Anyakönyvi ügyek, hagyatéki eljárás
Illetékes szervezeti egység: Igazgatási osztály
Ügyintézés helye, ügyfélfogadás:
2092 Budakeszi, Fő u. 179.
Balogh Irén
Beosztás: anyakönyvvezető és hagyatéki ügyintéző
Iroda: 36
Telefonszám: 0623/535-710/124
Email cím: anyakonyv@budakeszi.hu
Ellátott feladatok:
– anyakönyvvezetési feladatok ellátása, Ügyleírás, letölthető nyomtatványok
– hagyatéki és állampolgársági ügyek intézése
Kapocsi Tímea
Beosztás: anyakönyvvezető és hagyatéki ügyintéző
Iroda: 36
Telefonszám: +36 23 535 710/125
Email cím: anyakonyv@budakeszi.hu
Ellátott feladatok:
– anyakönyvvezetési feladatok ellátása, Ügyleírás, letölthető nyomtatványok
– hagyatéki és állampolgársági ügyek intézése
Ügyfélfogadási időpontok:
Hétfő: 13:00 – 17:00
Szerda: 8:30 – 12:00 ; 13:00 – 16:00
Péntek: 08:30 – 12:00
Anyakönyvi ügyek:
- Születés anyakönyvezése
- Haláleset anyakönyvezése
- Házasságkötési szándék bejelentése
- Születési név megváltoztatása
- Házassági név megváltoztatása
- Bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése
- Családi jogállás rendezésével, apai elismerő nyilatkozat felvételével kapcsolatos ügyek
- Hazai anyakönyvezési ügyek
Letölthető kérelemlapok, nyomtatványok az oldal alján találhatóak!
Elektronikus Anyakönyvi rendszer (EAK)
Mi az EAK ?
A papír alapú anyakönyvezés 2014.07.01-től megszűnt Magyarországon, ezt követően csak az erre használatos elektronikus anyakönyvezési rendszeren (EAK) tudnak az anyakönyvvezetők dolgozni és anyakönyvi iratot generálni, nyomtatni.
Hogyan és mikor kerülök be az EAK rendszerébe?
Az Elektronikus Anyakönyv (EAK) üresen, adatbázis nélkül indult el 2014-ben, az adatok anyakönyvi ügyintézéskor folyamatosan töltődnek be. E szerint, mikor – 2014. év július 1-hez képest- először anyakönyvi ügyet intéz vagy kivonatot kérelmez az ügyfél, az esemény helye szerinti anyakönyvvezető által bekerül az anyakönyvi eseménye az EAK rendszerébe. Mivel ez országosan használatos rendszer, az adatok bekerülése után minden anyakönyvvezető látja azokat, és tud kivonatot kiállítani.
(Például:A házasságkötés 2000. szeptember 1-én történt Budakeszin, a mai napon kivonatot szeretnék kérni róla. 2014. július 1. óta még nem kértem kivonatot a házasságról. Megoldás: Megkeresem a Budakeszi anyakönyvvezetőt (mivel a házasság Budakeszin volt) személyesen, vagy lakóhelyemen, vagy bárhol az országban, és kérem, hogy a Budakeszi anyakönyvvezető rögzítse a házasságot az EAK-on. Ha a kért adatok felkerültek a rendszerre, a továbbiakban bármikor bárhol választok egy anyakönyvvezetőt, akitől kérem, hogy nyomtasson ki anyakönyvi kivonatot a házasságról. A metódus születés és haláleset kapcsán is azonos. )
Mi az egyedi EAK azonosító számom?
Aki már bekerült az elektronikus anyakönyvbe, kapott egy egyedi azonosító (EAK azonosító) számot, melyet a jövőben anyakönyvi folyószám helyett használunk az illető minden anyakönyvi eseményének (születés, házasság, halálozás) nyilvántartására. Ezt a számot érdemes megjegyezni, és anyakönyvi ügyintézésnél az anyakönyvvezetőnek megadni.
Születés anyakönyvezése
A születést a születés helye szerinti anyakönyvvezetőnek be kell jelenteni a születést követő első munkanapon. Az intézetben történt születést az intézet vezetője, az intézeten kívüli születést a szülők és a szülésnél közreműködő orvos jelenti be.
Az intézeten kívüli születést, ha annál az orvos nem működik közre, a bejelentésre kötelezett nyolc napon belül jelenti be.
A bejelentéssel egyidejűleg a bejelentő közli és igazolja mindazokat az adatokat, amelyek az anyakönyvezéshez szükségesek.
Szükséges okiratok:
Jegyzőkönyv születés bejelentéséről:
Intézeti szülés esetén az egészségügyi intézmény ügyintézőjének kell átadni, illetve bemutatni az alábbi okmányokat, okiratokat:
Az anya személyazonosítására és állampolgárságának igazolására szolgáló érvényes személyazonosító igazolvány, útlevél és lakcímkártya.
Külföldi állampolgár :
-magyarországi tartózkodásra jogosító idegenrendészeti hatóság által kiállított engedéllyel, vagy igazolással, vagy kártyával rendelkezik
-útlevél, amennyiben az anya házasságban él – a külföldi házassági okirat hitelesített magyar nyelvű fordítása; ha az anya családi állapota hajadon, a családi állapotát igazoló okirat hitelesített magyar nyelvű fordításban, ha az anya elvált, vagy özvegy, a házasságot és annak megszűnését igazoló külföldi okirat hitelesített magyar nyelvű fordítása (Figyelem! Az anyakönyvi eljárásokban csak az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda fordítása vagy konzul által készített fordítás fogadható el.)
