Az építésügy és az építés szabályozásának átfogó reformja keretében az Országgyűlés megalkotta a Településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényt, valamint a végrehajtás érdekében a Kormány kiegészítette „A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről” szóló 314/2012.(XI.8.) rendelettel.

A jogszabályban meghatározott, módosított határidő az elfogadásra 2017. december 31.

A településkép védelméről szóló rendeletet előkészítettük, a jogszabályokban meghatározott eljárásrend szerint a szükséges egyeztetéseket, lakossági fórumokat megtartottuk, a beérkezett észrevételek alapján a tervezetet módosítottuk, az elfogadott és az el nem fogadott észrevételeket indokoltuk az 1. számú melléklet szerint.

Kérem a tisztelt képviselő-testületet, hogy az előterjesztést szíveskedjenek megtárgyalni és a megvitatást követően a rendeletet elfogadni.

A településkép védelme közös érdek. A településkép megjelenése, a köz vagy magántulajdonú ingatlanokon megjelenő épített vagy természeti érték a társadalom az itt élő lakosok, az itt dolgozók, vagy csak a városon átutazók számára sem elhanyagolandó szempont. Túl azon, hogy a jogszabály megalkotása jogszabályi kötelezettségünk, fontos az is, hogy a városunk arculata olyan legyen, amilyennek az itt élők látni szeretnék. Az előírások betartása csak úgy lehetséges, ha élünk a jogszabályok adta lehetőséggel és bevezetjük a településképi kötelezést, amellyel rászoríthatjuk az építkezőket a jogkövető magatartásra. Kormány döntés nincs még róla, de feltehetőleg a befolyó bírságok összege az Önkormányzat számláját fogja gyarapítani, bár bízunk abban, hogy bírság kiszabására nem kell sort kerítenünk.

Környezeti hatással bír, hiszen a rendelet megalkotásával és betartásával az épített és természeti környezetünk védelmét tudjuk szolgálni.

Jelentős többletterhet nem ró a Hivatalra, a rendelet alkotását követően azt a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően kell közzétenni. 2017. december 31.-vel léphet hatályba.

A rendelet megalkotását a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 16. § (2) b) pontja írja elő.

„(2) A helyi önkormányzat képviselő-testülete az e törvény felhatalmazása alapján kiadott – a Módtv. rendelkezéseit végrehajtó – kormányrendelet hatálybalépését követően

b) legkésőbb 2017. december 31. napjáig e törvénynek a Módtv. által megállapított szabályaival és a végrehajtására kiadott kormányrendelettel összhangban megalkotja vagy módosítja a településképi rendeletét.”

Jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek

A rendeletben foglaltak egyelőre nem igényelnek többlet szervezeti, személyi és tárgyi forrást. A kötelezések betartásához szükséges személyi feltétel nagyságát majd a rendelet használata során tudjuk megállapítani. (Sok szabálytalan építtető esetén létszámbővítésre lehet szükség, jogkövető magatartás esetén a jelenlegi létszámmal vinni tudjuk az új ügyeket is.)

Budakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének

..../2017. (........) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Budakeszi Város Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A.§ (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Kulturális örökség védelméért felelős miniszter, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, valamint a Partnerségi Egyeztetési Szabályzat szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Bevezető rendelkezések

1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések

1. § (1) E rendelet célja Budakeszi jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatának és szerkezetének – az építészeti, táji érték és az örökségvédelem figyelembevételével történő – megőrzése és kialakítása.

(2) E rendelet hatálya Budakeszi teljes közigazgatási területére terjed ki.

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. áttört kerítés: a kerítés lábazat nélküli függőleges síkjának merőleges átláthatósága;

2. cégtábla: a vállalkozás nevét, funkcióját, tulajdonosát, az alapítás évét tartalmazó, a vállalkozást magában foglaló épületen, vagy az azzal érintett telken létesített felirat;

3. cégfelirat: a vállalkozás nevét, a vállalkozást magában foglaló épület homlokzatán síkban feltüntető felirat;

4. címtábla: azon vállalkozás nevét, címét tartalmazó felirat, mely vállalkozás az adott épületen belül működik, de a közterületről nem közelíthető meg;

5. ereszvonal: magastetős épület esetében a tetősíkot alulról határoló vízszintes vonal;

6. háromszintű növénytelepítés: háromszintűnek tekintendő az a növénytelepítés, amelyik a zöldfelület területének minden 150 m2–re számítva legalább 1 db nagy közepes lombkoronát növesztő fa, és legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje, és a többi felületen gyep vagy talajtakaró kerül ültetésre.

7. információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény.

8. látványterv: település- és tájképet befolyásoló tömegformálás, homlokzatkialakítás, illeszkedés ábrázolására és megítélésére alkalmas makett, fotómontázs, vagy digitális 3D megjelenítés. A grafikus megjelenítések esetén a nézőpontot a talajon álló ember szemmagasságában kell felvenni.

9. más célú berendezés: a kerékpártároló állvány, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát, a megállító tábla

10. megállító tábla: valamely üzlet, vállalkozás tevékenységéhez kapcsolódó, annak bejárata előtt, illetve bejáratának 10 m-es körzetében elhelyezett ideiglenes és mobil reklámberendezés.

11. molinó: nem merev anyagú hordozófelületű reklám, mely falra vagy más tartószerkezetre van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi építmény homlokzatának meglévő, vagy tervezett részét

12. totemoszlop: egy vagy több vállalkozás cégérét vagy cégtábláját tartalmazó, toronyszerű reklámhordozónak nem minősülő berendezés

13. üzletfelirat: a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, reklámnak és plakátnak nem minősülő cégtábla, cégfelirat, céglogó, címtábla, üzletfelirat, üzlettábla, a vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés.

