltatás. Többletszolgáltatáson felül igénybe vehető további szolgáltatások (külön díjazás ellenében): pezsgő felszolgálás, gyertya szolgáltatás.

 

A házasságkötés időpontja az anyakönyvvezető és a házasuló felek által kölcsönösen kialkudott időpont.

Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 27. § (2) bekezdése alapján nem köthető házasság munkaszüneti napon. Munkaszüneti nap: január 1., március 15., nagypéntek, húsvét, május 1., pünkösd, július 1., augusztus 20., október 23., november 1. és december 24-26.,

Szükséges okiratok:

 

A házasulók érvényes személyazonosító igazolványa vagy útlevele
a házasulók személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági bizonyítványa (lakcímkártya)
házasulók születési anyakönyvi kivonata
a házasulandók családi állapotának igazolása céljából: elvált családi állapot esetén az utolsó megszűnt házasság felbontását, vagy érvénytelenné nyilvánítását tartalmazó házassági anyakönyvi okirat
özvegy családi állapot estén a volt házastárs halotti anyakönyvi kivonata, vagy a házastárs halálát megjegyzésként tartalmazó házassági anyakönyvi kivonat. Vagy a házastárs holtnak nyilvánító, illetőleg halál tényét megállapító jogerős bírói határozatot tartalmazó házassági anyakönyvi okirat kell bemutatni.
elvált bejegyzett élettárs vagy bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt családi állapot esetén: a bejegyzett élettársi kapcsolat létrejöttét igazoló anyakönyvi kivonat vagy közjegyzői végzés, vagy bírósági határozat a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnéséről
özvegy bejegyzett élettárs családi állapot esetén: a volt bejegyzett élettárs halotti anyakönyvi okirata, vagy a bejegyzett élettárs halálát megjegyzésként tartalmazó a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvéből kiállított anyakönyvi okirat kell bemutatni.

külföldi állampolgárok esetében:
tanúsítvány: mely tartalmazza a nem magyar állampolgárságú házasuló természetes személyazonosító adatait, nemét, lakcímét, családi állapotát,
állampolgárságát, és azt a tényt, hogy személyes joga szerint a tervezett házasságkötésének törvényes akadálya nincs
amennyiben a tanúsítvány nem magyar nyelven került kiállításra, úgy azt hitelesített magyar nyelvű fordításban kell bemutatni.

 

Figyelem: A fordítás csak akkor tekinthető hitelesnek, ha azt az Országot Fordító- és Fordításhitelesítő Iroda (1062 Budapest, Bajza utca 52. http://www.offi.hu/), vagy az illetékes konzul fordította és hitelesítette
A külföldi okiratok elfogadhatóságát  vizsgálni kell a Ket. 52. § szabályai szerint, ezért további diplomáciai felülhitelesítésre, vagy apostille bélyegző lenyomatokra lehet szükség.

 

 

Külföldi házasuló esetén, miután az általa benyújtott igazolásokat a Pest Megyei kormányhivatal Anyakönyvi felügyelőjéhez fel kell terjeszteni a külföldi okiratot elfogadhatósága végett.é Az Anyakönyvi Hivatal nem tudja biztosítani a 31-ik napon történő házasságkötést, időpontot csak az iratok visszaérkezése után lehet kitűzni. A visszaérkezéstől számított 31-ik napon lehet a házasságot megkötni.

 

Amennyiben a külföldi házasuló nem érti és nem beszéli a magyar nyelvet, a házasságkötési eljárás minden fázisában tolmácsra van szükség. Tolmács nem lehet a házasuló maga, vagy a házasuló egyenes ágú rokona. A tolmácsnak a személyazonosságát igazolnia kell.

Ha magyar állampolgár külföldön kíván házasságot kötni, a külföldi hatóság anyakönyvvezetője ad tájékoztatást az eljárásról. 2013. március 1-től a Magyar Hatóság külföldi házasságkötéshez tanúsítványt nem állít ki.

 

Egyéb fontos tudnivalók:

Amennyiben a szükséges anyakönyvi kivonat nem áll a valamelyik házasuló fél rendelkezésére, azt  bármely anyakönyvvezetőtől,  illetve külföldön történt anyakönyvi eseményt követő hazai anyakönyvezés esetén Fővárosi Kormányhivatal  Honosított és Határon Túli Anyakönyvi Ügyek Osztálya 1.-2. –től. (1075 Budapest, Károly krt. 11. Tel: (1) 323-3168 , (1) 323-3176; e-mail: hazaianyakonyv@bfkh.gov.hu)

az Elektronikus Anyakönyvi rendszeren már szereplő eseményről bármely anyakönyvvezetőnél illetékmentesen szerezhető be. (Ha a születés az Elektronikus Anyakönyvi rendszeren szerepel a házasságkötés bejelentésénél az elfogadható.)