Amennyiben a szülők nem élnek házassági kötelékben és az anya a születendő gyermekét- a törvényes feltételek fennállása esetén- egy férfi magáénak elismerte, a teljes hatályú apai elismerésről készült jegyzőkönyv mellékelése is szükséges.
Amennyiben a szülők házasságban élnek, vagy a gyermek születése és a házasság felbontása, vagy a volt házastárs halála között 300 nap nem telt el, házassági anyakönyvi kivonat bemutatása szükséges.
Amennyiben a szülők a házasságban nem viselnek közös házassági nevet, a házassági anyakönyvi kivonatnak tartalmazni kell a szülők megállapodását a gyermek születési családi nevéről.
Ha a szülés intézeten kívül történik:
A születést a szülők 8 napon belül, ha a szülésnél orvos működött közre a szülést követő első munkanapon köteles bejelenteni. a születés helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnél, aki kiállítja az anyakönyvezéshez szükséges jegyzőkönyvet.
Mellékelni kell a „Vizsgálati lap otthon született gyermekről” nyomtatványt, be kell mutatni a „Terhesgondozási könyvet”, és csatolni kell a szülész-nőgyógyász orvos által kiállított – a születés tényét megállapító igazolást is. Az igazolásnak tartalmaznia kell az anya személyazonosítására alkalmas adatait, a szülés tényét és annak vélelmezett idejét, valamint a gyermek nemét.
Az ügyintézés határideje és díja:
Születés anyakönyvezése a bejelentést követően azonnal, de hiányos adatok esetén 30 napig elhalasztható, illetékmentes az eljárás
Egyéb fontos tudnivalók:
A gyermek születésének anyakönyvezéséhez a szülők házassági anyakönyvi kivonatának kiállítását amennyiben nem áll rendelkezésre, azt
bármely anyakönyvvezetőtől kérhetik, illetve külföldön történt anyakönyvi eseményt követően a Budapest Főváros Kormányhivatal, Állampolgársági és Anyakönyvi Főosztály, Hazai Anyakönyvi Osztály 1 – 2 :
(1075 Budapest, Károly krt. 11. Tel: (1) 323-3168 , (1) 323-3176; e-mail: hazaianyakonyv@bfkh.gov.hu)
az Elektronikus Anyakönyvi rendszeren már szereplő eseményről bármely anyakönyvvezetőnél illetékmentesen kiállítja. ( Ha az eredeti anyakönyvi kivonat a szülők birtokában van, abban az esetben elég, ha a szülők házassága az Elektronikus Anyakönyvi rendszeren szerepel, ezt a házasságkötés helye szerinti anyakönyvvezetővel kell egyeztetni, hogy szerepeljen a házasság az elektronikus rendszeren.)
Haláleset anyakönyvezése
A halálesetet anyakönyvezés végett az azt követő első munkanapon be kell jelenteni a haláleset helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnél. A bejelentéssel egyidejűleg a bejelentőnek közölnie és igazolnia kell mindazokat az adatokat, amelyek az anyakönyvezéshez szükségesek.
Az intézetben történt halálesetet az intézet vezetője, intézeten kívüli haláleset esetén az elhalttal egy lakásban élő vagy az elhalt hozzátartozója, illetőleg az jelenti be, aki a halálesetről tudomást szerez.
Az anyakönyvezést a hozzátartozó vagy személyesen, vagy megbízás útján – temetkezési vállalkozás közbenjárásával – kezdeményezi. Amennyiben az anyakönyvezés temetkezési vállalkozó megbízása útján történik, a szükséges okiratokon kívül csatolni kell a hozzátartozó írásos, szabályszerű meghatalmazását.
Az eljárás – beleértve a „Halotti anyakönyvi kivonat” első ízben történő kiállítását -, illetékmentes.
Az anyakönyvvezető az eljárás során az elhalt magyar állampolgár, bevándorolt, letelepedett, vagy menekült státussal rendelkező elhalt személy okmányait bevonja, vagy visszaadja a hozzátartozónak, az anyakönyvvezető ebben az esetben a hozzátartozó írásos nyilatkozatát veszi figyelembe. Bevonás esetén továbbítja a haláleset helye szerint illetékes Járási Hivatal Okmányirodai Osztályának.
Szükséges okiratok:
Jegyzőkönyv a haláleset bejelentéséről (intézeti halálesetkor az intézet állítja ki)
Halottvizsgálati bizonyítvány I-IV példánya
Az elhalt személy azonosítására és állampolgárságának igazolására szolgáló érvényes személyazonosító igazolvány, útlevél és lakcímigazolvány, 2001. január 1-je után kiállított vezetői engedély
Az elhalt személyi azonosítót és lakóhelyét igazoló hatósági igazolvány
Az elhalt születési anyakönyvi kivonata
Bevándorolt, letelepedett, vagy menekült státussal rendelkező elhalt személy személyazonosító okmányai, személyi azonosítót és lakóhelyét igazoló hatósági igazolványa.