14. védőfásítás: védőfásításnak tekintendő az a növénytelepítés, amelyik legalább 8 m-ként 1 db nagy vagy közepes lombkoronát növesztő fa alatta cserjékkel, vagy 8 m-nél szélesebb terület esetén 25 m²–re számítva legalább 1 db nagy közepes lombkoronát növesztő fa és alatta cserjék kerülnek telepítésre.

2. A településképi szempontból meghatározó területek és a helyi védelemre javasolt épületek

3. § (1) Budakeszi településképi szempontból meghatározó területeit, és azok lehatárolását az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Budakeszi helyi védelemre javasolt épületeinek jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.

II. Fejezet

Településképi követelmények

3. Általános településképi követelmények

4. § (1) Budakeszi teljes területén, az építmények építése, bővítése, átalakítása, felújítása során

a) a tetőhéjazat színezésére nem alkalmazható harsány, rikító hagyományos színhasználattól eltérő szín,

b) a homlokzat színezésére a településen hagyományos színekhez igazodó fehér és szürke színek árnyalatai, és pasztell színek alkalmazhatók.

(2) Budakeszi helyi építési szabályzatban beépítésre szánt területként meghatározott területein, a kerítések kialakítása során

a) utcai telekhatáron tömör kerítés – a c) bekezdésben foglalt kivétellel, és a helyi építési szabályzatban zártsorú beépítésűként meghatározott területek kivételével – nem építhető.

b) az utcafronti telekhatáron legfeljebb egy zárt kerítésszakasz lehet, amelynek hossza a 2,5 métert nem haladhatja meg.

c) az áttört kerítéseken nem alkalmazható nádfonat vagy műanyag hálós takarás.

(3) 12 m-nél szélesebb magánúton legalább egyik oldalon fasort kell telepíteni.

(4) A közterületeken a be nem épített és szilárd burkolattal el nem látott felületeket zöldfelületként kell kialakítani.

4. A helyi védelemre javasolt épületekre vonatkozó településképi követelmények

5. § (1) Helyi védelemre javasolt épületek az alábbi szabályok alkalmazásával újíthatók fel, építhetők át és bővíthetők:

a) az épületek utcai, vagy önállóan védelemre javasolt homlokzatán az arányok, a homlokzati díszítések, párkányzatok, ablakkeretezések, a nyílászárók ritmusa, a szélessége megőrzendő, anyaga megőrzendő,

b) a tető héjalás anyaga hódfarkú, vagy hornyolt agyag cserép lehet,

c) az utcai homlokzaton és az attól számított 8 m széles sávon belül a tető hajlásszöge és a homlokzat arányai megőrzendők,

d) tetőablak az utcai homlokzaton, vagy a védelemre javasolt épületrészen tetősíkban fekvő, vagy a tetőfelület függőleges vetületének 1/10-én hasáb formájú tetőfelépítményben álló lehet,

e) oromfalas, keresztszárny nélküli épület csak a védett oromzat megőrzésével, az oromzattól legalább 5 m távolságban, az oromzattal azonos hajlásszögű tetővel kialakított épületszárnnyal bővíthető,

f) új utcai portál kialakításakor meg kell őrizni az eredeti nyílásrendet, fal- és nyílásarányokat.

5. A történeti településrész településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó településképi követelmények

6. § A történeti településrész településképi szempontból meghatározó területen

a) Az épületek külső határoló szerkezetein hagyományos, vagy azokhoz illeszkedő anyagokat kell alkalmazni.

b) Az épületeket legalább 30° és legfeljebb 45°-os hajlású tetővel kell fedni, a c) pontban meghatározott eltérésekkel.

c) Új épület, vagy új tetőszerkezet építésekor az utcai telekhatártól számított 8 m-en belül

ca) a tető csak 38° és 45° közötti lehet,

cb) az épület ereszvonala az eredeti, vagy annál alacsonyabb maradjon, vagy legfeljebb 1 m eltéréssel alkalmazkodjon a szomszédos épületekéhez.

d) A tetőfelület vízszintes vetületének legfeljebb 30 %-a

da) 30°-nál kisebb hajlású magastetővel,

db) 10°-nál kisebb hajlású fémlemez héjalású tetővel,

dc) tetőteraszként kialakított járható lapostetővel is fedhető.

e) Az utcai homlokzaton a 38°-45° hajlású tetővel határolt oromfal 7 m-nél szélesebb nem lehet.

f) Az utcafronti kerítések, kapuk hagyományos megoldással, természetes anyagok felhasználásával épüljenek, az adott utca hagyományainak megfelelően.

g) Oldalkerti és hátsókerti telekhatáron a kerítés legfeljebb 50 cm magas lábazattal, e fölött 50 %-ban áttörten létesíthető, kivéve

ga) telekhatáronként összességében legfeljebb 8 méter hosszan,

gb) a helyi építési szabályzatban zártsorú beépítésű építési övezetként meghatározott területen.

h) Épület utcai homlokzatán a gépkocsitároló kapujának szélessége az utcai homlokzat hosszának legfeljebb 1/4-e lehet, kivéve a két oldalhatár között teljesen beépült telek utcai határvonalánál, ahol legfeljebb 3 m széles kapu is biztosíthatja a gépkocsik telken belüli elhelyezését.

i) A portálokon fából készült zsalutáblák alkalmazhatók.

6. Az általános településrész településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó településképi követelmények

7. § Az általános településrész településképi szempontból meghatározó területen

a) Az épületeket legalább 30° és legfeljebb 45°-os hajlású tetővel kell fedni.

b) A tetőfelület vízszintes vetületének legfeljebb 30 %-a

ba) 30°-nál kisebb hajlású magastetővel,

bb) 10°-nál kisebb hajlású fémlemez héjalású tetővel,

bc) tetőteraszként kialakított járható lapostetővel is fedhető.

c) Az utcai homlokzaton a 30°-45° hajlású tetővel határolt oromfal 7 m-nél szélesebb nem lehet.

d) Oldalkerti és hátsókerti telekhatáron a kerítés legfeljebb 50 cm magas lábazattal, e fölött 50 %-ban áttörten létesíthető, kivéve

da) telekhatáronként összességében legfeljebb 8 méter hosszan,

db) a helyi építési szabályzatban zártsorú beépítésű építési övezetként meghatározott területen.

