GYIK
Itt tekintheti meg a népszavazással kapcsolatos gyakran ismételt kérdéseket és az arra adott válaszokat.
(Az eredeti dokumentum elérhető a Nemzeti Választási Iroda honlapján is.)
GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK
Tartalomjegyzék
Általános tudnivalók
– Milyen kérdésről kell dönteni a népszavazáson?
– Ki nyújtotta be a népszavazási kérdést?
– Mikor érvényes és eredményes az országos népszavazás?
– Ki szavazhat az országos népszavazáson?
– Mennyibe kerül a népszavazás megszervezése?
Tudnivalók a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok számára
– Milyen feltételekkel tudok szavazni a szavazás napján?
– Mi történik, ha a szavazás napján 19 óra után még mindig sorban állok? Nem tudok szavazni?
– Fogyatékossággal élek, milyen segítséget kaphatok?
– Ki igényelhet mozgóurnát, és hogyan?
– Hogyan szavazhatok, ha a szavazás napján nem leszek otthon?
– Milyen tennivalójuk van azoknak a választópolgároknak, akik rendelkeznek magyarországi lakcímmel, de külföldön szeretnének szavazni?
– A külföldön tartózkodó, de magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok levélben is szavazhatnak vagy csak a – külképviseleteken?
– Mikor van a külképviseleti szavazás?
– Milyen sajátosságai vannak a külképviseleti szavazásnak?
– A hajléktalanok hogyan szavazhatnak?
– Kiadják-e a pártoknak a személyes adataimat?
A magyarországi lakcímmel nem rendelkezők (külhoni magyarok) szavazása
– Részt vehetnek-e a külhoni (határon túli) magyarok a népszavazáson?
– Kell-e újra regisztrálnia annak a külhoni magyarnak, aki a 2014-es országgyűlési választások előtt (vagy azóta) már regisztrált?
– Meddig kérheti a választási regisztrációt az, aki még nem regisztrált?
– Hogyan lehet kérni a választási regisztrációt?
– Milyen esetben lehet kérni a választási regisztrációt?
– Hányan regisztráltak már a választásokra, és mit lehet róluk tudni?
– Jelenleg külföldön élek, nincs magyarországi lakcímem, de a választások előtt Magyarországra költözöm. Kell-e most regisztrálnom vagy automatikusan felkerülök a névjegyzékbe?
– A határon túli magyar állampolgárok száma beleszámít a népszavazás érvényességéhez szükséges számba?
– Hogyan kapja meg a regisztrált választópolgár a szavazási levélcsomagot?
– Máshol szeretném megkapni a levélcsomagot, mint 2014-ben, mit tegyek?
– Mit tartalmaz a szavazási levélcsomag?
– Mi a levélszavazás menete?
– Hogyan juttathatja vissza a regisztrált választópolgár a szavazási levélcsomagot?
– Biztonságos-e a levélben való szavazás?
– Aki nem kíván részt venni a népszavazáson, annak törölnie kell a regisztrációját?
GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK
Milyen kérdésről kell dönteni a népszavazáson?
A választópolgárok az alábbi kérdésről dönthetnek: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”
Ki nyújtotta be a népszavazási kérdést?
A népszavazási kérdést 2016. február 24-én Magyarország Kormánya nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz.
A kérdés hitelesítéséről az NVB döntése itt, a Kúria határozata itt olvasható.
Mikor érvényes és eredményes az országos népszavazás?
Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár, azaz
– a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok és
– a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok és- a magyarországi lakcímmel nem rendelkező „külhoni” regisztrált választópolgárok több mint fele érvényesen szavazott.
Az országos népszavazás eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott, azaz nincs szavazategyenlőség.
A névjegyzékben szereplő választópolgárok száma napi frissítéssel itt található.
Ki szavazhat az országos népszavazáson?
Az országos népszavazáson az szavazhat, aki
– magyar állampolgár,
– nagykorú, azaz
— 18. életévét betöltötte, vagy
— 18. életévének betöltése előtt házasságkötéssel nagykorúvá vált és
– a bíróság nem zárta ki a választójogból.
Mennyibe kerül a népszavazás megszervezése?
A népszavazás megszervezésére az Országgyűlés 4,9 milliárd forintot különített el. A költségek nagy részét a választással kapcsolatos kellékek (pl. szavazólapok, urnák) legyártása, az informatikai és logisztikai költségek, a választási bizottság tagjainak tiszteletdíja teszi ki.