Az elhalt családi állapotát igazoló okiratok:
Az elhalt házassági anyakönyvi kivonata (ha az elhalt családi állapota házas, és az a bejelentő rendelkezésére áll)
Az elhalt házastársának halotti anyakönyvi kivonata (ha az elhalt családi állapota özvegy, és az a bejelentő rendelkezésére áll)
Jogerős bírósági ítélet vagy a házasság megszűnésének tényét is igazoló házassági anyakönyvi kivonat (ha az elhalt családi állapota elvált, s az a bejelentő rendelkezésére áll)
A volt bejegyzett élettárs halotti anyakönyvi okirata, vagy a bejegyzett élettárs halálát megjegyzésként tartalmazó, a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvéből kiállított anyakönyvi okirat (ha az elhalt családi állapota özvegy bejegyzett élettárs, vagy bejegyzett élettárs)
A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetését igazoló jogerős közjegyzői végzés, vagy annak felbontását vagy érvénytelenné nyilvánítását igazoló jogerős bírósági vagy hatósági határozat, vagy az e tényt tartalmazó, a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvéből kiállított anyakönyvi okirat (ha az elhalt családi állapota elvált bejegyzett élettárs, vagy bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt.)
Bevándorolt, letelepedett, vagy menekült státussal rendelkező elhalt személy családi állapotát igazoló okirata hitelesített magyar nyelvű fordításban. (házassági anyakönyvi kivonat /ha az elhalt családi állapota házas/, elhalt házastárs halotti anyakönyvi kivonata /ha az elhalt családi állapota özvegy/, jogerős bírósági határozat (ha az elhalt családi állapota elvált), illetve nőtlen, hajadon családi állapotot igazoló okirat)
Figyelem! Csak az Országos Fordító –és Fordításhitelesítő Iroda (1062 Budapest, Bajza utca 52. http://www.offi.hu/) fordítása fogadható el!
Egyéb fontos tudnivalók:
Amennyiben a szükséges anyakönyvi kivonat nem áll a bejelentő rendelkezésére, azt bármely anyakönyvvezetőtől, illetve külföldön történt anyakönyvi eseményt követő hazai anyakönyvezés esetén Fővárosi Kormányhivatal Honosított és Határon Túli Anyakönyvi Ügyek Osztálya 1.-2. –től. (1075 Budapest, Károly krt. 11. Tel: (1) 323-3168 , (1) 323-3176; e-mail: hazaianyakonyv@bfkh.gov.hu)
az Elektronikus Anyakönyvi rendszeren már szereplő eseményről bármely anyakönyvvezetőnél illetékmentesen szerezhető be. (Ha az elhunyt születése és házassága az Elektronikus Anyakönyvi rendszeren szerepel a haláleset anyakönyvezésénél az elfogadható.)
Házasságkötési szándék bejelentése
Hazánkban házasságkötés akkor jön létre, ha az együttesen jelenlévő házasulók az anyakönyvvezető előtt kijelentik, hogy egymással házasságot kötnek.
A magyar polgári törvény alapján a házasságkötés csak az anyakönyvvezető előtt lehet érvényes, melyet egy férfi és egy nő köthet egymással.
Házasságkötési szándékukat a házasulók az ország bármelyik települési önkormányzat polgármesteri hivatalának anyakönyvvezetője előtt bejelenthetik. A házasulók személyes megjelenése kötelező, melynek során igazolni kell személyazonosságukat és állampolgárságukat, a tervezett házasságkötés törvényes feltételeit és az anyakönyvvezető által feltett kérdésekre vonatkozóan nyilatkozatokat kell tenniük.
A házasságkötési szándék bejelentéséről, a bemutatott okiratokról és egyéb nyilatkozatokról az anyakönyvvezető jegyzőkönyvet készít.
A házasságkötés legkorábban a bejelentéstől számított 31. napra tűzhető ki,ugyanakkor a jegyzőkönyv a felvételtől számított egy évig érvényes. Amennyiben egy éven belül a házasságkötésre nem kerül sor, de a szándék továbbra is fennáll, a házasulóknak azt újból be kell jelenteni.
A házasságkötési eljárás – beleértve az első ízben kiállításra kerülő házassági anyakönyvi kivonatot is – illetékmentes. Budakeszi Város Polgármesteri Hivatal Fő u. 179. szám alatti házasságkötő termekben biztosítja a házasságkötések lebonyolítását.
Hivatali helyiségen kívüli házasságkötést a házasulók külön kérelme alapján a jegyző engedélyezi.
A házasságkötési szertartások színvonalának és ünnepélyességének emeléséhez igény szerint, térítési díj ellenében szolgáltatások vehetők igénybe, melyekről a házasulók a házasságkötési szándék bejelentésekor kapnak tájékoztatást.