7. Az átalakuló, új településrész településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó településképi követelmények

8. § Az átalakuló, új településrész településképi szempontból meghatározó területen

a) Az épületeket legalább 30° és legfeljebb 45°-os hajlású tetővel kell fedni.

b) A tetőfelület vízszintes vetületének legfeljebb 50 %-a

ba) 30°-nál kisebb hajlású magastetővel,

bb) 10°-nál kisebb hajlású fémlemez héjalású tetővel,

bc) tetőteraszként kialakított járható lapostetővel is fedhető.

c) Az utcai homlokzaton a 30°-45° hajlású tetővel határolt oromfal 7 m-nél szélesebb nem lehet.

d) Oldalkerti és hátsókerti telekhatáron a kerítés legfeljebb 50 cm magas lábazattal, e fölött 50 %-ban áttörten létesíthető, kivéve

da) telekhatáronként összességében legfeljebb 8 méter hosszan,

db) a helyi építési szabályzatban zártsorú beépítésű építési övezetként meghatározott területen.

e) A helyi építési szabályzatban Lke5 és Lke6 építési övezetként meghatározott területen telkenként egy kapubehajtó létesíthető, a kapubehajtó legnagyobb szélessége 4,5 m lehet.

8. A telepszerű beépítésű településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó településképi követelmények

9. § A telepszerű beépítésű településképi szempontból meghatározó területen

a) Az új épületeket legalább 30° és legfeljebb 45°-os hajlású tetővel kell fedni.

b) A tetőfelület vízszintes vetületének legfeljebb 40 %-a

ba) 30°-nál kisebb hajlású magastetővel,

bb) 10°-nál kisebb hajlású fémlemez héjalású tetővel,

bc) tetőteraszként kialakított járható lapostetővel is fedhető.

c) Az utcai homlokzaton a 30°-45° hajlású tetővel határolt oromfal 7 m-nél szélesebb nem lehet.

d) Oldalkerti és hátsókerti telekhatáron a kerítés legfeljebb 50 cm magas lábazattal, e fölött 50 %-ban áttörten létesíthető, kivéve

da) telekhatáronként összességében legfeljebb 8 méter hosszan,

db) a helyi építési szabályzatban zártsorú beépítésű építési övezetként meghatározott területen.

9. A kereskedelmi-gazdasági településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó településképi követelmények

10. § A kereskedelmi-gazdasági településképi szempontból meghatározó területen

a) Oldalkerti és hátsókerti telekhatáron a kerítés legfeljebb 50 cm magas lábazattal, e fölött 50 %-ban áttörten létesíthető, kivéve

aa) telekhatáronként összességében legfeljebb 8 méter hosszan,

ab) a helyi építési szabályzatban zártsorú beépítésű építési övezetként meghatározott területen.

a) a telekhatárok mentén általában legalább 3 m szélességű, a lakó építési övezet határa mentén legalább 5 m szélességű zöldfelület védőfásításként telepítendő.

b) az a) pont szerinti sáv a bejáratok szélességében megszakítható, parkoló ebben a sávban nem helyezhető el.

c) A telek minden 100 m2 zöldfelülete után legalább 1 nagy lombkoronájú fát kell telepíteni.

10. Kertes mezőgazdasági településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó településképi követelmények

11. § A kertes mezőgazdasági településképi szempontból meghatározó területen

a) Csak környezetbarát, a magyar építészeti hagyományoknak megfelelő, vagy azokhoz településképi szempontból esztétikusan illeszthető tömegalakítás és anyagok alkalmazhatók. Az ettől eltérő más tömegalakítás és anyaghasználat településképi illeszkedését, és a 9 m-nél nagyobb épületmagasságú épületek tájképi illeszkedését látványtervvel kell igazolni.

b) Kerítés csak a terület rendeltetéséhez szükséges módon, alapozás és lábazat nélküli drótfonatos, vagy faanyagú, karámszerű kivitelben építhető.

11. Egyéb külterületi településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó településképi követelmények

12. § (1) Az egyéb külterületi településképi szempontból meghatározó területen

b) Kerítés csak a terület rendeltetéséhez szükséges módon, alapozás és lábazat nélküli drótfonatos, vagy faanyagú, karámszerű kivitelben építhető.

(2) A helyi építési szabályzatban szennyvíztisztító különleges területként meghatározott területen

a) Az épületeket és építményeket a technológia megengedte mértékig természetes anyagok és színek használatával kell a tájba illeszteni. Ugyanez vonatkozik a támfalakra is.

b) Kerítés legfeljebb 20 cm magas lábazattal, efölött 80%-ban áttörten építhető.

c) A szennyvíztisztító telepet – kerítésen belül, vagy kívül – legalább 15 m széles védőfásítással kell körbe venni.