Tudnivalók a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok számára
Milyen feltételekkel tudok szavazni a szavazás napján?
– Szavazni a szavazás napján, 2016. október 2-án (vasárnap) 6 órától 19 óráig lehet.
– A szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel.
– A magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok a névjegyzékbe automatikusan felkerülnek.
– A választópolgárnak igazolnia kell
személyazonosságát
— magyar személyazonosító igazolvánnyal (régi típusú, könyvecske formájú magyar személyazonosító igazolvány vagy magyar ideiglenes személyazonosító igazolvány is elfogadható),
— magyar útlevéllel (magyar ideiglenes útlevél is elfogadható),
— magyar vezetői engedéllyel (jogosítvánnyal) vagy
— fogvatartottak mozgóurnával való szavazásakor nyilvántartási adatlappal
és
lakcímét
— lakcímkártyával (a lakcímbejelentésről szóló átvételi elismervény vagy a régi, könyvecske alakú személyazonosító igazolvány is elfogadható, ha tartalmazza a lakcímet),
— fogvatartottak mozgóurnával való szavazásakor nyilvántartási adatlappal
vagy
személyi azonosítóját
— lakcímkártyával,
— hatósági bizonyítvánnyal vagy
— személyazonosító jelről szóló igazolással.
– Fontos, hogy az egyes okmányok igénylése során kapott átvételi elismervény (A4-es nyomtatott lap) nem alkalmas a személyazonosság igazolására!
– A választópolgár a fentiek után megkapja a lebélyegzett szavazólapot és a borítékot, melyek átvételét aláírással igazolja.
– Szavazni az „Igen” vagy a „Nem” melletti körbe írt, két egymás metsző vonallal (pl. X vagy +) lehet.
– A szavazást követően a szavazólap a borítékba helyezhető. Ezt követően a szavazólapot a szavazóurnába kell helyezni.
Mi történik, ha a szavazás napján 19 óra után még mindig sorban állok? Nem tudok szavazni?
A törvény értelmében a 19 órakor sorban álló választópolgárok még szavazhatnak. 19 óra után már nem lehet beállni a sorba.
Fogyatékossággal élek, milyen segítséget kaphatok?
– A fogyatékossággal élő választópolgár a következő segítséget igényelheti választójogának gyakorlása érdekében:
— Braille-írással készült értesítő megküldése,
— könnyített formában megírt tájékoztató anyag megküldése,
— Braille-írással ellátott szavazósablon igénybe vétele a szavazóhelyiségben és a mozgóurnás szavazás során,
— akadálymentes szavazóhelyiség igénybe vétele.
– A fenti segítség iránti kérelem a választópolgár magyarországi lakcíme szerinti helyi választási irodának (azaz a település jegyzőjének) nyújtható be személyesen, levélben vagy itt. A kérelem levélben történő benyújtásához a formanyomtatvány letölthető innen.
– Az akadálymentes szavazóhelyiség igénybevételére irányuló kérelmet legkésőbb 2016. szeptember 30-án (pénteken) 16 óráig lehet benyújtani a helyi választási irodának.
– A Braille-írásos sablon iránti kérelmet legkésőbb szeptember 23-án 16 óráig lehet benyújtani a helyi választási irodának.
– Ha Ön már kérelmezte a fent megjelölt segítségek valamelyikét (pl. a 2014-es választások alkalmával), az a mostani népszavazásra is érvényes.
– A fenti segítségen túlmenően a választópolgár a választás kitűzése után mozgóurnát kérhet.
– A szavazólap kitöltésében segítheti az Ön által választott segítő, vagy ha ilyen személy nincs jelen, akkor a szavazatszámláló bizottság két tagja.
Ki igényelhet mozgóurnát, és hogyan?
– Az a választópolgár, aki nem tud a szavazóhelyiségben megjelenni, mivel
— egészségi állapota nem teszi ezt lehetővé vagy
— fogva tartják (pl. előzetes letartóztatás, szabadságvesztés), és nem engedik ki szavazni,
mozgóurnát igényelhet. Más indokkal (pl. kényelmi szempontok miatt) nem lehet mozgóurnát kérni.
– Mozgóurnával való szavazás esetén a szavazatszámláló bizottság két tagja a szavazás napján felkeresi a választópolgárt az általa megadott címen (pl. kórházban).