Az anyakönyvi eseményeken a hivatali munkaidőn kívüli közreműködésért az önkormányzat részére többletszolgáltatási díjat kell fizetni az alábbiak szerint:
- Budakeszi, Fő u. 179. sz. alatti nagyteremben történő házasságkötés esetén a házasságkötés díja többletszolgáltatással 45.000,- Ft (bruttó díj)- maximum 60 fő befogadására alkalmas (pénteki és szombati napokon vehető igénybe)
- Budakeszi, Fő u. 179. sz. alatti belső udvarban történő házasságkötés esetén a házasságkötés díja többletszolgáltatással 45.000,- Ft (bruttó díj)- maximum 120 fő befogadására alkalmas (csak szombati napokon vehető igénybe)
- egyéb hivatali helyiségen kívüli házasságkötési helyszín esetében a házasságkötés díja 60.000.- Ft (bruttó díj)
A többletszolgáltatás az alábbi szolgáltatásokat tartalmazza: ünnepi köszöntő, szülőköszöntő, gyűrűcsere, emléklap, zeneszolgáltatás. Többletszolgáltatáson felül igénybe vehető további szolgáltatások (külön díjazás ellenében): pezsgő felszolgálás, gyertya szolgáltatás.
A házasságkötés időpontja az anyakönyvvezető és a házasuló felek által kölcsönösen kialkudott időpont.
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 27. § (2) bekezdése alapján nem köthető házasság munkaszüneti napon. Munkaszüneti nap: január 1., március 15., nagypéntek, húsvét, május 1., pünkösd, július 1., augusztus 20., október 23., november 1. és december 24-26.,
Szükséges okiratok:
A házasulók érvényes személyazonosító igazolványa vagy útlevele
a házasulók személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági bizonyítványa (lakcímkártya)
házasulók születési anyakönyvi kivonata
a házasulandók családi állapotának igazolása céljából: elvált családi állapot esetén az utolsó megszűnt házasság felbontását, vagy érvénytelenné nyilvánítását tartalmazó házassági anyakönyvi okirat
özvegy családi állapot estén a volt házastárs halotti anyakönyvi kivonata, vagy a házastárs halálát megjegyzésként tartalmazó házassági anyakönyvi kivonat. Vagy a házastárs holtnak nyilvánító, illetőleg halál tényét megállapító jogerős bírói határozatot tartalmazó házassági anyakönyvi okirat kell bemutatni.
elvált bejegyzett élettárs vagy bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt családi állapot esetén: a bejegyzett élettársi kapcsolat létrejöttét igazoló anyakönyvi kivonat vagy közjegyzői végzés, vagy bírósági határozat a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnéséről
özvegy bejegyzett élettárs családi állapot esetén: a volt bejegyzett élettárs halotti anyakönyvi okirata, vagy a bejegyzett élettárs halálát megjegyzésként tartalmazó a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvéből kiállított anyakönyvi okirat kell bemutatni.
külföldi állampolgárok esetében:
tanúsítvány: mely tartalmazza a nem magyar állampolgárságú házasuló természetes személyazonosító adatait, nemét, lakcímét, családi állapotát,
állampolgárságát, és azt a tényt, hogy személyes joga szerint a tervezett házasságkötésének törvényes akadálya nincs
amennyiben a tanúsítvány nem magyar nyelven került kiállításra, úgy azt hitelesített magyar nyelvű fordításban kell bemutatni.
Figyelem: A fordítás csak akkor tekinthető hitelesnek, ha azt az Országot Fordító- és Fordításhitelesítő Iroda (1062 Budapest, Bajza utca 52. http://www.offi.hu/), vagy az illetékes konzul fordította és hitelesítette
A külföldi okiratok elfogadhatóságát vizsgálni kell a Ket. 52. § szabályai szerint, ezért további diplomáciai felülhitelesítésre, vagy apostille bélyegző lenyomatokra lehet szükség.
Külföldi házasuló esetén, miután az általa benyújtott igazolásokat a Pest Megyei kormányhivatal Anyakönyvi felügyelőjéhez fel kell terjeszteni a külföldi okiratot elfogadhatósága végett.é Az Anyakönyvi Hivatal nem tudja biztosítani a 31-ik napon történő házasságkötést, időpontot csak az iratok visszaérkezése után lehet kitűzni. A visszaérkezéstől számított 31-ik napon lehet a házasságot megkötni.
Amennyiben a külföldi házasuló nem érti és nem beszéli a magyar nyelvet, a házasságkötési eljárás minden fázisában tolmácsra van szükség. Tolmács nem lehet a házasuló maga, vagy a házasuló egyenes ágú rokona. A tolmácsnak a személyazonosságát igazolnia kell.
Ha magyar állampolgár külföldön kíván házasságot kötni, a külföldi hatóság anyakönyvvezetője ad tájékoztatást az eljárásról. 2013. március 1-től a Magyar Hatóság külföldi házasságkötéshez tanúsítványt nem állít ki.
Egyéb fontos tudnivalók:
Amennyiben a szükséges anyakönyvi kivonat nem áll a valamelyik házasuló fél rendelkezésére, azt bármely anyakönyvvezetőtől, illetve külföldön történt anyakönyvi eseményt követő hazai anyakönyvezés esetén Fővárosi Kormányhivatal Honosított és Határon Túli Anyakönyvi Ügyek Osztálya 1.-2. –től. (1075 Budapest, Károly krt. 11. Tel: (1) 323-3168 , (1) 323-3176; e-mail: hazaianyakonyv@bfkh.gov.hu)
az Elektronikus Anyakönyvi rendszeren már szereplő eseményről bármely anyakönyvvezetőnél illetékmentesen szerezhető be. (Ha a születés az Elektronikus Anyakönyvi rendszeren szerepel a házasságkötés bejelentésénél az elfogadható.)
Születési név megváltoztatása
Születési családi, vagy születési utónév megváltoztatása, születési név, amely az érintettet a születési anyakönyvi bejegyzés alapján megillet. Születési családi név egy vagy kéttagú lehet a kéttagú családi nevet kötőjel köti össze.
Szükséges okiratok:
Nagykorú kérelmező esetén:
Személyazonosításra, magyar állampolgárság igazolására szolgáló érvényes személyazonosító igazolvány, vagy útlevél.
Lakóhely igazolására szolgáló lakcímet és személyi azonosítót igazoló hatósági igazolvány, a kérelmező születési anyakönyvi kivonata, ha a kérelmező házasságban él a házassági anyakönyvi kivonata, ha a kérelmezőnek kiskorú gyermeke van és arra is kéri a névváltoztatás kiterjesztését, abban az esetben a kiskorú gyermek születési anyakönyvi kivonatára is szükség van.
Kiskorú kérelmező esetén:
A szülői felügyeletet gyakorló szülők együttes, személyes megjelenése személyazonosításra alkalmas okmánya ( személy azonosító igazolvány és lakcímet igazoló hatósági igazolvány),
14. életévet betöltött gyermek megjelenése személyazonosításra alkalmas okmánya valamint a gyermek születési anyakönyvi kivonata.
Az ügyintézés határideje és díja:
anyakönyvvezetőnél kérelem továbbítása az eljáró hatósághoz 8 nap
Budapest Főváros Kormányhivatal Névváltoztatási és Anyakönyvi Osztály: 45 nap
Névváltoztatási kérelem illetéke10.000 Ft értékű illetékbélyeg
Ismételt névváltoztatási kérelem illetéke 50.000.- Ft értékű illetékbélyeg
Egyéb fontos tudnivalók:
Az új születési nevet az okirat kézhezvételétől jogosult és köteles viselni az érintett, kérelmére indult eljárásban gondoskodni kell az okmányok cseréjéről.
Házassági névviselési forma módosítása:
Házassági névviselés szabályait a polgári törvénykönyv tartalmazza, házasságkötéskor a felsorolt formák közül választ a férj és a feleség egyaránt.
A házassági névviselési forma – a házasság fennállása alatt, vagy annak megszűnése után – a Ptk. szabályainak megfelelően az érintett kérelmére módosítható.
Illetékesség:
Eljárás lefolytatására a házasságkötés helye szerinti anyakönyvvezető, vagy ha a házasság Elektronikus Anyakönyvi rendszerben szerepel a kérelem benyújtási helye szerinti anyakönyvvezető is illetékes.
Szükséges okiratok:
Kérelmező személyazonosítására és magyar állampolgárságának igazolására szolgáló érvényes személyazonosító igazolvány, vagy útlevél.
Lakcímet igazoló hatósági bizonyítvány.
Házassági anyakönyvi kivonat.
Házasság felbontását igazoló jogerős bírósági ítélet.
Az ügyintézés határideje és díja:
Budakeszi anyakönyvvezetőnél 8 nap,
Kérelem továbbítása az eljáró hatósághoz 8 nap
Házassági névviselés módosítás illetéke 3.000 Ft értékű illetékbélyeg (postán szerezhető be).
A házassági névviselési forma módosítása után kiállított új házassági anyakönyvi kivonat kiállítása illetékmentes.
Egyéb fontos tudnivalók:
Házassági név megváltoztatása után az okmányok cseréjét kérelemre induló eljárásban el kell végezni.
Bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése egyneműek esetén:
A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándékot fő szabályként személyesen kell bejelenteni, amelyről az anyakönyvvezető jegyzőkönyvet vesz fel.
A bejegyzett élettársi kapcsolat azonos nemű, 18. életévüket betöltött személyek között jöhet létre. Ennek létrejöttéhez a feleknek fel kell keresniük az illetékes anyakönyvvezetőt, nyilatkozatokat kell tenniük, és igazolniuk kell a bejegyzett élettársi kapcsolat törvényes feltételeinek fennállását.
Ez alkalommal az anyakönyvvezető –a felek kívánságát figyelembe véve – a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozásának időpontját is kitűzi. A törvény nem ír elő kötelező 30 napos várakozási időt a bejelentés és a bejelentett élettársi kapcsolat létesítése között. Fontos azonban, hogy amennyiben a jegyzőkönyv felvételét követő hat hónapon belül nem kerül sor az élettársi kapcsolat létesítésére – azonban a szándék továbbra is fennáll -, az eljárást meg kell ismételni.
A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nyilvános és méltóságteljes, de a felek kérésére a nyilvánosságot mellőzni kell.
Illetékesség:
a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését a fővárosi kerület, a megyei jogú város és a körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat polgármesteri hivatalának anyakönyvvezetője végzi
Szükséges okiratok:
A bejelentéshez szükséges okmányok:
a személyazonosításra és állampolgárság igazolására szolgáló érvényes okmányok (személyazonosító igazolvány vagy útlevél)
személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági bizonyítvány (lakcímkártya)
születési anyakönyvi kivonat
Családi állapot igazolására szolgáló okmányok:
elvált családi állapot esetén a megszűnt házasságról kiállított olyan házassági anyakönyvi kivonat, mely tartalmazza a házasság megszűnésének tényét, vagy a házasság felbontását vagy érvénytelenné nyilvánítását igazoló jogerős bírósági határozat;
özvegy családi állapot estén: az utolsó házasságot igazoló házassági anyakönyvi kivonat, amely megjegyzésként tartalmazza a házastárs halálának tényét, vagy a házastárs halotti anyakönyvi kivonata
elvált bejegyzett élettárs vagy bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt családi állapot esetén: a bejegyzett élettársi kapcsolat létrejöttét igazoló anyakönyvi kivonat vagy közjegyzői végzés, vagy bírósági határozat a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnéséről
özvegy bejegyzett élettárs családi állapot esetén: a volt bejegyzett élettárs halotti anyakönyvi okirata, vagy a bejegyzett élettárs halálát megjegyzésként tartalmazó a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvéből kiállított anyakönyvi okirat
Külföldi állampolgárok esetében:
a nem magyar állampolgárnak a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítési szándékának bejelentésekor a személyes joga szerinti ország hatósága által kiállított tanúsítványt is be kell mutatnia
a tanúsítvány tartalmazza a nem magyar állampolgár/állampolgárok természetes személyazonosító adatait, az érintett személy/személyek állampolgárságát, lakcímét, családi állapotát, valamint azt a tényt, hogy a tervezett bejegyzett élettársi kapcsolatnak a rá vonatkozó jog szerint nincs akadálya
Fontos! Az idegen nyelvű okiratot hiteles magyar nyelvű fordítással ellátva kell bemutatni, melyet az Országot Fordító- és Fordításhitelesítő Iroda (1062 Budapest, Bajza utca 52. http://www.offi.hu/ ) vagy a konzul végezhet el.
A külföldi okiratok elfogadhatóságát a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (Ket) 52. §. (2) bekezdés szabályai szerint is vizsgálni kell ezért további diplomáciai felülhitelesítésre, vagy Apostille záradékra lehet szükség.
További anyakönyvi ügyek:
Külföldön történt anyakönyvi események magyarországi anyakönyvezése
A hatályos szabályozás szerint magyar állampolgár külföldön történt anyakönyvi eseményt (születést, házasságkötést, házasság felbontást, halálesetet) Magyarországon anyakönyveztetni kell. Ez azért szükséges, mert magyar anyakönyvi okirat nélkül nem tud személyazonosító igazolványt, útlevelet váltani, esetlegesen nem tud igénybe venni olyan szolgáltatásokat, amelyek, mint magyar állampolgárt megilletik.
A magyarországi anyakönyvezésnél minden esetben hitelt érdemlően igazolni kell az érintett személy fennálló magyar állampolgárságát (érvényes személyigazolvány, érvényes személyazonosító igazolvány, érvényes magyar útlevél, illetve ezek hiányában egy évnél nem régebben kiállított állampolgársági bizonyítvány). A magyarországi anyakönyvezést az érintett vagy a törvényes képviselője, Magyarországon bármely polgármesteri hivatal anyakönyvvezetőjénél, külföldön élő magyar állampolgár a magyar külképviselet konzulátusán kérheti.
A nemzetközi szerződések az okiratok különböző hitelesítését is megkívánhatják (diplomáciai felülhitelesítés, Apostille, stb.), ezért feltétlenül kérjen személyre szóló tájékoztatást az eljárás megindítása előtt az anyakönyvvezetőtől, vagy a magyar külképviselet konzulátusától.
Születés magyarországi anyakönyvezése
Nagykorú személy maga, vagy meghatalmazottja útján kérheti. 18 év alatti gyermek esetében törvényes képviselője/szülője, vagy annak meghatalmazottja jár el.
Az anyakönyvezéshez szükséges:
- a külföldi anyakönyvi okirat (vagy annak hiteles másolata) hiteles magyar fordítással (OFFI),
- kitöltött adatalap ( honlapról letölthető, a polgármesteri hivatalból elvihető)
- a szülő(k) házassági anyakönyvi kivonata,
- a szülő(k) állampolgárságának hitelt érdemlő igazolása (kiskorú, illetve korlátozottan cselekvőképes gyermek esetében),
- nagykorú kérelmező magyar állampolgárságának igazolása.
Amennyiben a szülők a házasságban saját nevüket viselik, és a gyermek első gyermek, valamint a szülők házassági anyakönyvi kivonata nem tartalmazza a születendő gyermekek családi nevét, úgy minkét szülő nyilatkozata szükséges a családi név meghatározásához. A nyilatkozatot anyakönyvvezető, gyámhivatal, gyámhatóság vagy közjegyző előtt, valamint írásban két tanú előtt lehet megtenni.
Az eljárás részleteiről, illetve házasságon kívül született gyermek anyakönyvezéséről az anyakönyvvezető ad tájékoztatást.
Házasságkötés magyarországi anyakönyvezése
Az eljárást az érintett maga kezdeményezheti, vagy meghatalmazottja útján járhat el.
Az anyakönyvezéshez szükséges
Mindkét házastárs állampolgárságának hitelt érdemlő igazolása (érvényes személyigazolvány, érvényes személyazonosító igazolvány, érvényes útlevél, egy évnél nem régebben kiállított állampolgársági bizonyítvány),
- mindkettőjük születési anyakönyvi kivonata, (külföldi félé nem kell)
- kitöltött adatalap ( honlapról letölthető, a polgármesteri hivatalból elvihető)
- a házasságot megelőző özvegy, elvált családi állapot esetén az előző házasság záradékolt házassági anyakönyvi kivonata,
- a külföldi házassági okirat (vagy annak hitelesített másolata) hiteles magyar fordítással (OFFI).