12. Sajátos építményfajták elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények

13. § (1) A villamos energia, és a vezetékes elektronikus hírközlési hálózatok létesítésére, és átépítésére vonatkozó településképi követelmények:

a) Belterületen meglévő utca jelentős átépítése során a közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási villamos energia és hírközlés ellátási hálózatokat föld alatt kell elhelyezni.

b) Belterületen

ba) új épület építése esetén az ingatlan bekötését föld alatt kell megvalósítani

bb) az egyes ingatlanok meglévő bekötése a meglévő épület 50 %-át nem meghaladó bővítéséig maradhat föld feletti.

c) Külterületen a helyi építési szabályzatban meghatározott

ca) kertes mezőgazdasági területeken, és az ezeket határoló utakon,

cb) beépítésre szánt területeken,

cc) országos természetvédelmi területeken belül

a belterületre vonatkozó általános és helyi szabályokat kell alkalmazni.

d) Külterületen a c) pontban fel nem sorolt területeken a föld feletti elhelyezésű villamos energia hálózatokat megfelelő madárvédelmi szigeteléssel kell ellátni.

e) Meglévő utca jelentős átépítésének minősül:

ea) az utca teljes szabályozási szélességét érintő (útpálya, vízelvezetés, járdák, zöldsávok) együtemű kiépítése, átépítése, vagy

eb) amikor az útépítés, útpálya szélesítés, vagy valamely közmű kiépítése, átépítése miatt az elektromos, vagy vezetékes hírközlő hálózat oszlopainak áthelyezése válik szükségessé az átépítéssel érintett utcaszakaszon legalább 40 % arányban.

(2) Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények:

a) A közterületről látható homlokzati felületeken egyéb műszaki berendezések csak rejtetten jelenhetnek meg.

b) A tetőzeten napelem, napkollektor

ba) a tetőfelület legfeljebb 50%-án, csak tetősíkban,

bb) védett, helyi védelemre javasolt épületen nem,

bc) a történeti településrész településképi szempontból meghatározó területen utcai homlokzaton nem

alakítható ki.

13. Közterületen és közterületről látható magánterületen elhelyezhető reklámok, reklámhordozók elhelyezésével kapcsolatos településképi követelmények

14. § (1) Reklámok, reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(2) Közterületről látható reklám, reklámhordozó kizárólag közterületen és köztulajdonban álló ingatlanon helyezhető el.

(3) Közterületen kizárólag e rendelet szerinti utcabútoron helyezhető el reklám.

(4) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 900 lumen mértéket nem meghaladó hatékonyságú, statikus fehér színű fényforrások használhatók.

(5) Világító reklámhordozó esetén csak színtelen fényforrás alkalmazható, villogó vagy mozgó fényforrású reklámhordozó nem helyezhető el.

(6) Molinó nem helyezhető el.

(7) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk;

b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;

c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;

d) idegenforgalmi és közlekedési információk;

e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk;

(8) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada a (7) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, hogy tartalmazzon.

(9) Rikító színű reklám, reklámberendezés elhelyezése nem megengedett.

14. Eltérés jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében

15. § (1) A 14. §-ban, valamint a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben (a továbbiakban: Tvtv.), és a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: 104/2017. Korm. rendelet) foglalt követelmények alól a polgármester évente összesen tizenkét naptári hét időszakra eltérést engedhet Budakeszi szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében a reklám közzétevője számára.

(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.

(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.

(4) A Polgármester az (1) bekezdés szerinti eltérést a településképi bejelentés tudomásul vételéről szóló határozatban foglalt kikötésekkel, vagy anélkül engedélyezheti.

15. Építési reklámháló kihelyezésének engedélyezése

16. § (1) A polgármester – településképi bejelentési eljárásban – az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől számított 3 hónap időtartamra, vagy az építési tevékenység időtartamára építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.

(2) A polgármester kivételesen, különösen az építési tevékenység folytán a településkép várható javulására tekintettel az (1) bekezdés szerinti határidőt legfeljebb egy alkalommal 3 hónappal meghosszabbíthatja, amennyiben a kérelmező a kérelmet az (1) bekezdés szerinti időtartam lejártát megelőző 30 nappal benyújtja.

(3) Építési reklámháló csak a felújítás megkezdését igazoló építési napló bejegyzést követően helyezhető ki. Amennyiben építési napló vezetésére nem áll fent jogszabályi kötelezettség, abban az esetben azzal a feltétellel helyezhető ki építési reklámháló, ha vállalják az érintettek az építési napló vezetését, és ezzel igazolják a felújítás megkezdését.

(4) Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.

16. Üzletfelirat, cégér elhelyezésével kapcsolatos településképi követelmények

17. § Üzletfelirat az alábbi feltételek figyelembevételével helyezhető el:

a) Méretét, színét és elhelyezését az utcai homlokzaton a teljes homlokzattal együtt, egy egységként kell tervezni és kialakítani úgy, hogy azok szervesen illeszkedjenek a meglévő és tervezett épületek vízszintes és függőleges homlokzati tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.

b) Kerítésen, támfalakon csak azok tagozásával összhangban, egységes elrendezéssel szabad elhelyezni.

c) Üzletenként 1 db üzletfelirat helyezhető el, melynek nagysága nem haladhatja meg az üzlethez tartozó homlokzati felület 10%-át, szerkezeti vastagsága 15 cm-nél vastagabb nem lehet.

d) Üzletfelirat csak a tevékenység folytatásának idejére helyezhető el.

e) Ha az üzletfelirat világít (akár önálló fényforrással, akár külső fényforrással rendelkezik), az nem vibrálhat, nem villoghat és nem lehet futófény.

f) Lombhullató és örökzöld fán nem helyezhető el.

g) Molinó nem helyezhető el.

18. § Cégér az alábbi feltételek figyelembevételével helyezhető el:

a) Cégéreket úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a meglévő és tervezett épületek vízszintes és függőleges homlokzati tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.

b) Üzletenként 1 db. cégér helyezhető el, csak a tevékenység folytatásának idejére.

c) Elhelyezhető a földszinten a mindenkori előírt gyalogos űrszelvény szabadon hagyása mellett.

d) Mérete tartószerkezetével és annak díszítésével együtt maximum 80x80 cm lehet, szerkezeti vastagsága 15 cm-nél vastagabb nem lehet.

e) A cégér felszerelésének módját, világító cégér színét és a megvilágításának módját, az egymástól való távolságát, illetőleg az egy épületen elhelyezhető cégérek darabszámát a harmonikus utcaképi megjelenés figyelembevételével kell megtervezni. A megvilágítást szolgáló elektromos vezetékek csak berendezésen belül és rejtetten alakíthatók ki, a homlokzat falán kívül kábelcsatornában sem vezethetők. Utólagos elhelyezésnél a felszerelés után a homlokzat színével azonos festést el kell végezni.

f) A cégérek megvilágítása csak pontszerű, a cégérre irányított fényforrással történhet.