– Mozgóurnát legkésőbb 2016. szeptember 30-án (pénteken) 16 óráig a választópolgár lakcíme szerinti helyi választási irodától, a szavazás napján (október 2-án, vasárnap) 15 óráig pedig a szavazatszámláló bizottságtól lehet igényelni meghatalmazott útján, levélben vagy itt. A kérelem meghatalmazottal vagy levélben történő benyújtásához a formanyomtatvány letölthető innen.
– Ha a választópolgár a szavazás napján a lakóhelyétől eltérő településen – vagy ugyanazon a településen, de másik szavazókör területén – tartózkodik, erre a címre is igényelhet mozgóurnát. Ebben az esetben először át kell jelentkeznie a tartózkodási helye szerinti településre. Az átjelentkezést követően lehet mozgóurnát kérni.
Fontos, hogy aki mozgóurnát kért, a szavazóhelyiségben „hagyományos módon” nem szavazhat, kizárólag mozgóurnával!
Hogyan szavazhatok, ha a szavazás napján nem leszek otthon?
– Ha a szavazás napján Magyarországon, azonban a lakóhelyétől eltérő településen – vagy ugyanazon a településen, de a lakcíme szerinti szavazókörtől eltérő szavazókör területén – tartózkodik, átjelentkezéssel szavazhat.
– Az átjelentkezés iránti kérelmet a magyarországi lakcíme szerinti helyi választási irodának (a település jegyzőjének) legkésőbb 2016. szeptember 30-án (pénteken) 16 óráig nyújthatja be személyesen, levélben vagy itt. A kérelem levélben történő benyújtásához a formanyomtatvány letölthető innen. Személyes ügyintézés esetén a bejelentett, lakcímkártyán szereplő tartózkodási hely szerinti helyi választási irodában is benyújtható a kérelem.
– A helyi választási iroda vezetője felveszi az érintett település kijelölt szavazókörének névjegyzékébe, és törli a lakóhelye szerinti szavazókör névjegyzékéből. Így kizárólag abban a szavazókörben adhatja le szavazatát, ahova átjelentkezett.
Milyen tennivalójuk van azoknak a választópolgároknak, akik rendelkeznek magyarországi lakcímmel, de külföldön szeretnének szavazni?
– Az a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár, aki a szavazás napján külföldön szeretne élni a választójogával, külképviseleten (nagykövetségen, főkonzulátuson) adhatja le szavazatát. A külképviseletek címéről, valamint a szavazás idejéről itt tájékozódhat.
– A külképviseleten való szavazáshoz a választópolgárnak kérelmeznie kell a külképviseleti névjegyzékbe történő felvételét legkésőbb 2016. szeptember 24-én 16 óráig a magyarországi lakóhelye szerinti jegyzőtől. A kérelem benyújtható személyesen, levélben vagy itt. A kérelem levélben történő benyújtásához a formanyomtatvány letölthető innen.
– A kérelem alapján a jegyző felveszi a választópolgárt a külképviseleti névjegyzékbe, egyidejűleg törli a lakóhelye szerinti szavazók névjegyzékéből. Így a szavazás napján a választópolgár kizárólag a megjelölt külképviseleten adhatja le szavazatát.
A külföldön tartózkodó, de magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok levélben is szavazhatnak vagy csak a külképviseleteken?
A külföldön szavazó, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok kizárólag személyesen, Magyarország külképviseletein szavazhatnak, levélben nem.
Mikor van a külképviseleti szavazás?
A külképviseleti szavazás idejét az alábbi táblázat foglalja össze:
| földrajzi hely | az amerikai kontinensen |
a közép-európai (magyar) időzónához képest -1 vagy -2 időeltolódással rendelkező nyugat-európai, illetve nyugat-afrikai országok | a közép-európai (magyar) időzónát használó, vagy az attól keletre fekvő országok |
| néhány ország (példák) |
Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Kanada | Írország, Marokkó, Nagy-Britannia, Portugália |
Ausztrália, Ausztria, Belgium, Dél-Afrika, Kína, Németország, Románia, Svájc, Szerbia |
| szavazás napja | a magyarországi szavazást megelőző nap (szombat) | a magyarországi szavazás napja (vasárnap) | a magyarországi szavazás napja (vasárnap) |
| szavazás kezdő ideje | helyi idő szerinti 6 óra | helyi idő szerinti 6 óra | helyi idő szerinti 6 óra |
| szavazás záró ideje | helyi idő szerinti 19 óra | a közép-európai (magyar) idő szerinti 19 óra | helyi idő szerinti 19 óra |
Milyen sajátosságai vannak a külképviseleti szavazásnak?