Amennyiben a külföldi okirat nem tartalmazza a házastársak házasságban viselt nevét, a házastársaknak személyesen meg kell jelenniük és nyilatkozniuk erről.
Ha a házastársak a házasságban saját nevüket viselik a születendő gyermekeik családi nevére nyilatkozni kell.
Külföldi házastársnak nem kell igazolnia a házasságkötés előtti családi állapotát, nem kell bemutatnia a születési anyakönyvi kivonatát.
Ha a külföldi házastárs magyar állampolgársága vélelmezhető, az anyakönyvvezető köteles vizsgálni a magyar állampolgárság fennállását. Ennek megléte esetén érvénybe lépnek a magyar állampolgárokra vonatkozó szabályok, és az esetleges előző házasságok sorozatát kell Magyarországon anyakönyveztetni, ehhez kapcsolódóan több eljárási cselekményt végezni.
Haláleset magyarországi anyakönyvezése:
Az eljárást a hozzátartozó (házastárs, gyermek) kezdeményezi, de eljárhat meghatalmazottja is.
Az anyakönyvezéshez szükséges:
- kitöltött adatalap ( honlapról letölthető, a polgármesteri hivatalból elvihető)
- az elhalt magyar állampolgárságának hitelt érdemlő igazolása (érvényes személyi igazolvány, érvényes magyar útlevél, egy évnél nem régebben kiállított állampolgársági bizonyítvány, honosítási okirat)
- az elhalt személyazonosításra alkalmas okmánya (személyazonosító igazolvány, érvényes magyar útlevél, 2001. január 1. után kiállított vezetői engedély)
- 2000. január 1. után megváltozott lakóhely esetében az elhalt lakcímkártyája
- a külföldi halotti anyakönyvi okirat (vagy ennek hiteles másolata) hiteles magyar fordítással (OFFI), szükség esetén diplomáciai felülhitelesítéssel vagy Apostille hitelesítéssel ellátva
- az elhalt születési anyakönyvi kivonata
- házas családi állapot esetén a házassági anyakönyvi kivonata
- az elhalt özvegy, vagy elvált családi állapotát igazoló záradékolt házassági anyakönyvi kivonat
A Magyar állampolgárok külföldön történt anyakönyvi eseményét, a Fővárosi Kormányhivatal Honosított és Határon Túli Anyakönyvi Ügyek Osztálya 1.-2. (1075 Budapest, Károly krt. 11. Tel: (1) 323-3168 , (1) 323-3176; e-mail: hazaianyakonyv@bfkh.gov.hu) tartja nyilván.
Apai elismerő nyilatkozat:
Ha a szülők nem házasságban élnek a gyermek születésének anyakönyvezéséhez, apai elismerő nyilatkozat szükséges. Apai elismerő nyilatkozatot, bármely anyakönyvvezetőnél vagy a Járási Hivatal Gyámügyi Osztályánál megteheti az apa.
Szükséges dokumentumok: A szülők személyazonosítására és állampolgárságának igazolására alkalmas okmányok, lakcímüket igazoló hatósági igazolvány, méh magzat esetén szakorvosi igazolás, ami tartalmazza a feltételezett fogamzási időt és a szülés várható idejét. Amennyiben az anya családi állapota elvált, a jogerős bírósági végzést vagy a záradékolt házassági anyakönyvi kivonatot be kell mutatni. Özvegy családi állapot esetén, az elhunyt férj halotti anyakönyvi kivonatának bemutatása szükséges.
Ha a szülők valamelyike nem magyar állampolgár és nem érti, nem beszéli a magyar nyelvet, tolmács közreműködése szükséges.
Anyakönyvi kivonat személyesen és írásban is kérhető.
Kivonatok fajtái:
- születési
- házassági
- halotti
- bejegyzett élettársi kapcsolat
Az anyakönyvi kivonatot az érintett vagy az általa meghatalmazott személy kérheti. Kiskorú esetén szülője vagy a szülő által meghatalmazott személy részére állítható ki az okirat. Halotti anyakönyvi kivonat kiadható a hozzátartozó részére, vagy (bírósági, földhivatali, hagyatéki eljárásban) annak, akinek jogos érdeke fűződik a haláleset tényének igazolásához, amennyiben a kérelmező az érdeket igazolja.
Szükséges dokumentumok:
- személyazonosításra alkalmas okmány: érvényes személyazonosító igazolvány, útlevél vagy kártyaformátumú vezetői engedély
- lakcímigazolvány
- személyi azonosító igazolvány elvesztése esetén az erről szóló hivatalos bejelentés, azaz a rendőrség vagy okmányiroda által kiállított jegyzőkönyv
- amennyiben meghatalmazott jár el, úgy közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt (két tanú aláírásával ellátott) eredeti meghatalmazás
Az anyakönyv kutathatóságára (családfakutatással kapcsolatos anyakönyvi kivonatok kiadása) vonatkozó szabályokat az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 93/A. §-a, valamint a 93/ B. §-a határozza meg.
A kivonat kiállítása illetékmentes.
Az anyakönyvi kivonat kérelem bármely település anyakönyvvezetőjénél benyújtható.
Alkalmazott jogszabályok:
2010. évi 1.tv. az anyakönyvi eljárásról
2013. évi 5- tv. a Polgári Törvénykönyv
1979.évi 13. tvr. nemzetközi magánjogról
1992.évi LXIII. tv. a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról
1993.évi LV. tv. a magyar állampolgárságról
1993. évi LXXVII. tv. a nemzeti és etnikai kisebbségről
125/1993.(IX.22.) Korm. sz. rendelet a magyar állampolgárságról szóló 1993.évi LV. tv. végrehajtására
1997.évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról valamint a végrehajtására kiadott 149/1997.(IX.10.) Korm. sz. rendelet
149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról
34/1999.(IX.24.) B.M.-EüM.-IM. együttes rendelet az egészségügyről szóló 1997.évi CLIV. tv-nek a halottakkal kapcsolatos rendelkezései végrehajtásáról, valamint a rendkívüli halál esetén követendő eljárásról
32/2014. (V.19) KIM rendelet az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól
1990. évi XCIII. tv. az illetékekről
Budakeszi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2017. (VII.11.) önkormányzati rendelete a hivatali helyiségen, valamint a hivatali munkaidőn kívüli anyakönyvi események esetén fizetendő díjakról, valamint az anyakönyvvezetőt megillető díjakról.
Személyesen történő anyakönyvi ügyek intézése céljából ajánlott az ügyfelek részéről az előzetes telefonos vagy e-mailes egyeztetés.
Hagyatéki eljárás
A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII törvény és a végrehajtására kiadott 29/2010 (XII.31) KIM rendelet szabályozza a hagyatéki eljárás lefolytatásának menetét.
A hagyatéki eljárás hivatalból indul. A hagyatéki eljárás első mozzanatát jelentő hagyatéki leltár felvételére az elhunyt utolsó belföldi lakhelye szerinti Polgármester Hivatal jegyzője (hagyatéki ügyintézője) által kerül sor.
A halottvizsgálati bizonyítvány hagyatéki példányát a haláleset helye szerinti anyakönyvvezető küldi meg az elhunyt utolsó belföldi lakhelye szerint illetékes Polgármesteri Hivatal jegyzője részére, a beérkezése után a hozzátartozót megkeressük arra vonatkozóan, hogy tegyen nyilatkozatot az elhunyt ingó és ingatlan vagyonára.
A Polgármesteri Hivatalban az elhunyt, a törvényes-, illetve végrendeleti örökösök személyi adatainak, illetve a hagyatékban szereplő értéktárgyak hagyatéki leltárba történő felvételére kerül sor a hozzátartozó által benyújtott igazolások (tulajdoni lap, számlakivonat, értékpapír és egyéb bankszámlák, gépjármű forgalmi engedélye, társasági szerződés, életbiztosításra vonatkozó iratok, végrendelet és egyéb végintézkedést igazoló okiratok, nyugdíjszelvény), valamint a hagyatéki terheket (pl. temetés költsége) és hitelezői igényeket bizonyító okiratok alapján.
Amennyiben Magyarországon élő magyar állampolgár, akinek lakóhelye Budakeszin volt és külföldön történt a halálesete a haláleset hazai anyakönyvezése után a hagyatéki eljárás lefolytatása iránti kérelmet hozzátartozója nyújtja be Budakeszi Város Polgármesteri Hivatal Igazgatási Osztályánál, ebben az esetben nem hivatalból indul a hagyatéki eljárás.
A Polgármesteri Hivatalban lefolytatott eljárás után a hagyatéki leltárt megküldjük az illetékes közjegyzőnek, aki a lefolytatott a közjegyzői eljárás után átadja a hagyatékot az örökös(ök)nek.
Budakeszin működő 2 magánközjegyző kijelölésére az elhalálozás időpontja szerint kerül sor:
Dr. Huszár Éva (I.III, V,VII, IX.XI. havi elhalálozások)
2092. Budakeszi, Fő u. 186/A
Tel.: 06-23-451-381
Dr. Komáromi József (II.,IV, VI, VIII, X. XII. havi elhalálozások)
2092. Budakeszi, Fő u. 136.
Tel.: 06-23-457-033
Ha az elhunyt nem rendelkezett sem ingó, sem ingatlan vagyonnal, és a hozzátartozó erről a tényről büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tesz, a részére megküldött nyomtatvány alapján, abban az esetben a hagyatéki eljárás a Polgármesteri Hivatalban lezárásra kerül.
A hagyatéki eljárás bármikor újraindítható, ha a későbbiek folyamán kerül a hozzátartozó tudomására olyan vagyontárgy megléte, melyről a hagyatéki eljárásban nem született közjegyzői hagyatékátadó végzés. Ekkor a póthagyatéki eljárást szintén az elhunyt utolsó belföldi lakhelye szerinti Budakeszi Város Polgármesteri Hivatalnál kell kezdeményezni az Igazgatási Osztályon vagy postai úton benyújtott beadványban. Az ügyintézés módja megegyezik az alaphagyatéki eljárás menetével.
Személyesen történő hagyatéki ügyek intézése céljából ajánlott az ügyfelek részéről az előzetes telefonos vagy e-mailes egyeztetés.