III. Fejezet

Településkép-érvényesítési eszközök

17. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

19. § (1) A főépítész kérelemre a településképi követelményekről a hiánytalanul benyújtott kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül szakmai konzultációt biztosít.

(2) A szakmai konzultációt írásban kell kérelmezni, a 3. melléklet szerinti nyomtatványon. A kérelmező lehet az ingatlantulajdonos, az építtető, a tervező. Lehetőség szerint az építtető minden esetben vegyen részt a szakmai konzultáción.

(3) A szakmai konzultáció lefolytatható írásban és személyesen.

(4) Írásban történő szakmai konzultáció esetén a Főépítész az írásban rögzített javaslatait és nyilatkozatait a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül megküldi kérelmező részére.

(5) Személyesen történő szakmai konzultáció esetén a Főépítész emlékeztetőben rögzíti javaslatait és nyilatkozatait, melyet a konzultáció időpontjától számított 8 napon belül megküld kérelmező részére.

(6) Az (1) bekezdés szerinti kérelemnek minden esetben tartalmaznia kell

a) a kérelmező nevét, címét, telefonszámát, e-mail címét,

b) a tervezett tevékenység rövid leírását, helyét, címét és a telek helyrajzi számát.

18. Településképi bejelentési eljárás

20. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni minden reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén. Az eljárás önkormányzati hatósági ügynek minősül, melyben első fokon átruházott hatáskörben a polgármester jár el. Az eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A polgármester önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozata ellen a képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani.

(2) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez a 4. melléklet szerinti nyomtatványon benyújtott bejelentésre indul. A bejelentéshez tervdokumentációt és – amennyiben a kérelmező nem tulajdonos – tulajdonosi hozzájárulást kell mellékelni.

(3) A dokumentációnak az alábbi munkarészeket kell tartalmazni:

a) műszaki leírást,

b) helyszínrajzot,

c) a reklámhordozó elhelyezésének, illetve rögzítésének műszaki megoldását,

d) építményre helyezendő reklámhordozó esetén az érintett felület egészét ábrázoló homlokzatot,

e) látványtervet vagy fotómontázst,

f) fotódokumentációt.

(4) A reklám, reklámhordozó a bejelentés alapján – az (5) bekezdés szerinti hatósági határozat birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – elhelyezhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.

(5) A polgármester a tervezett reklám, reklámhordozó elhelyezését – kikötéssel vagy anélkül – tudomásul veszi és a bejelentőt erről a tényről hatósági határozat megküldésével értesíti, ha

a) a bejelentés megfelel a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 314/2012. Korm. rendelet) 26/B. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek,

b) a tervezett reklámhordozó elhelyezése illeszkedik a településképbe és megfelel az e rendeletben, valamint a Tvtv.-ben, és a 104/2017. Korm. rendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek.

(6) A polgármester megtiltja a bejelentett reklám, reklámhordozó elhelyezését, és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli megkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés nem tesz eleget a (2) bekezdésben foglaltaknak.

(7) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatot, illetve a tudomásulvétel megtagadását tartalmazó határozatot a polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül hozza meg és adja ki.

(8) A polgármester településképi bejelentési tudomásulvételének érvényességi ideje a kiadmányozástól számított egy év.

(9) A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal, 15 napon belül értesíti a Pest Megyei Kormányhivatalt.

19. Településképi véleményezési eljárás

21. § (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni

a) új építmény építésére,

b) meglévő építmény beépített szintterület növekedését eredményező bővítésére

irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokat megelőzően.

(2) A településképi vélemény alapját a Főépítész, vagy a települési Tervtanács állásfoglalása képezi.

(3) A települési Tervtanács állásfoglalását

a) a középületek, ipari épületek, kereskedelmi, mezőgazdasági épületek,

b) a négy lakóegységnél nagyobb lakóépületek,

c) a helyi védelemre javasolt épületek,

d) a történeti településrész településképi szempontból meghatározó területen tervezett új épületek,

e) a műemléki jelentőségű területen, a műemléki környezetben, az országos jelentőségű védett természeti területen, a Natura 2000 területen megvalósuló új épületek

építési munkáira vonatkozó építészeti-műszaki dokumentációhoz adja.

(4) A Főépítész állásfoglalását a (3) bekezdésben nem meghatározott építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki dokumentációhoz adja.

(5) A települési Tervtanács működési feltételeit és eljárási szabályait az Önkormányzat külön rendelete tartalmazza.

(6) A tervezési terület, illetve az építési munka sajátosságai alapján indokolt esetben a Polgármester vagy – a Polgármester egyetértésével – a Főépítész kezdeményezheti a (4) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentáció tervtanácsi véleményezését.

22. § (1) A településképi véleményezési eljárás az építtető, illetve az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt: kérelmező) által a Polgármesterhez benyújtott kérelemre indul, amelyet papír alapon, az 5. melléklet szerinti nyomtatványon kell megtenni. A kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg elektronikus formában feltölti a kérelmet az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre, melyhez a Polgármesternek hozzáférést biztosít.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez minden esetben mellékelni kell a (6) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációt.

(3) A településképi véleményben a Polgármester a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre

a) javasolja,

b) feltétellel javasolja, ha a feltétel műszakilag egyértelműen meghatározható

c) nem javasolja.

(4) A településképi véleményhez minden esetben csatolni kell a főépítészi vagy tervtanácsi állásfoglalást vagy főépítészi szakvéleményt, melynek tartalmaznia kell a vélemény részletes indoklását.