– A külképviseleti szavazás előtt, a szavazóhelyiségben a választópolgárnak igazolnia kell személyazonosságát érvényes magyar személyazonosító igazolvánnyal, magyar útlevéllel vagy magyar vezetői engedéllyel, azonban a lakcímkártya bemutatása – a belföldi szavazással ellentétben – nem feltétele a szavazásnak.
– A külképviseleten történő szavazás során a szavazólapokat kötelező borítékba helyezni és a borítékot lezárni; ennek elmulasztása esetén a szavazat érvénytelen.
– Külképviseleten mozgóurnás szavazás nem lehetséges.
A hajléktalanok hogyan szavazhatnak?
– Amennyiben a hajléktalan települési szintű lakcímmel rendelkezik, az adott település kijelölt szavazókörében adhatja le a szavazatát. A települések kijelölt szavazóköreiről itt tájékozódhat.
– Amennyiben a hajléktalan települési szintű lakcímmel sem rendelkezik, akkor – bármely helyi választási irodától vagy a Nemzeti Választási Irodától – kérnie kell a regisztrációját a névjegyzékbe. Ebben az esetben levélben lehet szavazni.
Kiadják-e a pártoknak a személyes adataimat?
– A népszavazási kezdeményezés szervezője, továbbá az Országgyűlésben képviselőcsoporttal rendelkező pártok a választópolgárok megkeresése céljából térítés ellenében megkaphatják a választópolgárok nevét és lakcímét.
– A választópolgárnak lehetősége van arra, hogy megtiltsa adatainak kampánycélú kiadását. Az adatkiadás megtiltása iránti kérelmet a választópolgár a magyarországi lakcíme szerinti helyi választási irodának nyújthatja be személyesen, levélben vagy itt. A kérelem levélben történő benyújtásához a formanyomtatvány letölthető innen.
– Aki korábban (például a 2014-es választásokat megelőzően) már kérte az adatletiltást, annak a kérelme visszavonásig érvényes, most nem kell új kérelmet beadnia.
A magyarországi lakcímmel nem rendelkezők (külhoni magyarok) szavazása
Részt vehetnek-e a külhoni (határon túli) magyarok a népszavazáson?
– Igen. Magyarország Alaptörvényének XXIII. cikke alapján minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy országos népszavazáson részt vegyen.
– Ezen a linken megnézheti, hány magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár szerepel a központi névjegyzékben.
Kell-e újra regisztrálnia annak a külhoni magyarnak, aki a 2014-es országgyűlési választások előtt (vagy azóta) már regisztrált?
– Nem. Az a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgár, aki a 2014-es országgyűlési választások előtt, vagy azóta regisztrált, továbbra is szerepel a levélben szavazók névjegyzékében, vagyis nem kell újra kérnie a regisztrációt.
Meddig kérheti a választási regisztrációt az, aki még nem regisztrált?
– A választási regisztráció folyamatosan zajlik.
– Ugyanakkor a soron következő országos népszavazáson csak az a külhoni magyar állampolgár vehet részt, akinek a választási regisztrációs kérelme 2016. szeptember 17-ig eljut a Nemzeti Választási Irodába.
Hogyan lehet kérni a választási regisztrációt?
– A kérelem benyújtható levélben vagy online.
– A kérelem levélben történő benyújtásához a választási regisztrációs kérelem letölthető innen. Ugyanitt megtalálható a kitöltési útmutató („TÁJÉKOZTATÓ a központi névjegyzékbe vétel iránti kérelem benyújtásával kapcsolatos tudnivalókról”), érdemes ezt is elolvasni. A honlapon angol, német és francia nyelvű tájékoztatók is segítenek.
– A kérelem színesben és a fekete-fehérben egyaránt kinyomtatható, szabadon fénymásolható.
– A kérelmet a következő címre kell eljuttatni: Nemzeti Választási Iroda, 1397 Budapest, Pf.: 547, Magyarország.
Milyen esetben lehet kérni a választási regisztrációt?
– A választási regisztráció feltétele a magyar állampolgárság megléte.