 

Születési név megváltoztatása

Születési családi, vagy születési utónév megváltoztatása, születési név, amely az érintettet a születési anyakönyvi bejegyzés alapján megillet. Születési családi név egy vagy kéttagú lehet a kéttagú családi nevet kötőjel köti össze.

 

Szükséges okiratok:

Nagykorú kérelmező esetén:
Személyazonosításra, magyar állampolgárság igazolására szolgáló érvényes személyazonosító igazolvány, vagy útlevél.
Lakóhely igazolására szolgáló lakcímet és személyi azonosítót igazoló hatósági igazolvány, a kérelmező születési anyakönyvi kivonata, ha a kérelmező házasságban él a házassági anyakönyvi kivonata, ha a kérelmezőnek kiskorú gyermeke van és arra is kéri a névváltoztatás kiterjesztését, abban az esetben a kiskorú gyermek születési anyakönyvi kivonatára is szükség van.

 

Kiskorú kérelmező esetén:
A szülői felügyeletet gyakorló szülők együttes, személyes megjelenése személyazonosításra alkalmas okmánya ( személy azonosító igazolvány és lakcímet igazoló hatósági igazolvány),
14. életévet betöltött gyermek megjelenése személyazonosításra alkalmas okmánya valamint a gyermek születési anyakönyvi kivonata.

 

Az ügyintézés határideje és díja:

anyakönyvvezetőnél  kérelem továbbítása az eljáró hatósághoz 8 nap
Budapest Főváros Kormányhivatal Névváltoztatási és Anyakönyvi Osztály: 45 nap
Névváltoztatási kérelem illetéke10.000 Ft értékű illetékbélyeg
Ismételt névváltoztatási kérelem illetéke 50.000.- Ft értékű illetékbélyeg

 

Egyéb fontos tudnivalók:

Az új születési nevet az okirat kézhezvételétől jogosult és köteles viselni az érintett, kérelmére indult eljárásban gondoskodni kell az okmányok cseréjéről.

Házassági névviselési forma módosítása:

Házassági névviselés szabályait a polgári törvénykönyv tartalmazza, házasságkötéskor a felsorolt formák közül választ a férj és a feleség egyaránt.
A házassági névviselési forma – a házasság fennállása alatt, vagy annak megszűnése után – a Ptk. szabályainak megfelelően az érintett kérelmére módosítható.

Illetékesség:

Eljárás lefolytatására a házasságkötés helye szerinti anyakönyvvezető, vagy ha a házasság Elektronikus Anyakönyvi rendszerben szerepel a kérelem benyújtási helye szerinti anyakönyvvezető is illetékes.

Szükséges okiratok:

Kérelmező személyazonosítására és magyar állampolgárságának igazolására szolgáló érvényes személyazonosító igazolvány, vagy útlevél.
Lakcímet igazoló hatósági bizonyítvány.
Házassági anyakönyvi kivonat.
Házasság felbontását igazoló jogerős bírósági ítélet.

Az ügyintézés határideje és díja:

Budakeszi anyakönyvvezetőnél 8 nap,
Kérelem továbbítása az eljáró hatósághoz 8 nap
Házassági névviselés módosítás illetéke 3.000 Ft értékű illetékbélyeg (postán szerezhető be).
A házassági névviselési forma módosítása után kiállított új házassági anyakönyvi kivonat kiállítása illetékmentes.

Egyéb fontos tudnivalók:

Házassági név megváltoztatása után az okmányok cseréjét kérelemre induló eljárásban el kell végezni.

Bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése egyneműek esetén:

A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándékot fő szabályként személyesen kell bejelenteni, amelyről az anyakönyvvezető jegyzőkönyvet vesz fel.

A bejegyzett élettársi kapcsolat azonos nemű, 18. életévüket betöltött személyek között jöhet létre. Ennek létrejöttéhez a feleknek fel kell keresniük az illetékes anyakönyvvezetőt, nyilatkozatokat kell tenniük, és igazolniuk kell a bejegyzett élettársi kapcsolat törvényes feltételeinek fennállását.

Ez alkalommal az anyakönyvvezető –a felek kívánságát figyelembe véve – a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozásának időpontját is kitűzi. A törvény nem ír elő kötelező 30 napos várakozási időt a bejelentés és a bejelentett élettársi kapcsolat létesítése között. Fontos azonban, hogy amennyiben a jegyzőkönyv felvételét követő hat hónapon belül nem kerül sor az élettársi kapcsolat létesítésére – azonban a szándék továbbra is fennáll -, az eljárást meg kell ismételni.
A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nyilvános és méltóságteljes, de a felek kérésére a nyilvánosságot mellőzni kell.

Illetékesség:

a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését a fővárosi kerület, a megyei jogú város és a körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat polgármesteri hivatalának anyakönyvvezetője végzi

Szükséges okiratok:

A bejelentéshez szükséges okmányok:
a személyazonosításra és állampolgárság igazolására szolgáló érvényes okmányok (személyazonosító igazolvány vagy útlevél)
személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági bizonyítvány (lakcímkártya)
születési anyakönyvi kivonat

Családi állapot igazolására szolgáló okmányok:
elvált családi állapot esetén a megszűnt házasságról kiállított olyan házassági anyakönyvi kivonat, mely tartalmazza a házasság megszűnésének tényét, vagy a házasság felbontását vagy érvénytelenné nyilvánítását igazoló jogerős bírósági határozat;
özvegy családi állapot estén: az utolsó házasságot igazoló  házassági anyakönyvi kivonat, amely megjegyzésként tartalmazza a házastárs halálának tényét, vagy a házastárs halotti anyakönyvi kivonata

 

elvált bejegyzett élettárs vagy bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt családi állapot esetén: a bejegyzett élettársi kapcsolat létrejöttét igazoló anyakönyvi kivonat vagy közjegyzői végzés, vagy bírósági határozat a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnéséről
özvegy bejegyzett élettárs családi állapot esetén: a volt bejegyzett élettárs halotti anyakönyvi okirata, vagy a bejegyzett élettárs halálát megjegyzésként tartalmazó a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvéből kiállított anyakönyvi okirat

 

Külföldi állampolgárok esetében:
a nem magyar állampolgárnak a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítési szándékának bejelentésekor a személyes joga szerinti ország hatósága által kiállított tanúsítványt is be kell mutatnia
a tanúsítvány tartalmazza a nem magyar állampolgár/állampolgárok természetes személyazonosító adatait, az érintett személy/személyek állampolgárságát, lakcímét, családi állapotát, valamint azt a tényt, hogy a tervezett bejegyzett élettársi kapcsolatnak a rá vonatkozó jog szerint nincs akadálya
Fontos!  Az idegen nyelvű okiratot hiteles magyar nyelvű fordítással ellátva kell bemutatni, melyet  az Országot Fordító- és Fordításhitelesítő Iroda (1062 Budapest, Bajza utca 52. http://www.offi.hu/ ) vagy a konzul végezhet el.
A külföldi okiratok elfogadhatóságát a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (Ket) 52. §. (2) bekezdés szabályai szerint is vizsgálni kell ezért további diplomáciai felülhitelesítésre, vagy Apostille záradékra lehet szükség.

 

További anyakönyvi ügyek:

 

Külföldön történt anyakönyvi események magyarországi anyakönyvezése

A hatályos szabályozás szerint magyar állampolgár külföldön történt anyakönyvi eseményt (születést, házasságkötést, házasság felbontást, halálesetet) Magyarországon anyakönyveztetni kell. Ez azért szükséges, mert magyar anyakönyvi okirat nélkül nem tud személyazonosító igazolványt, útlevelet váltani, esetlegesen nem tud igénybe venni olyan szolgáltatásokat, amelyek, mint magyar állampolgárt megilletik.

A magyarországi anyakönyvezésnél minden esetben hitelt érdemlően igazolni kell az érintett személy fennálló magyar állampolgárságát (érvényes személyigazolvány, érvényes személyazonosító igazolvány, érvényes magyar útlevél, illetve ezek hiányában egy évnél nem régebben kiállított állampolgársági bizonyítvány). A magyarországi anyakönyvezést az érintett vagy a törvényes képviselője, Magyarországon bármely polgármesteri hivatal anyakönyvvezetőjénél, külföldön élő magyar állampolgár a magyar külképviselet konzulátusán kérheti.

 

A nemzetközi szerződések az okiratok különböző hitelesítését is megkívánhatják (diplomáciai felülhitelesítés, Apostille, stb.), ezért feltétlenül kérjen személyre szóló tájékoztatást az eljárás megindítása előtt az anyakönyvvezetőtől, vagy a magyar külképviselet konzulátusától.

Születés magyarországi anyakönyvezése

Nagykorú személy maga, vagy meghatalmazottja útján kérheti. 18 év alatti gyermek esetében törvényes képviselője/szülője, vagy annak meghatalmazottja jár el.

 

Az anyakönyvezéshez szükséges:

  • a külföldi anyakönyvi okirat (vagy annak hiteles másolata) hiteles magyar fordítással (OFFI),
  • kitöltött adatalap ( honlapról letölthető, a polgármesteri hivatalból elvihető)
  • a szülő(k) házassági anyakönyvi kivonata,
  • a szülő(k) állampolgárságának hitelt érdemlő igazolása (kiskorú, illetve korlátozottan cselekvőképes gyermek esetében),
  • nagykorú kérelmező magyar állampolgárságának igazolása.

Amennyiben a szülők a házasságban saját nevüket viselik, és a gyermek első gyermek, valamint a szülők házassági anyakönyvi kivonata nem tartalmazza a születendő gyermekek családi nevét, úgy minkét szülő nyilatkozata szükséges a családi név meghatározásához. A nyilatkozatot anyakönyvvezető, gyámhivatal, gyámhatóság vagy közjegyző előtt, valamint írásban két tanú előtt lehet megtenni.

Az eljárás részleteiről, illetve házasságon kívül született gyermek anyakönyvezéséről az anyakönyvvezető ad tájékoztatást.

 

Házasságkötés magyarországi anyakönyvezése

 

Az eljárást az érintett maga kezdeményezheti, vagy meghatalmazottja útján járhat el.

Az anyakönyvezéshez szükséges

Mindkét házastárs állampolgárságának hitelt érdemlő igazolása (érvényes személyigazolvány, érvényes személyazonosító igazolvány, érvényes útlevél, egy évnél nem régebben kiállított állampolgársági bizonyítvány),

  • mindkettőjük születési anyakönyvi kivonata, (külföldi félé nem kell)
  • kitöltött adatalap ( honlapról letölthető, a polgármesteri hivatalból elvihető)
  • a házasságot megelőző özvegy, elvált családi állapot esetén az előző házasság záradékolt házassági anyakönyvi kivonata,
  • a külföldi házassági okirat (vagy annak hitelesített másolata) hiteles magyar fordítással (OFFI).

 

Amennyiben a külföldi okirat nem tartalmazza a házastársak házasságban viselt nevét, a házastársaknak személyesen meg kell jelenniük és nyilatkozniuk erről.

 

Ha a házastársak a házasságban saját nevüket viselik a születendő gyermekeik családi nevére nyilatkozni kell.

Külföldi házastársnak nem kell igazolnia a házasságkötés előtti családi állapotát, nem kell bemutatnia a születési anyakönyvi kivonatát.

Ha a külföldi házastárs magyar állampolgársága vélelmezhető, az anyakönyvvezető köteles vizsgálni a magyar állampolgárság fennállását. Ennek megléte esetén érvénybe lépnek a magyar állampolgárokra vonatkozó szabályok, és az esetleges előző házasságok sorozatát kell Magyarországon anyakönyveztetni, ehhez kapcsolódóan több eljárási cselekményt végezni.

 

Haláleset magyarországi anyakönyvezése:

Az eljárást a hozzátartozó (házastárs, gyermek) kezdeményezi, de eljárhat meghatalmazottja is.

Az anyakönyvezéshez szükséges:

  • kitöltött adatalap ( honlapról letölthető, a polgármesteri hivatalból elvihető)
  • az elhalt magyar állampolgárságának hitelt érdemlő igazolása (érvényes személyi igazolvány, érvényes magyar útlevél, egy évnél nem régebben kiállított állampolgársági bizonyítvány, honosítási okirat)
  • az elhalt személyazonosításra alkalmas okmánya (személyazonosító igazolvány, érvényes magyar útlevél, 2001. január 1. után kiállított vezetői engedély)
  • 2000. január 1. után megváltozott lakóhely esetében az elhalt lakcímkártyája
  • a külföldi halotti anyakönyvi okirat (vagy ennek hiteles másolata) hiteles magyar fordítással (OFFI), szükség esetén diplomáciai felülhitelesítéssel vagy Apostille hitelesítéssel ellátva
  • az elhalt születési anyakönyvi kivonata
  • házas családi állapot esetén a házassági anyakönyvi kivonata
  • az elhalt özvegy, vagy elvált családi állapotát igazoló záradékolt házassági anyakönyvi kivonat

A Magyar állampolgárok külföldön történt anyakönyvi eseményét, a Fővárosi Kormányhivatal  Honosított és Határon Túli Anyakönyvi Ügyek Osztálya 1.-2. (1075 Budapest, Károly krt. 11. Tel: (1) 323-3168 , (1) 323-3176; e-mail: hazaianyakonyv@bfkh.gov.hu) tartja nyilván.

 

Apai elismerő nyilatkozat:

Ha a szülők nem házasságban élnek a gyermek születésének anyakönyvezéséhez, apai elismerő nyilatkozat szükséges. Apai elismerő nyilatkozatot, bármely anyakönyvvezetőnél vagy a Járási Hivatal Gyámügyi Osztályánál megteheti az apa.
Szükséges dokumentumok: A szülők személyazonosítására és állampolgárságának igazolására alkalmas okmányok, lakcímüket igazoló hatósági igazolvány, méh magzat esetén szakorvosi igazolás, ami tartalmazza a feltételezett fogamzási időt és a szülés várható idejét. Amennyiben az anya családi állapota elvált, a jogerős bírósági végzést vagy a záradékolt házassági anyakönyvi kivonatot be kell mutatni. Özvegy családi állapot esetén, az elhunyt férj halotti anyakönyvi kivonatának bemutatása szükséges.
Ha a szülők valamelyike nem magyar állampolgár és nem érti, nem beszéli a magyar nyelvet, tolmács közreműködése szükséges.

Anyakönyvi kivonat személyesen és írásban is kérhető.

Kivonatok fajtái:

  • születési
  • házassági
  • halotti
  • bejegyzett élettársi kapcsolat

Az anyakönyvi kivonatot az érintett vagy az általa meghatalmazott személy kérheti. Kiskorú esetén szülője vagy a szülő által meghatalmazott személy részére állítható ki az okirat. Halotti anyakönyvi kivonat kiadható a hozzátartozó részére, vagy (bírósági, földhivatali, hagyatéki eljárásban) annak, akinek jogos érdeke fűződik a haláleset tényének igazolásához, amennyiben a kérelmező az érdeket igazolja.

Szükséges dokumentumok:

  • személyazonosításra alkalmas okmány: érvényes személyazonosító igazolvány, útlevél vagy kártyaformátumú vezetői engedély
  • lakcímigazolvány
  • személyi azonosító igazolvány elvesztése esetén az erről szóló hivatalos bejelentés, azaz a rendőrség vagy okmányiroda által kiállított jegyzőkönyv
  • amennyiben meghatalmazott jár el, úgy közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt (két tanú aláírásával  ellátott) eredeti meghatalmazás

Az anyakönyv kutathatóságára (családfakutatással kapcsolatos anyakönyvi kivonatok kiadása) vonatkozó szabályokat az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 93/A. §-a, valamint a 93/ B. §-a határozza meg.

A kivonat kiállítása illetékmentes.

Az anyakönyvi kivonat kérelem bármely település anyakönyvvezetőjénél benyújtható.

Alkalmazott jogszabályok:

2010. évi 1.tv. az anyakönyvi eljárásról
2013. évi 5- tv. a Polgári Törvénykönyv
1979.évi 13. tvr. nemzetközi magánjogról
1992.évi LXIII. tv. a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról
1993.évi LV. tv. a magyar állampolgárságról
1993. évi LXXVII. tv. a nemzeti és etnikai kisebbségről
125/1993.(IX.22.) Korm. sz. rendelet a magyar állampolgárságról szóló 1993.évi LV. tv. végrehajtására
1997.évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról valamint a végrehajtására kiadott 149/1997.(IX.10.) Korm. sz. rendelet
149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról

34/1999.(IX.24.) B.M.-EüM.-IM. együttes rendelet az egészségügyről szóló 1997.évi CLIV. tv-nek a halottakkal kapcsolatos rendelkezései végrehajtásáról, valamint a rendkívüli halál esetén követendő eljárásról

32/2014. (V.19) KIM rendelet az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól

1990. évi XCIII. tv. az illetékekről

Budakeszi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2017. (VII.11.) önkormányzati rendelete a hivatali helyiségen, valamint a hivatali munkaidőn kívüli anyakönyvi események esetén fizetendő díjakról, valamint az anyakönyvvezetőt megillető díjakról.

Személyesen történő anyakönyvi ügyek intézése céljából ajánlott az ügyfelek részéről az előzetes telefonos vagy e-mailes egyeztetés.

Hagyatéki eljárás

A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII törvény és a végrehajtására kiadott 29/2010 (XII.31) KIM rendelet szabályozza a hagyatéki eljárás lefolytatásának menetét.

A hagyatéki eljárás hivatalból indul. A hagyatéki eljárás első mozzanatát jelentő hagyatéki leltár felvételére az elhunyt utolsó belföldi lakhelye szerinti Polgármester Hivatal jegyzője (hagyatéki ügyintézője) által kerül sor.

A halottvizsgálati bizonyítvány hagyatéki példányát a haláleset helye szerinti anyakönyvvezető küldi meg az elhunyt utolsó belföldi lakhelye szerint illetékes Polgármesteri Hivatal jegyzője részére, a beérkezése után a hozzátartozót megkeressük arra vonatkozóan, hogy tegyen nyilatkozatot az elhunyt ingó és ingatlan vagyonára.

 

A Polgármesteri Hivatalban az elhunyt, a törvényes-, illetve végrendeleti örökösök személyi adatainak, illetve a hagyatékban szereplő értéktárgyak hagyatéki leltárba történő felvételére kerül sor a hozzátartozó által benyújtott igazolások (tulajdoni lap, számlakivonat, értékpapír és egyéb bankszámlák, gépjármű forgalmi engedélye, társasági szerződés, életbiztosításra vonatkozó iratok, végrendelet és egyéb végintézkedést igazoló okiratok, nyugdíjszelvény), valamint a hagyatéki terheket (pl. temetés költsége) és hitelezői igényeket bizonyító okiratok alapján.

Amennyiben Magyarországon élő magyar állampolgár, akinek lakóhelye Budakeszin volt és külföldön történt a halálesete a haláleset hazai anyakönyvezése után a hagyatéki eljárás lefolytatása iránti kérelmet hozzátartozója nyújtja be Budakeszi Város Polgármesteri Hivatal Igazgatási Osztályánál, ebben az esetben nem hivatalból indul a hagyatéki eljárás.

A Polgármesteri Hivatalban lefolytatott eljárás után a hagyatéki leltárt megküldjük az illetékes közjegyzőnek, aki a lefolytatott a közjegyzői eljárás után átadja a hagyatékot az örökös(ök)nek.

Budakeszin működő 2 magánközjegyző kijelölésére az elhalálozás időpontja szerint kerül sor:

 

Dr. Huszár Éva  (I.III, V,VII, IX.XI. havi elhalálozások)

 

2092. Budakeszi, Fő u.  186/A

Tel.: 06-23-451-381

Dr. Komáromi József  (II.,IV, VI, VIII, X. XII. havi elhalálozások)

2092. Budakeszi, Fő u. 136.

Tel.: 06-23-457-033

Ha az elhunyt nem rendelkezett sem ingó, sem ingatlan vagyonnal, és a hozzátartozó erről a tényről büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tesz, a részére megküldött nyomtatvány alapján, abban az esetben a hagyatéki eljárás a Polgármesteri Hivatalban lezárásra kerül.

A hagyatéki eljárás bármikor újraindítható, ha a későbbiek folyamán kerül a hozzátartozó tudomására olyan vagyontárgy megléte, melyről a hagyatéki eljárásban nem született közjegyzői hagyatékátadó végzés. Ekkor a póthagyatéki eljárást szintén az elhunyt utolsó belföldi lakhelye szerinti Budakeszi Város Polgármesteri Hivatalnál kell kezdeményezni az Igazgatási Osztályon vagy postai úton benyújtott beadványban. Az ügyintézés módja megegyezik az alaphagyatéki eljárás menetével.

Személyesen történő hagyatéki ügyek intézése céljából ajánlott az ügyfelek részéről az előzetes telefonos vagy e-mailes egyeztetés.

Megosztom a cikket