(5) A településképi véleményt- a kérelem beérkezésétől számított legfeljebb 15 napon belül - meg kell küldeni a kérelmezőnek, és (.pdf formátumban) az (l) bekezdés szerint megadott elektronikus tárhelyre is fel kell tölteni.

(6) A 18. § (2) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációnak – a 314/2012. Korm. rendelet 26/A. § (2)-(3) bekezdésében foglaltakon túl – az alábbi munkarészeket is tartalmaznia kell:

a) műszaki leírást,

b) (tetőfelülnézeti) helyszínrajzot

ba) a tervezéssel érintett, valamint a szomszédos telkeken álló építmények,

bb) a terepviszonyok és a be nem épített területek kialakításának ábrázolásával,

c) az épület tömegalakítását meghatározó jellemző szintek alaprajzát,

d) metszeteket a megértéshez szükséges mértékben,

e) valamennyi homlokzatot,

f) indokolt esetben utcaképet

g) (szükség szerinti) látványtervet vagy modellfotót (legalább két-két madártávlati, valamint szemmagasságból ábrázolt nézettel).

20. Településképi véleményezés részletes szempontjai

23. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki dokumentáció megfelel-e az e rendeletben foglalt településképi követelményeknek.

(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) a beépítés módja – az (l) bekezdésben foglaltakon túl – megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,

b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,

c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények kilátását,

d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítése esetén

da) biztosított lesz- vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,

db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

(3) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) a földszinti alaprajz – a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően – nem korlátozza-, illetve zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,

b) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.

(4) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,

b) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

c) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,

d) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy

e) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.

(5) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy

a) a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből eredő használata

aa) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,

ab) korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,

ac) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, illetve ebből eredően

ad) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,

b) az esetleg a közterület fölé benyúló építmény-részek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.

(6) Az (l) bekezdésben szereplő általános, valamint a (2)-(5) bekezdésben felsorolt részletes szempontokat a tervtanácsi, illetve a főépítészi minősítés során egyaránt figyelembe kell venni.

21. Településképi kötelezési eljárás

24. § (1) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le a településképi szempontok érvényesítése érdekében, amennyiben az ingatlan tulajdonosa az építési tevékenységek esetében e rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette.

(2) A településképi kötelezési eljárást a polgármester hivatalból vagy kérelemre folytathatja le.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt esetben a polgármester felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben a jogszabálysértés megszüntetésére határidőt szab ki, amely – indokolt esetben – egyszer legfeljebb 60 nappal meghosszabbítható.

(4) A (3) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester településképi kötelezés formájában kötelezi az érintett ingatlan tulajdonosát az érintett építmény, építményrész felújítására, átalakítására, elbontására, és a jogszabálysértés megszüntetésére határidőt szab ki.

(5) A településképi kötelezésben előírtak megszegése esetén, a (4) bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltét követően e magatartás elkövetőjével szemben az önkormányzat képviselő-testülete 1 000 000 forintig terjedő bírság kiszabását rendelheti el.

(6) Az (5) bekezdés szerinti bírság befizetési határideje a határozat közlésétől számított 30 nap.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

25. § (1) Ez a rendelet 2018. január 1-én lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) Budakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének a településképi véleményezési eljárásról szóló 6/2015. (IV.13.) önkormányzati rendelete,

b) Budakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról szóló 24/2017. (X.31.) önkormányzati rendelete,

c) Budakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének a településképi bejelentési eljárásról szóló 25/2017. (X.31.) önkormányzati rendelete.

dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia

polgármester

dr. Makai Katalin

aljegyző

2. melléklet a ..../2017. (........) önkormányzati rendelethez

Budakeszi helyi védelemre javasolt épületei

Sorszám		Utcanév	Házszám

1.	Ba_07	Batthyány utca	7
2.	Ba_39	Batthyány utca	39
3.	Ed_03	Erdő utca	3
4.	Ed_08	Erdő utca	8
5.	Ed_21	Erdő utca	21
6.	Ed_44	Erdő utca	44
7.	Ed_51	Erdő utca	51
8.	Ed_69	Erdő utca	69
9.	Ed_72	Erdő utca	72
10.	Ed_77	Erdő utca	77
11.	Ed_94	Erdő utca	94-96
12.	Ed_97	Erdő utca	97
13.	Ed_100	Erdő utca	100-102
14.	Ed_107	Erdő utca	107
15.	Ed_118	Erdő utca	118
16.	Ed_126	Erdő utca	126
17.	Ed_130	Erdő utca	130
18.	Ek_21	Erkel utca	21
19.	F_07	Fő utca	7
20.	F_27	Fő utca	27
21.	F_59	Fő utca	59
22.	F_60	Fő utca	60
23.	F_72	Fő utca	72
24.	F_83	Fő utca	83
25.	F_87	Fő utca	87
26.	F_89	Fő utca	89
27.	F_133	Fő utca	133
28.	F_138	Fő utca	138
29.	F_148	Fő utca	148
30.	F_155	Fő utca	155-157
31.	F_167	Fő utca	167
32.	F_176	Fő utca	176
33.	F_178	Fő utca	178
34.	F_180	Fő utca	180
35.	F_192	Fő utca	192
36.	F_203	Fő utca	203
37.	F_207	Fő utca	207
38.	F_208	Fő utca	208
39.	F_209	Fő utca	209
40.	F_212	Fő utca	212
41.	F_220	Fő utca	220
42.	F_238	Fő utca	238
43.	F_239	Fő utca	239
44.	Gy_16	Gyöngyvirág utca	16
45.	J_01	Jókai utca	1
46.	K_12	Kossuth utca	12
47.	K_14	Kossuth utca	14
48.	K_26	Kossuth utca	26
49.	Ns_11	Nagy Sándor utca	11
50.	Pa_23	Pátyi út	23
51.	P_18	Petőfi utca	18-20
52.	P_30	Petőfi utca	30
53.	P_39	Petőfi utca	39
54.	P_41	Petőfi utca	41
55.	R_14	Rákóczi utca	14
56.	R_42	Rákóczi utca	42
57.	Sz_41	Széchenyi utca	41
58.	Sz_141	Széchenyi utca	141
59.	Vv_14	Virágvölgy utca	14
60.	Vv_16	Virágvölgy utca	16
61.	Vv_18	Virágvölgy utca	18
62.	Vv_20	Virágvölgy utca	20

Felelős tervező (Felelős tervező, vagy társtervező az a személy lehet, aki a kérelmezett (tárgyban megjelölt) építési tevékenységre vonatkozóan tervezési jogosultsággal bír.)