– A névjegyzékbe való felvételt akkor lehet kérni, ha a kérelmező
— magyar állampolgárságát
— magyar személyi azonosítóval (a magyar lakcímkártya hátoldalán található)
— érvényes magyar útlevéllel
— magyar honosítási okirattal vagy
— magyar állampolgársági bizonyítvánnyal igazolni tudja
és
— Magyarországon sem lakóhellyel, sem bejelentett tartózkodási hellyel nem rendelkezik,
— betöltötte a 17. életévét vagy betöltötte a 16. életévét és házasságot kötött, és házasságkötésének magyarországi anyakönyvezése megtörtént
és
— magyar bíróság nem zárta ki a választójogból.
– Ahhoz, hogy a választópolgár a soron következő országos népszavazáson szavazhasson, a regisztrációs kérelemnek legkésőbb 2016. szeptember 17-én meg kell érkeznie a Nemzeti Választási Irodába. A regisztrációt a 17. életévet betöltött magyar állampolgárok is kérhetik, a szavazáson azonban kizárólag a nagykorú választópolgárok vehetnek részt.
– Az, hogy a választópolgár regisztráció útján vagy automatikusan kerül felvételre a névjegyzékbe, attól függ, hogy a magyar lakcímnyilvántartás szerint milyen lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel rendelkezik. E kérdésben az alábbi táblázat nyújt eligazítást:
| lakóhely | tartózkodási hely | névjegyzékbe vétel módja | |
| 1. | magyarországi cím | magyarországi cím | automatikus |
| 2. | magyarországi cím | nincs | automatikus |
| 3. | külföldi cím | magyarországi cím | regisztráció |
| 4. | külföldi cím | nincs | regisztráció |
| 5. | nincs | magyarországi cím | automatikus |
| 6. | nincs | nincs | regisztráció |
| 7. | ha nem szerepel a lakcímnyilvántartásban | regisztráció | |
— Például ha a választópolgárnak külföldi cím van bejegyezve lakóhelyként a nyilvántartásba (a lakcímkártyán szerepel), akkor regisztrálnia kell a választójoga gyakorlásához, akkor is, ha van magyarországi tartózkodási helye (3. sor), és akkor is, ha nincs (4. sor).
— Ugyancsak regisztrálással kerülhet be a névjegyzékbe, ha a nyilvántartás szerint a választópolgárnak sem lakóhelye, sem tartózkodási helye nincs Magyarországon (6. sor), vagy ha a magyar lakcímnyilvántartásban nem szerepel (7. sor).
— Nincs szükség regisztrációra, ha magyarországi lakóhellyel rendelkezik (1. és 2. sor), vagy ha nincs sem magyarországi, sem külföldi lakcím bejegyezve a lakcímnyilvántartásba, de a lakcímkártyája szerint van érvényes magyarországi tartózkodási helye (5. sor). Ezekben az esetekben automatikusan vesszük fel a névjegyzékbe, ezzel nincs teendője.
– Aki a 2014-es országgyűlési választások előtt – vagy azóta – már regisztrált, annak a soron következő népszavazás előtt már nem kell kérnie regisztrációját.
Hányan regisztráltak már a választásokra, és mit lehet róluk tudni?
– A Nemzeti Választási Iroda a honlapján napi frissítéssel teszi közzé a magyarországi lakcímmel nem rendelkező, névjegyzékbe vett választópolgárok számát.
– Aki olyan országból regisztrál, ahol tiltják a kettős állampolgárságot (Ausztria, Szlovákia, Ukrajna), ott az értesítési címnél a „Kettős állampolgárságot tiltó országok összesen” jelölés olvasható.
Jelenleg külföldön élek, nincs magyarországi lakcímem, de a választások előtt Magyarországra költözöm. Kell-e most regisztrálnom vagy automatikusan felkerülök a névjegyzékbe?
– Ha legkésőbb 2016. szeptember 30-án (pénteken) 16 óráig magyarországi lakcímet létesít, nem kell regisztrálnia, automatikusan felkerül a központi névjegyzékbe.
A határon túli magyar állampolgárok száma beleszámít a népszavazás érvényességéhez szükséges számba?
– Igen. Az országos népszavazás akkor érvényes, ha az összes választópolgár, azaz
— a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok és
— a magyarországi lakcímmel nem rendelkező „külhoni” regisztrált választópolgárok
több mint fele érvényesen szavazott.
Hogyan kapja meg a regisztrált választópolgár a szavazási levélcsomagot?
– A Nemzeti Választási Iroda a magyarországi lakcímmel nem rendelkező, regisztrált magyar választópolgárnak arra a (magyarországi vagy külföldi) címre küldi meg a szavazási levélcsomagot, amelyet a választópolgár a regisztrációs kérelemben megjelölt.
– A választópolgár a szavazási levélcsomag személyes átvételét is kérheti a regisztrációs kérelemben, ebben az esetben a szavazást megelőző két hétben munkanapokon, munkaidőben átveheti azt
— az országgyűlési egyéni választókerületek székhelyein,
— Magyarország kijelölt, határmenti településein vagy
— Magyarország kijelölt külképviseletein.
A szavazási levélcsomag átvételére kijelölt választási irodák címéről és nyitvatartási idejéről itt tájékozódhat.
Máshol szeretném megkapni a levélcsomagot, mint 2014-ben, mit tegyek?
– A választópolgár módosíthatja a szavazólap átvételének címét vagy bármilyen más, korábban megadott adatát.
– Ez a kérelem – a regisztrációs kérelemhez hasonlóan – szintén kitölthető és beadható levélben vagy itt.
Mit tartalmaz a szavazási levélcsomag?
– A választópolgárnak megküldött szavazási levélcsomag az alábbiakat tartalmazza:
— a levélben szavazás szavazólapját (mely bélyegzőlenyomat nélkül érvényes),
— a választópolgár azonosításához szükséges nyilatkozat nyomtatványát,
— a szavazólap elhelyezésére szolgáló borítékot (belső boríték),
— a válaszborítékot, amelynek címzése a Nemzeti Választási Iroda címét tartalmazza, és díjmentesen postára adható,
— a szavazás módjáról szóló tájékoztatást.
– A levélszavazás menete a következő:
— a választópolgár a levélben szavazás szavazólapját kitölti,
— a szavazólapot beleteszi a belső borítékba,
— a belső borítékot lezárja,
— kitölti és aláírja az azonosító nyilatkozatot,
— a belső borítékot és az azonosító nyilatkozatot a válaszborítékba zárja
Érvénytelen a szavazat, ha
— ha a belső boríték vagy a válaszboríték nincs lezárva,
— az azonosító nyilatkozat nincs a válaszborítékban,
— a kis boríték nincs a válaszborítékban,
— az azonosító nyilatkozat nincs kitöltve vagy aláírva,
— az azonosító nyilatkozaton feltüntetett adatok nem egyeznek meg a nyilvántartott adatokkal,
— nincs szavazólap a kis borítékban,
— a szavazólap nincs kitöltve,
— a szavazólapon nem + vagy X jellel szavazott a választópolgár,
— a szavazólapon a választópolgár az IGEN és a NEM válaszra is szavazott.
Hogyan juttathatja vissza a regisztrált választópolgár a szavazási levélcsomagot?
– A szavazási levélcsomag
— feladható postán (bérmentesítés nélkül); legkésőbb a szavazást megelőző napon (október 1., szombat) 24 óráig kell beérkeznie a Nemzeti Választási Irodához,
— leadható bármelyik külképviseleten a szavazást megelőző két hétben, 2016. szeptember 17. és október 1. között munkanapokon, 9-16 óra között (a beregszászi, a csíkszeredai, a kolozsvári, a szabadkai és az ungvári főkonzulátus meghosszabbított ügyfélfogadással tart nyitva) vagy a szavazás napján, október 2-án,
— leadható Magyarországon, bármelyik országgyűlési egyéni választókerületi választási irodában a szavazás napján (október 2., vasárnap) 6-19 óra között.
Biztonságos-e a levélben való szavazás?
– A levélben szavazás tisztasága – ellentétben a szavazóhelyiségben történő szavazással, ahol elsősorban a szavazatszámláló bizottság feladata a szavazás törvényességének biztosítása – a választási szervek és a választópolgár együttes felelőssége. A választópolgárnak felelős magatartást kell tanúsítania a szavazólap kitöltésekor, a szavazási iratok postázásakor.
Aki nem kíván részt venni a népszavazáson, annak törölnie kell a regisztrációját?
– Annak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárnak, aki a népszavazáson nem kíván részt venni, nincs teendője: nem kötelező visszaküldeni a postán megkapott szavazólapot, illetve nem kötelező elmenni a külképviseletre felvenni a szavazólapot.
– A magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgár bármikor kérheti törlését a névjegyzékből. Ebben az esetben a későbbi választásokon sem szavazhat (de lehetősége van bármikor ismételten regisztrálni).
Vissza az oldal tetejére