Tárgy:		Döntés a Budakeszi 7641 helyrajzi számú ingatlan egy részének értékesítéséről
Készítette:		Cserhalmi Andrea
Előterjesztő:		Dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia Polgármester
Véleményező bizottság:		Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság

Tárgy:		Döntés a Budakeszi 0200/94 hrsz.-ú ingatlan osztatlan közös tulajdonának megszüntetéséről
Készítette:		Cserhalmi Andrea
Előterjesztő:		Dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia Polgármester
Véleményező bizottság:		Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság

Tárgy:		Döntés tervezői-művezetői szerződés megkötéséről
Készítette:		Sebestyén László
Előterjesztő:		Dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia Polgármester
Véleményező bizottság:		Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság

Tárgy:		Döntés a Budakörnyéki Közterület-felügyelet tevékenységéről szóló beszámolójának elfogadásáról
Készítette:		Kovács Krisztián
Előterjesztő:		Dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia Polgármester
Véleményező bizottság:		Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság

Tárgy:		Döntés a Sportpálya Golf Étterem melletti területeinek hasznosításáról
Készítette:		Cserhalmi Andrea
Előterjesztő:		Dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia Polgármester
Véleményező bizottság:		Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság

Tárgy:		Döntés a Budakeszi, 2727 helyrajzi számú ingatlan egy részének vállalkozás céljára történő bérbeadásáról
Készítette:		Cserhalmi Andrea
Előterjesztő:		Dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia Polgármester
Véleményező bizottság:		Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság

Tárgy:		Döntés a Budakeszi Városfejlesztési és Városüzemeltetési Kft. 2017. évi támogatási szerződésének módosításáról
Készítette:		Orgoványi Gábor
Előterjesztő:		Dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia Polgármester
Véleményező bizottság:		Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság

Tárgy:		Döntés az Erkel Ferenc utcai korláttelepítés ügyében
Készítette:		Fülöpp Miklós
Előterjesztő:		Sigmond Bertalan
Véleményező bizottság:		Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság

Tárgy:		Döntés a József Attila utcai korláttelepítés ügyében
Készítette:		Fülöpp Miklós
Előterjesztő:		Bakács Bernadett alpolgármester
Véleményező bizottság:		Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság

Tárgy:		Döntés a JCDecaux Hungary Zrt.-vel megkötendő megállapodásról
Készítette:		dr. Szauter Anikó
Előterjesztő:		Dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia Polgármester
Véleményező bizottság:		Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság

Tárgy:		Döntés az Erkel Ferenc Művelődési Központ büféhelyiségének bérbe adásáról
Készítette:		Cserhalmi Andrea
Előterjesztő:		Dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia Polgármester
Véleményező bizottság:		Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság

Tárgy:		Javaslat a közúti forgalmi rend változtatásáról szóló 14/2007. (IV. 27.) rendelet módosításáról
Készítette:		Fülöpp Miklós
Előterjesztő:		Ohr Alajos alpolgármester
Véleményező bizottság:		Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság

Tárgy:		Javaslat Budakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló …/2017. (…) önkormányzati rendelete megalkotásáról
Készítette:		Borsodiné Gláser Krisztina
Előterjesztő:		Dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia Polgármester
Véleményező bizottság:		Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság

érintett ingatlan helye: (utca, házszám, hrsz)
rövid leírása: (pl.: a tervezett építési tevékenység bemutatása, településképi követelmény vagy helyi építési szabályzat előírása)

műszaki leírás
helyszínrajz
a reklámhordozó elhelyezésének, illetve rögzítésének műszaki megoldása
építményre helyezendő reklámhordozó esetén az érintett felület egészét ábrázoló homlokzat
látványterv vagy fotómontázs
fotódokumentáció

neve:
jogosultságának száma:
értesítési címe:
telefonszáma:
e-mail címe:

helye: (utca, házszám, hrsz)
rövid leírása:
rendeltetés meghatározása:
összes hasznos alapterület, amennyiben az épület rendeltetése lakóépület
A kérelem mellékletét képező tervdokumentáció ÉTDR azonosítója

Tárgy:		Döntés Budakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének .../2017. (…) önkormányzati rendelete megalkotására Budakeszi Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 41/2015. (XII. 30.) önkormányzati rendeletének módosításáról
Készítette:		Borsodiné Gláser Krisztina
Előterjesztő:		Dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia Polgármester
Véleményező bizottság:		Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság

	A	B	C	D	E	F	G	H	I
1.	új építési övezet jele	beépítési módja	legkisebb telekméret	legkisebb telekszélesség	legnagyobb beépítettség mértéke	legkisebb zöldfelület mértéke	legnagyobb épületmagasság	főépület lakásszám	egyéb
1.	új építési övezet jele	beépítési módja	m2	m	%	%	m
	Lk1	oldalhatáron álló	500	16	40 %	40 %	5,0	L=T/350	ek: K ok: 3 m
	Lk2	oldalhatáron álló	700	20	30 %	55	5,0	L=T/350	ek: K ok: 3 m
	Lk3	szabadon álló	700	20	30	60	6,5	L=T/350	ek: K
	Lk4	szabadon álló	2000	30	20 %	60 %	12,5 meglévő épület korszerűsítése esetén a kialakult állapot +50 cm	L=T/350	ek: K
	Lk5	zártsorú	1440		30 %	60 %	7,5	L=T/250	ek: K
	Lk6	szabadon álló	1200	25	20 %	60	8,0	L=T/350	ek: K
	Lk6.1	szabadon álló	1200	25	20 %	60	8,0	L=T/200	ek: K
	Lk7	szabadon álló	1000	16	25 %	60	6,5	L=T/250	ek 6 m
10.	Lk8	zártsorú	500	K	40 %	40 %	5,0	L=T/350	ek: K

	A	B	C	D	E	F
1.	övezet jele	beépíthető telek legkisebb mérete	megengedett legnagyobb beépítettség	megengedett legnagyobb épületmagasság	épületek minimális távolsága nem közterületi telekhatártól	egyéb
1.	övezet jele	m²	%	m	m	egyéb
2.	Kertes mezőgazdasági terület (Mk)
3.	Mk	720m²	3%	3,5 m	ok: 3 m, hk: 3 m*
4.	Általános mezőgazdasági terület (Má)
5.	Má1	3000	3%	5,0 m	5 m	1L/T, kizárólag gazdasági célú épületen belül, nagysága: max. az összes ténylegesen megépülő bruttó szintterület legfeljebb 20%-a
6.	Má2	3800	1,0 %	3,5 m	3 m
7.	Má3	10.000	1,5 %	5,0 m	15m
8.	Má4	10.000	0,1%	5,0 m	15m
9.	Má5	6.000m²	3,0 %	lakóépület 3,5 m gazdasági épület 5,0 m	3 m	1L/T, lakóépület a beépítettség max. fele, de legfeljebb 200 m²
10.	Korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület (Mv)
11.	Mv1	50.000	0,1%	5,0 m	15m	(Natura 2000 terület)
12.	Mv2	30.000	3%	5,0 m	—	(Natura 2000 terület) 1L/T, kizárólag gazdasági célú épületen belül, nagysága: max. az összes ténylegesen megépülő bruttó szintterület legfeljebb 20%-a
13.	Mv3	—	0%	—	—	(Nádastó helyi t. védelmi terület)

Tárgy:		Döntés a Településképi Arculati Kézikönyv elfogadásáról
Készítette:		Borsodiné Gláser Krisztina
Előterjesztő:		Dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia Polgármester
Véleményező bizottság:		Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság

Tárgy:		Döntés a Darányi településrész utcáinak, valamint a Harmadfű utca és a Liliom utca koncepció tervének elkészítéséről
Készítette:		Cserép Zsolt osztályvezető
Előterjesztő:		Dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia Polgármester
Véleményező bizottság:		Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság

Tárgy:		Döntés a Budakeszi Polgármesteri Hivatal és a Rathauskeller épületekre vonatkozó érintésvédelmi mérés és jegyzőkönyv készítéséről
Készítette:		Bogár-Szabóné Szita Edit
Előterjesztő:		Dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia Polgármester
Véleményező bizottság:		Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság

Tárgy:		Döntés Budakeszi, Vincellér utcai közvilágítás kiépítése alatti forgalomtechnikai terv készítéséről és engedélyeztetéséről
Készítette:		Bogár-Szabóné Szita Edit
Előterjesztő:		Dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia Polgármester
Véleményező bizottság:		Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság

Tárgy:		Döntés a Budakeszi, Fő utca 74. szám alatti ingatlan önkormányzati tulajdonrészének használatba adási szerződéséről
Készítette:		Cserhalmi Andrea
Előterjesztő:		Dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia Polgármester
Véleményező bizottság:		Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság

RENDELET-TERVEZET

Tárgy:		Döntés rehabilitációs járulék megfizetése alóli mentesség céljából alkalmazott munkavállalók foglalkoztatásáról 2018. évben
Készítette:		Salamon Emese ügyintéző
Előterjesztő:		Dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia Polgármester
Véleményező bizottság:		Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság

Tárgy:		Döntés az „Önkormányzati tulajdonú vállalkozói parkok kialakításának és fejlesztésének támogatása Pest megyében” című pályázaton való részvételről szóló 463/2017. (XII. 06.) Kt. határozat módosításáról
Készítette:		Sebestyén László
Előterjesztő:		Dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia Polgármester
Véleményező bizottság:		Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság

Tárgy:		Döntés a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás Társulási Megállapodásának módosításáról
Készítette:		Bogár-Szabóné Szita Edit
Előterjesztő:		Dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia Polgármester
Véleményező bizottság:		Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság

Tárgy:		Döntés tömegközlekedéssel kapcsolatos megállapodások megkötéséről
Készítette:		dr. Szauter Anikó
Előterjesztő:		Dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia Polgármester
Véleményező bizottság:		Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság

Tárgy:		Döntés az iskolabusz-szerződés megkötéséről szóló 451/2017. (XI.28.) Kt. határozat módosításáról
Készítette:		dr. Nagy Annamária
Előterjesztő:		Dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia Polgármester
Véleményező bizottság:		Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság

Tárgy:		Döntés a Nagy Gáspár Város könyvtár támogatásáról
Készítette:		Cserép Zsolt osztályvezető
Előterjesztő:		Dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia Polgármester
Véleményező bizottság:		Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság

Tárgy:		Döntés előirányzat átcsoportosításról
Készítette:		Cserép Zsolt osztályvezető
Előterjesztő:		Dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia Polgármester
Véleményező bizottság:		Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság

Tárgy:		Döntés az Etheles park közvilágítása tárgyában kötött kivitelezési szerződés módosításáról
Készítette:		Császár László
Előterjesztő:		Dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia Polgármester
Véleményező bizottság:		Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság