Budakeszi Járás

Hulladéknaptár 2017

Ön szerint melyik Budakeszi Önkormányzatának legfontosabb feladata?
 

 

Illetékes szervezeti egység: Igazgatási osztály

Ügyintézés helye, ügyfélfogadás:

Ügyintéző: Kovács Krisztián

2092 Budakeszi, Fő u. 179.
Telefon: +36-23-535-710 / 0 / 182 mellék
E-mail:
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Az ügyintézés rendje:

A kérelmet postai úton, illetve ügyfélfogadási időben személyesen lehet benyújtani. A természetes személy ügyfél, ha jogszabály azt nem zárja ki, lakcíme illetve a foglalkoztatójának székhelye, telephelye szerinti székhelyű, azonos hatáskörű hatóságnál, ennek hiányában pedig a lakcíme vagy munkahelye szerint illetékes jegyzőnél is előterjesztheti, aki azt haladéktalanul továbbítja a hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz.

Ügyfélfogadás:

Hétfő: 13.00 -17.00

Szerda: 8.30-12.00, 13.00-16.00

Péntek: 8.30-12.00

Letölthető kérelemlapok, nyomtatványok az oldal alján találhatóak!

Kereskedelmi tevékenység bejelentés-köteles és működési engedélyezési eljárása

Illetékesség

A Kormány kereskedelmi és a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. tv. szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként – a nemesfémből készült ékszerek, díszműáruk és egyéb tárgyak forgalmazása kivételével, továbbá a 26. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel –

a) a mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenység, az üzleten kívüli kereskedelem, a csomagküldő kereskedelem, az automatából történő értékesítés, valamint a közlekedési eszközön folytatott értékesítés esetében a 6. § (1), (2) és (4)-(7) bekezdése, a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 3. § (1) és (5) bekezdése, 6/G. § a) pontja, valamint e rendelkezésekkel összefüggésben a Kertv. 9. § (1), (4) és (5) bekezdése tekintetében a kereskedő székhelye szerinti település, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjét, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőt,

b) az a) pontban nem említett kereskedelmi tevékenységek esetében, a Kertv. 3. § (1) és (5)-(8) bekezdése, 5. § (5) bekezdése, 6. § (2) bekezdés a) pontja, 6. § (5) bekezdése, 6/G. § a) és b) pontja, valamint e rendelkezésekkel összefüggésben a Kertv. 9. § (1), (4) és (5) bekezdése tekintetében a kereskedelmi tevékenység helye szerinti települést, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjét, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőt jelöli ki.

Bejelentés-köteles kereskedelmi eljárás

Szükséges okiratok (a bejelentéshez eredetiben, vagy hitelesítésre alkalmas másolatban /az eredeti bemutatása mellett/ csatolni kell):

nem a kérelmező tulajdonában lévő üzlet esetében az üzlet használatának jogcímére (bérlet stb.) vonatkozó igazoló okiratot (a tulajdoni lap kivételével);

haszonélvezet esetében – ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a kérelmező – a haszonélvező hozzájárulását igazoló okiratot;

közös tulajdonban álló üzlet esetében, ha nem a tulajdonostársak közössége a kérelmező, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okiratot;

védett intézmény védőtávolságán belül szeszes italt árusító nem melegkonyhás vendéglátó üzlet esetén – az intézmény hivatali működési idejét igazoló okiratot, a vámhatóság előzetes véleményét, és a rendőrhatóság előzetes véleményét tanúsító okiratot

A jegyző szerzi be: a tulajdonjogot igazoló tulajdoni lapot

Az ügyintézés határideje és díja:

A szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság a szolgáltatót a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 23. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentés megérkezését követő naptól számított tizenöt napon belül hivatalból nyilvántartásba veszi, kivéve, ha a bejelentés alapján folytatott ellenőrzési eljárás keretében megállapította, hogy a szolgáltató nem felel meg az adott szolgáltatási tevékenység megkezdésére és folytatására való jogosultságot szabályozó jogszabályban foglalt előírásoknak.

Az eljárás illetékköteles, melyet a kérelem benyújtásával egy időben, illetékbélyegben kell leróni. (elektronikus úton történő teljesítésére nincs lehetőség) 3.000.- Ft értékű illetékbélyeg-köteles.

Működési engedélyköteles kereskedelmi eljárás

Szükséges okiratok: ugyanazon okiratok, mint a bejelentés-köteles kereskedelmi eljárás esetében.

A jegyző szerzi be: a szakhatóság(ok) hozzájárulását; a tulajdonjogot igazoló tulajdoni lapot

Az ügyintézés  határideje és díja:

Az ügyintézés határideje 21 nap.
Az ügyintézési határidőbe nem számít be:
- a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama,
- a jogsegélyeljárás időtartama, továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. § (2) bekezdése alapján adatnak a nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges idő,
- a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő,
- a szakhatóság eljárásának időtartama, 
- az eljárás felfüggesztésének időtartama,
- a Ket. 70. § (1) bekezdésében szabályozott eljárás időtartama,
- a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama,
- a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő, 
- a kérelmező ügyfelet az eljárási költség előlegezésére kötelező döntés közlésére irányuló intézkedéstől az annak teljesítéséig terjedő idő,
- a szakértői vélemény elkészítésének időtartama, 
- a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama,
- hatósági közvetítő kirendelése esetén a hatósági közvetítés időtartama, de legfeljebb nyolc nap.

Működési engedéllyel kapcsolatos eljárásban szakhatóság:

- a higiénés és egészségvédelmi, táplálkozás-egészségügyi és dietetikai, az ivóvíz minőségi, a települési hulladékkal és nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítésével kapcsolatos szakkérdésben

- a Magyar Honvédség létesítményeinek területén kívül működtetni kívánt üzlet működésének         engedélyezése esetén első fokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi   feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalát,

- a Magyar Honvédség létesítményeinek területén működtetni kívánt üzlet működésének     engedélyezése esetén első- és másodfokú eljárásban a honvédelmi miniszter által létrehozott, a   szakkérdés elbírálására jogosult hatóságot,

- állatgyógyászati készítmény vagy annak hatóanyaga, továbbá növényvédő szer és hatóanyagai forgalmazása esetén - az állatgyógyászati készítmények és azok hatóanyagának, valamint a növényvédő szerek és hatóanyagaik forgalmazására vonatkozó követelményeknek való megfelelés kérdésében

- állatgyógyászati készítmény nagykereskedelme, valamint állatgyógyászati készítmény       hatóanyagainak forgalmazása vonatkozásában első fokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-         biztonsági Hivatalt,

- állatgyógyászati készítmény kiskereskedelme esetén első fokú eljárásban az élelmiszerlánc-           biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatalt, növényvédő szer és          hatóanyagai forgalmazása esetén első fokú eljárásban a növény- és talajvédelmi feladatkörben eljáró            megyei kormányhivatalt, másodfokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt,

- ha nem veszélyes hulladékot forgalmaznak, és a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély nem szükséges, annak elbírálása kérdésében, hogy a hulladékgyűjtés és - tárolás eszközei, valamint a hulladékkezelés módja megfelel-e a hulladékgazdálkodási követelményeknek, okoz-e a hulladékkezelés környezetterhelést, biztosított-e az üzlet hulladékszállítási szempontból történő megközelíthetősége - első fokú eljárásban a környezetvédelmi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatalt, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget,

- olyan üzlet esetében, amelyben az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint robbanásveszélyes osztályba tartozó vegyi árut és anyagot, pirotechnikai terméket, tüzelő- és az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint tűzveszélyes osztályba tartozó építőanyagot, járművet vagy üzemanyagot forgalmaznak

- a működtetni kívánt üzlet működésének engedélyezése esetén az első- és másodfokú hatósági        eljárásban közreműködő tűzvédelmi szakhatóságokat,

- az ingatlan-nyilvántartás szerint a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében álló földrészleten            (a továbbiakban: honvédelmi és katonai célú ingatlan) működtetni kívánt üzlet esetében tűzvédelmi     szakhatóságként az első fokú hatósági eljárásban a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal       vezetőjét, a másodfokú hatósági eljárásban pedig a honvédelemért felelős minisztert, valamint

- a honvédelmi és katonai célú ingatlanon működtetni kívánt üzlet esetében a honvédelmi ágazati munkavédelmi és munkabiztonsági követelményeknek való megfelelés kérdésében munkabiztonsági szakhatóságként az első fokú hatósági eljárásban a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal vezetőjét, a másodfokú hatósági eljárásban a honvédelemért felelős minisztert.

A települési jegyző által folytatott eljárás illetékmentes.:
Szakhatóságok eljárási díjai (készpénzátutalási megbízás útján fizetendő):
Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály szolgáltatási díja: 7.000 Ft.

A 210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében meghatározott termékek kizárólag üzletben forgalmazhatók (az itt felsorolt termékek forgalmazása esetén kell működési engedély iránti kérelmet benyújtani, egyéb termékek forgalmazása esetén bejelentés-köteles eljárást folytatunk le):
2. a kémiai biztonságról szóló törvény szerinti veszélyes anyagok és keverékek, kivéve a Jöt. szerinti tüzelőolaj, propán vagy propán-bután gáz és az üzemanyag;

3. az egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmának szabályozásáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó termékek;

4. állatgyógyászati készítmények és hatóanyagaik;

5. fegyver, lőszer, robbanó- és robbantószer, gázspray, pirotechnikai termék, a polgári célú pirotechnikai tevékenységekről szóló kormányrendelet szerinti 1., 2. és 3. pirotechnikai osztályba tartozó termékek, az ott meghatározott kivételekkel;

6. növényvédő szerek és hatóanyagaik;

7. nem veszélyes hulladék;

8. az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag, kivéve a Jöt. szerinti tüzelőolaj, propán vagy propán-bután gáz és az üzemanyag.

A működési engedélyezési eljárásban külön vizsgálat nélkül ügyfélnek minősül az üzlet, valamint - a külön jogszabály szerinti vásáron és piacon, valamint a bevásárlóközpontban lévő üzlet kivételével - az üzlettel közvetlenül szomszédos, az üzlettel közös határvonalú, telekhatárú ingatlan tulajdonosa, társasház esetében a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, lakásszövetkezet esetében az elnök.

~  ~  ~

Egyéb fontos tudnivalók:
A kereskedő, illetve alkalmazottja ellenőrzéskor eredeti okirattal vagy másolattal köteles igazolni, hogy rendelkezik kereskedelmi tevékenység nyilvántartásba vételéről szóló igazolással, és/vagy működési engedéllyel, továbbá megfelel a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek.
Az üzletben működő biztonsági szolgálat nevéről és székhelyéről, működésének vásárlókat érintő szabályairól a vásárlókat jól láthatóan tájékoztatni kell.
A kereskedőnek rendelkeznie kell a forgalmazott termék – saját előállítású termék esetén a termékhez felhasznált nem saját előállítású termék – eredetét hitelt érdemlően igazoló bizonylattal. 
A kereskedő köteles biztosítani, hogy a vásárló a megvásárolni kívánt termék jellegétől függően, annak méretét, súlyát, illetve használhatóságát ellenőrizhesse az üzletben vagy – egyéb kereskedelmi formák esetében – ha a termék rendelkezésre bocsátásakor mind a kereskedő vagy annak képviselője, mind pedig a vásárló jelen van.
Egyes termékek kiskereskedelmi tevékenység keretében való értékesítéséhez az azt végző személynek a kereskedelemért felelős miniszter rendeletében meghatározott szakképesítéssel kell rendelkeznie.
Az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen a kereskedelmi hatóság által hitelesített, folyamatosan számozott oldalú vásárlók könyvét kell elhelyezni. 
A vásárlók könyveként nyomdai úton előállított, legalább tíz A/4-es vagy A/5-ös méretű lapot tartalmazó nyomtatvány alkalmazható.
A kereskedő köteles az üzlet nyitvatartási idejét a működési engedély iránti kérelemben, illetve az abban bekövetkező változást az azt megelőző nyolc napon belül a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni.

Az ügyfelet megillető adatvédelmi jogokról
Ket 17. § 
1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról
Az ügyfelet megillető jogok (a Ket. alapján): 
-Az ügyfelet a hatósági eljárásban megilleti a törvény előtti egyenlőség, ügyeiket indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül kell elintézni. Az eljárás során az egyelő bánásmód követelményét meg kell tartani. /2. § (1)(2)/
-Tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog és az eljárás során az anyanyelv használatának joga. /4. § (1)/
-A hatóság kártérítési kötelessége jogellenes eljárás, döntés esetén és kártalanítási kötelezettsége a jogszerű károkozás esetére /4. § (2)/
-A jogorvoslathoz való jog /96. §/
-Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. /98. § (1)/
-Bírósági felülvizsgálat kérelme jogszabálysértésre hivatkozással (a fellebbezési jog kimerítése után) /109. § (1)/
-Újrafelvételi eljárás kérelme /112. § (1)
-Az iratbetekintési jog /5. § (4)/
-Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában betekinthet az eljárás során keletkezett iratba. Ez a jog akkor is megilleti az ügyfelet, ha korábban nem vett részt az eljárásban. /68. § (1)/
-A védett titok megőrzésének és a személyes adatok védelmének kötelezettsége a hatóság részéről /5. § (4)/ /17. § (1)/
-Az ügyfél nyilatkozat tételi joga, vagy annak megtagadása /51. § (1)/
-A költségtakarékos eljárás kötelezettsége a hatóság részéről /7. §/
-Az ügyfél  az eljárás megindítására vonatkozó kérelmét a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés  jogerőre emelkedéséig visszavonhatja. /34. § (4)/
-Az ügyfél a tárgyaláson elhangzottakra észrevételt tehet, a meghallgatott személyhez kérdést intézhet és más személy meghallgatását vagy bizonyíték beszerzését indítványozhatja /62. § (3)/
-Igazolási kérelem beterjesztésének lehetősége./66. § (1)/
-Bizonyítékok ismertetése az ügyféllel /70. § (1)
-Költségmentesség lehetősége /159. § (1)/
Az ügyfelet terhelő kötelezettségek, elmulasztásának következményei
-Az ügyfél jóhiszemű eljárási kötelezettsége. /6. § (1)/
-A kérelemre indult eljárásban a kérelemhez csatolni kell a jogszabályban előírt mellékleteket. /36. § (1)/
-Ha az ügyfél kéri az eljáró hatóságtól, hogy az más hatóságtól szerezze be az általa megjelölt adatra vonatkozó igazolást, ezt írásba kell foglalnia. /36. § (3)/
-Az eljárás megszüntetése az ügyfél kérelmére indult eljárásban, ha az ügyfél a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget, és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte, illetve nyilatkozattételének elmaradása megakadályozta a tényállás tisztásázását. / 31. § (2)/
-Az ügyfél a hatóság felhívására nem nyilatkozik, a hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt vagy a 31. § (2) bekezdése alapján az eljárást megszünteti /51. § (2)/
-Az idézett személy köteles az idézésnek eleget tenni. /48. § (1)/
-Ha az idézett személy az idézésnek nem tesz eleget, vagy meghallgatása előtt az eljárás helyéről engedély nélkül eltávozik, és távolmaradását előzetesen alapos okkal nem menti ki vagy nyolc napon belül megfelelően nem igazolja, továbbá ha az idézésre, meghallgatásra nem alkalmas állapotban jelenik meg, és ezt a körülményt nem menti ki, eljárási bírsággal sújtható, továbbá az eljárási cselekmény megismétlése miatti többletköltség  megfizetésére kötelezhető. /48. § (2)/
-Ha az idézett személy ismételt idézésre sem jelenik meg, és távolmaradását nem menti ki, a rendőrség útján elővezettethető. Az elővezetés foganatosításához – ha törvény másként nem rendelkezik – az ügyésznek a hatóság vezetője által kért jóváhagyása szükséges. /48. § (3)/
-A tanúként megidézett személy köteles a meghallgatása végett megjelenni és – a (3) bekezdés B) pontjában, továbbá a (4) és (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – tanúvallomást tenni. /53. § (2)/
-Törvény vagy kormányrendelet kötelezővé teheti, hogy az ügyfél a hivatalból folytatott eljárásba a hatóság erre irányuló felhívására közölje az érdemi döntéshez szükséges adatokat, és jogkövetkezményeket állapíthat meg az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy valótlan adatok közlése esetére. /51. § (3)/
-Az ügyfél vagy képviselője, ha más tudomása ellenére az ügy szempontjából jelentős valótlan tényt állít, illetve a (3) bekezdés szerinti kötelező adatszolgáltatás körében a (4) bekezdésben foglalt ok hiányában adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, az ügy eldöntése szempontjából jelentős tényt elhallgat, eljárási bírsággal sújtható. /51. § (5)/
-Ha a szemletárgy birtokosa a szemletárgyat a hatóság felhívására – a jogkövetkezményeire való figyelmeztetés ellenére – nem mutatja fel, illetve annak helyszíni átvizsgálását jogellenesen megakadályozza, a hatóság a szemletárgyat lefoglalhatja /57/B § (2)/
-A szemle megtartását vagy eredményes lefolytatását akadályozó személy eljárási bírsággal sújtható. /57/B. § (3)/
-Az e törvényben meghatározott esetekben a kötelezettség felróható módon történő megszegése esetén eljárási bírság kiszabásának van helye. Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője egyébként rosszhiszeműen jár el, a hatóság eljárási bírsággal sújthatja. /61. § (1)/
-Az eljárási bírság legkisebb összege esetenként ötezer forint, legmagasabb összege a 141. § (1) bekezdésében foglalt eltéréssel – természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén pedig egymillió forint. /61. § (2)/
-Az eljárási bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható. /61. § (3)/
-Azt, aki a tárgyalás rendjét zavarja, a tárgyalás vezetője rendreutasíthatja, ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetén kiutasíthatja, továbbá eljárási bírsággal sújthatja. /62. (5)/
-Az eljárási költség viselése /154. §, 156. § és 157. §/

Alkalmazott jogszabályok:

210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről, 
2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről, 
2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól, 
2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozókról és az egyéni cégekről, 
2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról, 
2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságokról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról, 
1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről, 
1999. évi XLII. törvény a nem dohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól, 
1991. évi XXXIV. törvény a szerencsejáték szervezéséről, 
2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól, 
1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról, 
1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról, 
2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról, 
2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról, 
180/2005. (IX. 9.) Korm. rend. a közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról,
188/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet a közigazgatási hatósági eljárás irataiban lévő személyes és védett adatok megismerhetetlenné tételéért, valamint az ilyen módon kivonatolt iratokról való másolat készítéséért fizetendő költségtérítésről,
42/2009. (IX. 15.) IRM rendelet a közigazgatási hatósági eljárásban közreműködő hatósági közvetítők, tolmácsok és jelnyelvi tolmácsok díjazásának szabályairól, valamint a tanúk költségtérítéséről szóló 14/2008. (VI. 27.) IRM rendelet módosításáról,
14/2008. (VI. 27.) IRM. rend. a tanúk költségtérítéséről
335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről, 
78/2010. (III. 25.) Korm. rendelet az elektronikus aláírás közigazgatási használatához kapcsolódó követelményekről és az elektronikus kapcsolattartás egyes szabályairól,
79/2004. (IV. 19.) Korm. rend. a postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről

~  ~  ~

Telepengedélyezési eljárás

Vonatkozó jogszabály: a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II.27.) Korm. rendelet

Az eljárás során fizetendő igazgatási szolgáltatási díj: 5000,- Ft melyet banki átutalással lehet befizetni az alábbi számlaszámra: 11742348-15730095

Kérjük közleményként feltüntetni: cégnév; „telepengedély kérelem”

Eljárási határidő: 21 munkanap, melybe nem tartozik bele a hiánypótlásra adott határidő és a szakhatósági eljárás időtartama.

1. KÉRELEM

Az eljárás kérelemre indul. A jogszabály meghatározza a telepengedély-köteles tevékenységeket. Telepengedély-köteles tevékenységet kizárólag jogerős telepengedély birtokában végezhető.

A kérelemhez mellékelni kell:

1. a telep helyszínrajza

2. nem a kérelmező tulajdonában lévő telep esetében az üzlet használatának jogcímére vonatkozó igazoló okirat (a tulajdoni lap kivételével);

3. haszonélvezet esetében - ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a kérelmező - a haszonélvező hozzájárulását igazoló okirat;

4. technológiai leírás

2. ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS

2.1. A jegyző a telepengedély iránti kérelem beérkezését követően köteles meggyőződni arról, hogy a helyi építési szabályzat, szabályozási terv, meghatározott övezeti besorolás, illetőleg azok hiányában az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 18. § (2) bekezdése szerint a kérelemben feltüntetett telepen az adott tevékenység végezhető-e.

2.2. A telepengedélyezési eljárásban ügyfélnek minősül a teleppel közvetlenül szomszédos, a teleppel közös határvonalú, telekhatárú ingatlan tulajdonosa, társasház esetén a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, lakásszövetkezet esetén az elnök.

2.3. A teleppel közvetlenül szomszédos ingatlanokkal rendelkezni jogosultak adatait, valamint a tulajdoni lap másolatot a jegyző hivatalból, az ingatlanügyi hatóság megkeresése útján vagy a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer használatával szerzi be.

2.4. A jegyző köteles a telepen helyszíni szemlét tartani, melyről értesíti a szakhatóságokat, valamint a kérelmezőt és a teleppel és a teleppel közös határvonalú, telekhatárú szomszédos ingatlanok tulajdonosait.

A helyszíni szemléről szóló értesítés legalább a kitűzött időpont előtt 15 munkanappal kerül kiküldésre.

A helyszíni szemléről a jegyző jegyzőkönyvet készít, a jegyzőkönyv egy-egy példányát megküldi azoknak a személyeknek, akiket a szemle időpontjáról értesített.

A szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásukat a szemle megállapításairól felvett jegyzőkönyvbe mondhatják.

2.5. A jegyző a telepengedély megadásával egyidejűleg a telepet nyilvántartásba veszi és az interneten közzéteszi.

Az engedélyt vagy a kérelem elutasításáról szóló határozatot a jegyző közli:

- A kérelmezővel,

- A telep és a közvetlenül szomszédos - a teleppel közös határvonalú, telekhatárú - ingatlanokkal rendelkezni jogosultakkal,

- Az eljárásban közreműködött szakhatóságokkal,

- Pest Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály Munkavédelmi Ellenőrzési Osztály

- Budakeszi Rendőrőrssel

3. JOGUTÓDLÁS

Az ipari tevékenység végzőjének személyében történő változás esetén - amennyiben a tevékenység nem változik - a változást, annak megfelelő igazolása mellett az új jogosult, illetve a jogutód köteles bejelenteni.

A kérelemhez mellékelni kell:

- A telep használatának jogcímét igazoló dokumentumot (pl. bérleti szerződés, tulajdonosi hozzájárulás)

- Közös tulajdon esetén a tulajdonostárs, haszonélvező hozzájárulását igazoló okiratot

A jegyző az adatváltozást a nyilvántartásba bejegyzi, valamint a korábban kiadott telepengedély bevonásával egyidejűleg, a módosított adatoknak megfelelő telepengedélyt ad ki.

4. ADATOKBAN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK

- Az ipari tevékenység végzője a telepengedély megadását követően a nyilvántartásban szereplő adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul írásban köteles bejelenteni.

- Az ipari tevékenység megszüntetését az ipari tevékenység végzője köteles a megszűnést követően haladéktalanul bejelenteni és telepengedély-köteles tevékenység esetében a telepengedélyt leadni.

- Tevékenységi kör módosítása esetén az engedélyezési eljárás az 1. és 2. pontokban meghatározottak szerint történik.

A jegyző az adatváltozást a nyilvántartásba bejegyzi, ezt követően a korábban kiadott telepengedély bevonásával egyidejűleg a módosított adatoknak megfelelő telepengedélyt ad ki.

Telepengedély-köteles tevékenységek

1. acélcsőgyártás

2. alumínium gyártása, kivéve a timföld (alumínium-oxid) gyártása

3. dohánytermék gyártása

4. egyéb gumitermék gyártása

5. égetett agyag építőanyag gyártása

6. festék, bevonóanyag gyártása

7. fémalakítás, porkohászat

8. fémfelület-kezelés

9. fémöntés alágazatba tartozó tevékenységek

10. gumiabroncs, gumitömlő gyártása

11. habarcsgyártás

12. kőolaj-feldolgozás

13. máshová nem sorolt egyéb vegyi termék gyártása

14. mezőgazdasági vegyi termék gyártása, raktározása, tárolás

15. mész-, gipszgyártás

16. műanyag építőanyag gyártása

17. műanyag lap, lemez, fólia, cső, profil gyártása

18. műtrágya, nitrogénvegyület gyártása, raktározása, tárolása

19. nemesfémgyártás

20. papír csomagolóeszköz gyártása

21. papírgyártás

22. ólom, cink, ón gyártása

23. ragasztószergyártás

24. rézgyártás

25. szálerősítésű cement gyártása

26. szintetikus kaucsuk alapanyag gyártása

27. tapétagyártás

28. tisztítószer gyártása

29. vas-, acél-, vasötvözet-alapanyag gyártása

30. vegyi szál gyártása

31. nem veszélyes hulladék hulladékgazdálkodási engedély köteles gyűjtése, hasznosítása, ártalmatlanítása

32. veszélyes hulladék hulladékgazdálkodási engedély köteles gyűjtése, hasznosítása, ártalmatlanítása

~  ~  ~

Bejelentés-köteles ipari tevékenységre vonatkozó eljárás

A bejelentés-köteles tevékenységek a tevékenység megkezdésére irányuló szándék bejelentését követően folytathatók.

Budakeszi közigazgatási területén a bejelentéshez kötött ipari tevékenység folytatója az ipari tevékenység megkezdését megelőzően az oldal alján letölthető formanyomtatványon köteles Budakeszi Város Jegyzőjének bejelenteni a folytatni kívánt ipari tevékenységet.

Eljárás díja: 3.000 Ft., melyet illetékbélyeg formájában kell a kérelemre felragasztani.

A jegyző haladéktalanul köteles meggyőződni arról, hogy a helyi építési szabályzat, illetve annak hiányában az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 18. § (2) bekezdése szerint a kérelemben feltüntetett telepen az adott tevékenység végezhető-e.

Amennyiben megállapítja, hogy az adott tevékenység a telepen nem végezhető, az ipari tevékenység végzését megtiltja és a telepet bezáratja.

Amennyiben a telepen a bejelentés-köteles tevékenység végezhető a jegyző a telepet nyilvántartásba veszi.

A jegyző a bejelentés másolatát a nyilvántartásba vételt követően a nyilvántartási számmal együtt kézbesítés útján megküldi a bejelentőnek, a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II.27.) Korm. rendelet 4. § -ban, valamint az R. 9. § (1) bekezdésben megjelölt hatóságoknak.

A szakhatóságok a bejelentés kézhezvételétől számított harminc napon belül a telepen ellenőrzést folytatnak le és az ellenőrzést követő nyolc napon belül annak eredményéről tájékoztatják a jegyzőt.

Az ipari tevékenység megszüntetését az ipari tevékenység végzője köteles a jegyzőnek a megszűnést követően haladéktalanul bejelenteni és - telepengedély-köteles tevékenység esetében - a telepengedélyt leadni. A telepet a jegyző törli a nyilvántartásból.

Bejelentés-köteles tevékenységek

1. alsóruházat gyártása

2. acél tárolóeszköz gyártása

3. ágybetét gyártása

4. áramelosztó, -szabályozó készülék gyártása

5. bányászati, építőipari gép gyártása

6. bőr, szőrme kikészítése

7. bőrruházat gyártása

8. csap, szelep gyártása

9. csapágy, erőátviteli elem gyártása

10. csiszolótermék gyártása

11. csomagolás-

12. egészségügyi kerámia gyártása

13. egyéb beton-, gipsz-, cementtermék gyártása

14. egyéb bútor gyártása

15. egyéb elektronikus, villamos vezeték, kábel gyártása

16. egyéb fa-, parafatermék, fonottáru gyártása

17. egyéb kerámiatermék gyártása

18. egyéb kötött, hurkolt ruházati termékek gyártása, kivéve a kézi kötésű, horgolású ruházati termékek gyártása

19. egyéb műanyagtermék gyártása

20. egyéb nem vas fém gyártása

21. egyéb papír-, kartontermék gyártása

22. egyéb ruházat, kiegészítők gyártása

23. egyéb szárazföldi személyszállítás vagy közúti áruszállítás, költöztetés alágazatba tartozó tevékenységek közül azon tevékenységek, amelyek esetében a tevékenységhez igénybe vett gépjárművet (gépjárműveket) külön jogszabály szerint telephelyen kell tárolni

24. egyéb textiláru gyártása m. n. s., kivéve a kéziszőttes-, necceltáru- és csipkekészítés, kézi hímzés

25. egyéb szivattyú, kompresszor gyártása

26. elektronikus orvosi berendezés gyártása

27. előre kevert beton gyártása

28. emelő-, anyagmozgató gép gyártása

29. evőeszköz gyártása

30. élelmiszer-, dohányipari gép gyártása

31. építési betontermék gyártása

32. építési gipsztermék gyártása

33. épületasztalos-ipari termék gyártása

34. falemezgyártás

35. felsőruházat gyártása (kivéve: munkaruházat)

36. fém épületelem gyártása

37. fémmegmunkálás

38. fémszerkezet gyártása

39. fémtartály gyártása

40. fűrészáru-gyártás

41. fűtőberendezés, kemence gyártása

42. gépi meghajtású hordozható kézi szerszámgép gyártása

43. gépjárműjavítás, -karbantartás

44. gépjármű-karosszéria, pótkocsi gyártása

45. gőzkazán gyártása

46. gumiabroncs újrafutózása, felújítása

47. hangszergyártás

48. háztartási kerámia gyártása

49. háztartási villamos készülék gyártása

50. háztartási, egészségügyi papírtermék gyártása

51. hidegen hajlított acélidom gyártása

52. hidegen hengerelt keskeny acélszalag gyártása

53. hidegen húzott acélhuzal gyártása

54. hidegen húzott acélrúd gyártása

55. hidraulikus, pneumatikus berendezés gyártása

56. kohászati gép gyártása

57. kötőelem, csavar gyártása

58. központi fűtési kazán, radiátor gyártása

59. közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártása

60. huzaltermék gyártása

61. illóolajgyártás

62. irodabútor gyártása

63. irodagép gyártása (kivéve: számítógép és perifériái)

64. irodai papíráru gyártása

65. járművillamossági, -elektronikai készülékek gyártása

66. játékgyártás

67. kerámiacsempe, -lap gyártása

68. kerámia szigetelő gyártása

69. kerékpár, mozgássérültkocsi gyártása

70. konfekcionált textiláru gyártása (kivéve: ruházat)

71. konyhabútorgyártás

72. kőmegmunkálás

73. könnyűfém csomagolóeszköz gyártása

74. kötéláru gyártása

75. kötött, hurkolt harisnyafélék gyártása, kivéve a kézi kötésű, horgolású harisnyafélék gyártása

76. kötött, hurkolt kelme gyártása

77. lábbeligyártás

78. lakat-, zárgyártás

79. máshová nem sorolt egyéb általános rendeltetésű gép gyártása

80. máshová nem sorolt egyéb fémfeldolgozási termék gyártása

81. máshová nem sorolt egyéb jármű gyártása

82. máshová nem sorolt egyéb nemfém ásványi termék gyártása

83. máshová nem sorolt egyéb speciális gép gyártása

84. mezőgazdasági, erdészeti gép gyártása

85. motorkerékpár gyártása

86. motor, turbina gyártása (kivéve: légi, közútijármű-motor)

87. munkaruházat gyártása

88. műanyag csomagolóeszköz gyártása

89. műanyag-, gumifeldolgozó gép gyártása

90. műszaki kerámia gyártása

91. műszaki textiláru gyártása

92. nem háztartási hűtő, légállapot-szabályozó gyártása

93. nem szőtt textília és termék gyártása (kivéve: ruházat)

94. nem villamos háztartási készülék gyártása

95. nyomdai tevékenység alágazatba tartozó tevékenységek

96. orvosi eszköz gyártása

97. papíripari gép gyártása

98. parkettagyártás

99. raktározás, tárolás (kivéve mezőgazdasági termények, mezőgazdasági vegyi termékek, műtrágya, nitrogénvegyület raktározása, tárolása)

100. síküveg továbbfeldolgozás

101. sportszergyártás, kivéve úszómedence gyártása

102. száloptikai kábel gyártása

103. számítógép, perifériás egység gyártása

104. szárazföldi szállítást kiegészítő szolgáltatások közül a parkoló, parkolóhely, garázs üzemeltetése, kivéve a közút kezelője által üzemeltetett, közút területén vagy a közút területén kívüli közterületen létesített, illetőleg kijelölt várakozóhely

105. szerszámgyártás

106. szőnyeggyártás

107. szőrmecikk gyártása

108. tároló fatermék gyártása

109. testápolási cikk gyártása

110. textil-, ruházati, bőripari gép gyártása

111. táskafélék, szíjazat gyártása

112. textilszálak fonása

113. textilszövés

114. textil, szőrme mosása, tisztítása

115. tűzálló termék gyártása

116. villamos motor, áramfejlesztő gyártása

117. villamos világítóeszköz gyártása

118. nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz szállítása

~  ~  ~

Kereskedelmi célú szálláshely szolgáltatási ügyek

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban. Kertv.) 2.§-a  alapján:szálláshely: szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített vagy használt épület, önálló rendeltetési egységet képező épületrész vagy terület szálláshely-szolgáltatás: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében rendszerint nem huzamos jellegű, éjszakai ott tartózkodást, pihenési is magába foglaló tartózkodás céljára szálláshely nyújtása és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása

Illetékesség:

A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet 3.§-a szerint:
(1) A Kormány a Kertv. 6/D. §-a, 6/G. § f) pontja és a szálláshely-szolgáltatási tevékenységgel összefüggésben a Kertv. 9. §-a tekintetében kereskedelmi hatóságként a szálláshely fekvése szerinti illetékes települési önkormányzat, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjét jelöli ki.
(2) A Kormány a szálláshely-szolgáltatási tevékenység tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a jegyzőt jelöli ki.

Szükséges okiratok:

A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009.(X.20.) számú  kormányrendelet 6.§ (2) bekezdése szerint a szálláshely-üzemeltetési tevékenység bejelentéséhez mellékelni kell:
a) nem a kérelmező tulajdonában lévő szálláshely esetében a szálláshely használatának jogcímére vonatkozó igazoló okiratot vagy annak másolatát a tulajdoni lap kivételével,
b) haszonélvezet esetében - ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a szálláshely-szolgáltató - a haszonélvező hozzájárulását igazoló okiratot,
c) közös tulajdonban álló szálláshely esetében, ha nem valamennyi tulajdonostárs a szálláshely-szolgáltató, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okiratot.

Az ügyintézés határideje és díja:

Az ügyintézés határideje: 21 nap.
Az ügyintézési határidőbe nem számít be:
- a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama,
- a jogsegélyeljárás időtartama, továbbá a Ket. 36. § (2) bekezdése alapján adatnak a nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges idő,
- a hiánypótlásra, illetve a tényállástisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő,
- a szakhatóság eljárásának időtartama, 
- az eljárás felfüggesztésének időtartama,
- a Ket. 70. § (1) bekezdésében szabályozott eljárás időtartama,
- a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama,
- a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő, 
- a kérelmező ügyfelet az eljárási költség előlegezésére kötelező döntés közlésére irányuló intézkedéstől az annak teljesítéséig terjedő idő,
- a szakértői vélemény elkészítésének időtartama, 
- a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama,
- hatósági közvetítő kirendelése esetén a hatósági közvetítés időtartama, de legfeljebb nyolc nap.

Az eljárás illetékköteles, melyet a kérelem benyújtásával egy időben, illetékbélyegben kell leróni. (elektronikus úton történő teljesítésére nincs lehetőség) (továbbá a kérelem benyújtásával egy időben igazolni kell az eljárásban részt vevő szakhatóságok eljárási díjának megfizetését is):

3.000.- Ft értékű illetékbélyeg-köteles.

Alkalmazott jogszabályok:

239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről
2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről
2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól
1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

Egyéb fontos tudnivalók:

Az egyéb szálláshelyet üzemeltető szálláshely-szolgáltató köteles az adott naptári évre (a továbbiakban: tárgyév) vonatkozóan a tárgyévet követő év január hó 31. napjáig a jegyzőnek írásban adatot szolgáltatni a következőkről:
a) fogadott vendégek száma, és
b) a vendégek által a szálláshelyen eltöltött éjszakák száma.
Az a) és b) pontja szerinti adatokat összesítve, valamint magyarországi lakóhellyel rendelkező és magyarországi lakóhellyel nem rendelkező vendégek szerinti bontásban kell közölni. Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás személyes adatokat nem tartalmazhat.

~  ~  ~

Nem üzleti célú szabadidős szálláshely szolgáltatási ügyek

Nyilvántartásba vétel iránti kérelem
A nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely szolgáltatásról szóló 173/2003. Korm. rendelet 3.§ (1) bekezdése szerint e rendelet alkalmazásában:
- nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely az erre a célra épített vagy átalakított és az ekként minősített,  illetve – ahol e rendelet előírja – ekként nyilvántartásba vett üdültetési és ifjúsági turisztikai célú, továbbá hegyi menedék céljára szolgáló szálláshely,
- nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelynek minősül az ekként minősített,  illetve – ahol e rendelet előírja – ekként nyilvántartásba vett sportlétesítményben üzemelő, szálláshely céljára szolgáló önálló rendeltetési részegység és szálláshely-szolgáltatásának időszakában kiegészítő/melléktevékenység formájában üzemeltetett hivatali, közfeladatot ellátó intézmény által biztosított és az egyházi jogi személy által nem az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény szerinti gazdasági-vállalkozási tevékenység keretében üzemeltetett egyházi intézményi szállás.

A jegyző a szolgáltatót a hatósági nyilvántartásba felveszi, ha a kérelem megfelel az (1) bekezdésben foglaltaknak, és a jegyző a (4) bekezdés szerinti ellenőrzés során nem tárt fel olyan hiányosságokat, amelyek miatt a 20. § (1) bekezdése alapján a nyilvántartásból való törlésnek lenne helye, feltéve, hogy az ellenőrzést a nyilvántartásba vételt megelőzően lefolytatta.
A jegyző a szolgáltató nyilvántartásba vételéről vagy a nyilvántartásba vétel megtagadásáról két hónapon belül dönt.

A szolgáltató nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatást a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásának napjától nyújthat.
Üdülő, gyermek- és ifjúsági tábor, turistaház, kulcsosház, valamint pihenőház esetén a jegyző a nyilvántartásba vételről értesíti
a) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat - a szálláshely szerint illetékes - kistérségi, fővárosi kerületi intézetét (a továbbiakban: ÁNTSZ) a közegészségügyi követelmények,
b) a szálláshely szerint illetékes tűzoltó-parancsnokságot a tűzvédelmi előírások,
c) a szálláshely szerint illetékes építésügyi hatóságot az építéshatósági követelmények,
d) külterületen vagy természetvédelmi oltalom alatt álló belterületen lévő szálláshely esetén a szálláshely szerint illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi előírások teljesítésének ellenőrzése céljából. Az ellenőrzést a hatóság az értesítés kézhezvételét követő két hónapon belül folytatja le. A hatóság az ellenőrzés eredményéről és a megtett intézkedésekről értesíti a jegyzőt.
A jegyző ellenőrzi, hogy a szolgáltatás megfelel-e a hatósági nyilvántartásban, a szolgáltató önminősítésében és a jogszabályokban foglaltaknak.

Illetékesség:

A hatósági feladatokat a szálláshely fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője látja el

Szükséges okiratok:

A kérelemhez eredetben, vagy hitelesítésre alkalmas másolatban /az eredeti bemutatása mellett/ csatolni kell:
- a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Tv. 20. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerinti diákotthon és kollégium esetében, feltéve, hogy legalább a 2. számú melléklet VII. pontjában meghatározott feltételekkel rendelkezik; valamint
a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. Tv. 13. §-ának (1) bekezdése szerinti diákotthon és kollégium esetében, feltéve, hogy az Oktatási Hivatal nyilvántartásában szerepel- az alapító okiratot 
- a szálláshely használatára való jogosultságot igazoló okiratot (így különösen: adásvételi, illetve bérleti szerződést)
A jegyző szerzi be: - a tulajdonjogot igazoló tulajdoni lapot

Az ügyintézés határideje és díja:

Az ügyintézés határideje: 21 nap.
Az ügyintézési határidőbe nem számít be:
- a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama,

- a jogsegélyeljárás időtartama, továbbá a Ket. 36. § (2) bekezdése alapján adatnak a nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges idő,

- a hiánypótlásra, illetve a tényállástisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő,

- a szakhatóság eljárásának időtartama,

- az eljárás felfüggesztésének időtartama,

- a Ket. 70. § (1) bekezdésében szabályozott eljárás időtartama,

- a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama,

- a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő,

- a kérelmező ügyfelet az eljárási költség előlegezésére kötelező döntés közlésére irányuló intézkedéstől az annak teljesítéséig terjedő idő,

- a szakértői vélemény elkészítésének időtartama,

- a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama,

- hatósági közvetítő kirendelése esetén a hatósági közvetítés időtartama, de legfeljebb nyolc nap.

Az eljárás illetékköteles, melyet a kérelem benyújtásával egy időben 3.000.- Ft értékű illetékbélyegben kell leróni. (elektronikus úton történő teljesítésre nincs lehetőség)

Alkalmazott jogszabályok:

173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról, 
2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozókról és az egyéni cégekről, 
2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról, 
2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságokról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról, 
1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről, 
1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról, 
1990. évi XCIII. törvény az illetékekről,
180/2005. (IX.9.) Korm. rend. a közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról,
188/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet a közigazgatási hatósági eljárás irataiban lévő személyes és védett adatok megismerhetetlenné tételéért, valamint az ilyen módon kivonatolt iratokról való másolat készítéséért fizetendő költségtérítésről,
42/2009. (IX. 15.) IRM rendelet a közigazgatási hatósági eljárásban közreműködő hatósági közvetítők, tolmácsok és jelnyelvi tolmácsok díjazásának szabályairól, valamint a tanúk költségtérítéséről szóló 14/2008. (VI. 27.) IRM rendelet módosításáról,
14/2008. (VI.27.) IRM. rend. a tanúk költségtérítéséről
335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről, 
78/2010. (III. 25.) Korm. rendelet az elektronikus aláírás közigazgatási használatához kapcsolódó követelményekről és az elektronikus kapcsolattartás egyes szabályairól,
79/2004. (IV.19.) Korm. rend. a postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről

~  ~  ~

Zenés, táncos rendezvények engedélyezése

A zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R) tartalmazza a zenés, táncos rendezvények engedélyezésére, tartására vonatkozó szabályokat
Rendezvénytartási engedély birtokában tarthatók azok az alkalmi vagy rendszeres zenés, táncos rendezvények, amelyeket
a) 300 személynél nagyobb befogadóképességű helyiségben, vagy olyan építményben, építményen, tartanak, amelyben 300 személynél nagyobb befogadóképességű helyiség van, illetőleg amelyen (pl híd, kilátó) bármikor egyidejűleg 300 főnél több személy tartózkodása várható.
b) az a) pontban foglaltak kivételével a szabadban tartanak és a rendezvény időtartama alatt várhatóan lesz olyan időpont, amelyen a résztvevők létszáma az 1000 főt meghaladja 
A rendelet értelmezése szempontjából:
zenés, táncos rendezvény: rendszeresen vagy meghatározott alkalomból, illetve időpontban tartott, nyilvános, nem zártkörű, válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatást főszolgáltatásként nyújtó rendezvény, amelyen a részvételhez nem kell megváltott ülőhellyel rendelkezni;
alapterület: a látogatók rendelkezésére álló nettó hasznos alapterület (az alapterület beépített bútorokkal csökkentve);
rendszeres rendezvény: adott helyszínen hetente több alkalommal, heti vagy havi gyakorisággal megtartott rendezvény;
alkalmi rendezvény: adott helyszínen egy alkalommal legfeljebb tíz egymást követő napon megtartott rendezvény.
A rendeletet hatálya nem terjed ki:
a) a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényekre;
b) a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésekre;
c) a törvényesen elismert egyházak és vallásfelekezetek által szervezett vallási szertartásokra, rendezvényekre;
d) a családi eseményekkel kapcsolatos rendezvényekre és
e) a közoktatási intézményekben az intézmény által szervezett rendezvényekre.
Budakeszi, közigazgatási területén az engedélyköteles zenés, táncos rendezvénynek helyt adó építmény üzemeltetője, szabadtéri rendezvény esetében a rendezvény szervezője a R által előírt adattartalmú rendezvénytartási engedély iránti kérelmet köteles Budakeszi Város Önkormányzat jegyzőjéhez benyújtani.
A kérelem a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet szerinti működési engedély iránti kérelemmel, valamint a bejelentéssel együtt is benyújtható. 
Ebben az esetben a szakhatóságok az ellenőrzést mind az engedély, mind a működési engedély feltételei vonatkozásában egyszerre folytatják le.
A bejelentés-köteles kereskedelmi tevékenység bejelentésével egyidejűleg benyújtott engedély iránti kérelem esetében a hatósági ellenőrzéseket mind az engedély, mind a bejelentett kereskedelmi tevékenység feltételei vonatkozásában egyszerre, az engedély kiadását megelőzően kell lefolytatni. A bejelentést követő harminc napon belül nincs szükség újabb hatósági ellenőrzések lefolytatására.
Az engedélyezési eljárásban az alábbi szakhatóságok vesznek részt:
a) Pest Megyei Kormányhivatal Érdi, Járási Hivatal Népegészségügyi Osztálya a higiénés és egészségvédelmi, az ivóvíz minőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítésével kapcsolatos szakkérdésben 
b) Budakeszi Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Építéshatósági Osztálya, vagy Pest Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Iroda a meglévő építmény tekintetében az általános érvényű kötelező építésügyi előírásoknak, a helyi építési szabályzatnak és a szabályozási terveknek való megfelelés kérdésében, kivéve, ha ugyanerre a rendeltetésre vonatkozóan az engedély iránti kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi vagy fennmaradási engedélyt adott ki,
c) Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Érdi Katasztrófavédelmi Kirendeltség a jogszabályban előírt tűzvédelmi követelmények érvényesítésével kapcsolatos szakkérdésben 
d) Budaörsi Rendőrkapitányság Budakeszi Rendőrőrs a tevékenység közbiztonságra gyakorolt hatásával, a személy- és vagyonbiztonsággal kapcsolatos szakkérdésekben 
A jegyző az engedélyezési eljárásban részt vevő szakhatóságokkal közösen helyszíni szemlét tart, amelyről értesíti
a) a kérelmezőt;
b) a rendezvény helyszínéül szolgáló építmény, helyiség tulajdonosát
c) hatásterületen élő ügyfeleket hirdetményi úton
d) az eljárásban közreműködő szakhatóságokat (R 3. § (4))
e) az Országos Mentőszolgálatot
Az értesítésben a jegyző felhívja az ügyfelek figyelmét, hogy távolmaradásuk a szemle megtartását nem akadályozza. Távolmaradás esetén a szemle időpontja előtt a jegyzőhöz az ügyfél által írásban beadott észrevételeket a jegyző a szemlén ismerteti.
A szakhatóságok állásfoglalásukat a szemle megállapításairól felvett jegyzőkönyvbe foglalhatják.
A jegyző az engedély megadásával egyidejűleg a zenés, táncos rendezvényt nyilvántartásba veszi, és igazolást állít ki. 
A jegyző az engedély tárgyában hozott határozatot közli:
a) a helyszíni szemléről értesült személyekkel és szakhatóságokkal
b) a Pest Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztályával, valamint
c) a Pest Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályával.
A jegyző által vezetett nyilvántartás nyilvános, azt a jegyző az önkormányzat honlapján közzéteszi.
1.2 Nyilvántartási adatokban bekövetkezett változás, tevékenység megszűnése:
Az engedély jogosultja a kérelem adataiban bekövetkezett változásokat haladéktalanul köteles bejelenteni a jegyzőnek.
A jegyző az adatokban bekövetkezett változást a bejelentés alapján a nyilvántartásba bejegyzi, és a módosított adatoknak megfelelő engedélyről szóló igazolást ad ki.
Amennyiben a módosítás olyan jellegű, hogy az valamely szakhatóság jogkörét érinti, arról a jegyző az érintett szakhatóságot értesíti. Amennyiben a szakhatóság nyilatkozata alapján szükséges, a jegyző új engedélyezési eljárást folytat le.
A tevékenység megszüntetését az igazolás leadásával egyidejűleg haladéktalanul be kell jelenteni a jegyzőnek. A bejelentés alapján a jegyző az engedélyt visszavonja, és a zenés, táncos rendezvényt törli a nyilvántartásból.
A jegyző a nyilvántartásban foglalt adatokban bekövetkezett változást, valamint az adatváltozás tárgyában hozott határozatot haladéktalanul közli az 
engedélyezési eljárásban részt vevő szakhatóságokkal, 
a fogyasztóvédelmi hatósággal, valamint 
a területileg illetékes munkavédelmi hatósági és munkaügyi hatósági hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatallal.

1.3 A zenés, táncos rendezvény szervezőjére, biztonsági személyzetére  vonatkozó szabályok:
A zenés, táncos rendezvény biztosítását a zenés, táncos rendezvény és a helyszín jellegzetességeihez, valamint a helyszín befogadóképességéhez igazodó számú biztonsági személyzet végzi.
Ha a jóváhagyott biztonsági tervben a biztonsági személyzet létszáma a tíz főt eléri, akkor a biztonsági személyzet legalább egy tagjának biztonságszervezői, legalább három tagjának rendezvénybiztosító képzettséggel kell rendelkeznie. (E képesítés vizsgakövetelményeit az igazságügyi és rendészeti miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 15/2008. (VII. 28.) IRM rendelet tartalmazza.) 
A biztonsági személyzet tagja a képzettségét igazoló okiratot vagy annak másolatát a zenés, táncos rendezvény ideje alatt köteles magánál tartani és hatósági ellenőrzés esetén felmutatni.
1.4 A zenés, táncos rendezvényt üzemeltető, szervező kötelezettségei:
A rendezvény szervezőjének feladata, hogy folyamatosan nyomon kövesse, hogy nem várható-e a rendezvény biztonságát veszélyeztető időjárás, valamint felel a biztonsági tervben és a vonatkozó tűzvédelmi előírásokban meghatározott rendelkezések megtartásáért, ha az időjárás a rendezvény biztonságát veszélyezteti, szükséges esetben gondoskodik a rendezvény felfüggesztéséről.
A biztonsági terv tartalmazza:
a) a zenés, táncos rendezvény helyszínének alaprajzát, befogadóképességét és az oda való belépés és eltávozás rendjét;
b) a zenés, táncos rendezvény helyszínének baleset, elemi csapás, tömeges rendbontás esetére vonatkozó kiürítési, menekítési tervét;
c) a biztonsági követelmények érvényesítésében közreműködők tevékenységének leírását;
d) a biztonsági személyzet létszámát;
e) az egészségügyi biztosítás feltételeinek meglétére vonatkozó utalást; valamint
f) szabadtéri rendezvényeknél a viharos időjárás esetére vonatkozó intézkedési tervet.
A zenés, táncos rendezvény gyakoriságáról, megtartásának napjairól, kezdésének és befejezésének időpontjáról szóló nyilatkozatnak, a biztonsági tervnek és a tűzriadó tervnek a zenés, táncos rendezvény helyszínén a vendégek számára látható, hozzáférhető helyen történő elhelyezéséért, valamint az elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján való közzétételéért az üzemeltető és a szervező felel.
A zenés, táncos rendezvény szervezője gondoskodik elsősegély nyújtására képzett személyzet helyszíni jelenlétéről.
1.5 A zenés, táncos rendezvényt üzemeltető, szervező jogai:
Amennyiben ezt előre meghirdette, korlátozhatja a fiatalkorúak zenés, táncos rendezvény helyszínére való belépését olyan módon, hogy a zenés, táncos rendezvény helyszínére történő belépést az életkort igazoló okmány előzetes felmutatásához,
A beléptetést a fiatalok alkohollal történő kiszolgálásának megelőzése, esetleges alkoholfogyasztásuk ellenőrizhetősége érdekében a fiatalkorúak számára megkülönböztető jelzéssel ellátott belépőjegyhez (kártyához, karszalaghoz) kötheti.
1.6 A zenés, táncos rendezvények ellenőrzésére jogosult hatóságok:
A zenés, táncos rendezvények ellenőrzésére jogosult:
a) a jegyző,
b) valamennyi, az engedélyezési eljárásban részt vett szakhatóság;
c) bármely hatóság, amelyet más jogszabály az ellenőrzésre feljogosít.
Az ellenőrzésre jogosult hatóságok (a továbbiakban: hatóság) ellenőrzési tevékenységét a jegyző hangolja össze.
1.7 A zenés táncos rendezvény tartására vonatkozó szabályok megsértésének jogkövetkezményei:
1.7.1 Amennyiben az ellenőrzésre jogosult hatóság a rendszeres rendezvények helyszínének olyan időben történő ellenőrzése során amikor ott nem tartanak zenés táncos rendezvényt azt tapasztalja, hogy
a) a zenés, táncos rendezvény helyszíne a jogszabályi feltételeknek nem felel meg és a jogsértés másként nem orvosolható, illetve a jogszabályi feltételeknek való megfelelés más módon nem biztosítható, a jegyző az észlelt hiányosságok megszüntetéséig, de legfeljebb kilencven napra zenés, táncos rendezvény tartását megtiltja.
b) az engedély kiadásának feltételei nem állnak fent, vagy a rendezvény szervezője az a) pont szerinti határozatban meghatározott időtartam alatt nem tesz eleget a határozatban foglaltaknak, a jegyző az engedélyt visszavonja, illetve a rendezvény tartását megtiltja.
1.7.2 Amennyiben az ellenőrzésre jogosult hatóság a zenés, táncos rendezvény időpontjában a helyszínen lefolytatott ellenőrzés során tapasztal jogsértést, hiányosságot - a külön jogszabályban meghatározott jogkövetkezményeken túl - az alábbi intézkedéseket alkalmazhatja:
a) figyelmeztetés, ha a zenés, táncos rendezvény helyszínén a hatóság első ízben állapított meg jogsértést, kivéve az d) pontban szabályozott eseteket;
b) felszólítás a hiányosságok meghatározott időn belüli pótlására;
c) a tapasztalt jogsértésről ideiglenes intézkedés nélkül értesíti a jegyzőt és eljárást kezdeményez;
d) a zenés, táncos rendezvény folytatását a helyszínen felfüggeszti, ha: 
da) a rendezvényhelyszín engedély iránti kérelemben meghatározott befogadóképességének nyilvánvalóan jelentős túllépése;
db) a biztonsági tervben meghatározott számú biztonsági személyzet hiánya;
dc) az engedély hiánya;
dd) a zenés, táncos rendezvény folytatása az élet- vagy testi épség veszélyeztetésével jár;
de) a zenés, táncos rendezvény folytatása a közbiztonságot vagy a közrendet közvetlenül és súlyosan veszélyezteti.

Illetékesség:

Rendezvény helye szerint illetékes, települési önkormányzat jegyzője.

Szükséges okiratok:

A rendezvénytartási engedély iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a zenés, táncos rendezvénynek helyt adó építmény, terület azonosításához szükséges, továbbá alapterületére, befogadóképességére vonatkozó adatokat,
b) a zenés, táncos rendezvénynek helyt adó építmény, terület használatának jogcímét
c) a kérelmező nevét, valamint székhelyét, cégjegyzékszámát, az egyéni vállalkozó nyilvántartási számát,
d) a zenés, táncos rendezvény megnevezését,
e) a zenés, táncos rendezvényhez kapcsolódó szolgáltatások megnevezését,
f) a zenés, táncos rendezvény gyakoriságáról, megtartásának napjairól, kezdésének és befejezésének időpontjáról szóló nyilatkozatot,
g) a biztonsági tervet,
h) amennyiben ezt külön jogszabály kötelezővé teszi, a tűzvédelmi szabályzatot,
(„a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 1996. évi XXXI. törvény 19. § (1) bekezdésének megfelelően: A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek, ha a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, illetve a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes besorolás esetén és kereskedelmi szálláshelyeken tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük.” )
i) az építésügyi hatóság szakhatósági közreműködéséhez szükséges, külön jogszabályban meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt két példányban és a tervezői nyilatkozatot.
(37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról)

Az ügyintézés határideje és díja:

Az ügyintézés határideje: 20 nap.

Az ügyintézési határidőbe nem számít be:
a) a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama,
b) a jogsegélyeljárás időtartama, továbbá a 36. § (2) bekezdése alapján adatnak a nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges idő,
c) a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő,
d) a szakhatóság eljárásának időtartama,
e) az eljárás felfüggesztésének időtartama,
f) a 70. § (1) bekezdésében szabályozott eljárás időtartama,
g) a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama,
h) a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő,
i) a szakértői vélemény elkészítésének időtartama,
j) a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama.

Engedélyezési eljárásért fizetendő illeték:

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (1) bekezdése alapján a rendezvénytartási engedélyezési eljárásért 3.000 Ft. illetéket kell fizetni, melyet illetékbélyeg formájában kell megfizetni és az eljárást kezdeményező iratra, azaz a kérelemre kell felragasztani.

Szakhatósági eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak

Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Érdi Katasztrófavédelmi Kirendeltség: 13.000 Ft.

A nyilvántartási adatokban bekövetkezett változás bejelentése illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés 26 pontja alapján illetékmentes

Alkalmazott jogszabályok:

23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről, 
2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól 
2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (a továbbiakban: Ket.),
1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról, 
1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról, 
188/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet a közigazgatási hatósági eljárás irataiban lévő személyes és védett adatok megismerhetetlenné tételéért, valamint az ilyen módon kivonatolt iratokról való másolat készítéséért fizetendő költségtérítésről, 
180/2005. (IX. 9.) Korm. rendelet a közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról, 
42/2009. (IX. 15.) IRM rendelet a közigazgatási hatósági eljárásban közreműködő hatósági közvetítők, tolmácsok és jelnyelvi tolmácsok díjazásának szabályairól, valamint a tanúk költségtérítéséről szóló 14/2008. (VI. 27.) IRM rendelet módosításáról, 
14/2008. (VI. 27.) IRM. rendelet a tanúk költségtérítéséről,
335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről, 
78/2010. (III. 25.) Korm. rendelet az elektronikus aláírás közigazgatási használatához kapcsolódó követelményekről és az elektronikus kapcsolattartás egyes szabályairól,
79/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről, 
253/1997. (XII. 20.) Korm rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről 
15/2008. (VII. 28.) IRM rendelet az igazságügyi és rendészeti miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról 
25/2010. (V. 14.) OKM rendelet az oktatási és kulturális miniszter ágazatába tartozó szakképesítésének szakmai és vizsgakövetelményeiről 
1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról
30/1996. (XII. 6.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről
37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról

~  ~  ~

Felhívjuk a figyelmet, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 6.§ (6) bekezdése szerint: „Az érintett kérelmére, kezdeményezésére indult bírósági vagy hatósági eljárásban az eljárás lefolytatásához szükséges személyes adatok tekintetében, az érintett kérelmére indult más ügyben az általa megadott személyes adatok tekintetében az érintett hozzájárulását vélelmezni kell.”

 

 

BUDAKESZI VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATALA
PORTÁL – ELEKTRONIKUS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÁS
ÜgyleírásokHatósági IrodaIpari és kereskedelmi ügyek
Ipari és kereskedelmi ügytípusok felsorolása
Ügyintézés helyszíne: Polgármesteri Hivatal - 2092 Budakeszi, Fı utca 179.
I. sz. épület 3. számú szoba
Irodavezetı:
telefon:
Kocsis Lászlóné
06 (23) 535-718
Ügyintézı:
telefon:
telefax:
e-mail:
Baranyai Tamás
Kivéve a játékterem, pénznyerı automata jegyzıi
hozzájárulás kérése esetei!
06 (23) 535-710/ 130. mellék
06 (23) 535-712
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
Ügyintézı:
telefon:
telefax:
e-mail:
Ivánfi Béláné
Csak játékterem, pénznyerı automata jegyzıi hozzájárulás
kérése estén!
06 (23) 535-710/ 180. mellék
06 (23) 535-712
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
Ügyfélfogadás:
hétfı:
kedd:
szerda:
csütörtök:
péntek:
13.00 – 17.00
nincs
08.30 - 16.00
nincs
08.30 – 12.00
Ebédidı: minden munkanap 12.00 – 13.00
IPAR ÉS KERESKEDELMI ÜGYTÍPUSOK FELSOROLÁSA
1. Játékterem, pénznyerı automata jegyzıi hozzájárulás
2. Magánszálláshely idegenforgalmi célú hasznosítása, nyilvántartásba vétel iránti
kérelem
Letölthetı nyomtatvány:
- Kérelem magánszálláshely nyilvántartásához
- Vendégforgalom összesített adataira vonatkozó jelentés
- Bejelentı a magánszálláshely megszüntetéséhez
3. Mőködési engedély iránti kérelem
Letölthetı nyomtatvány:
- Mőködési engedély iránti kérelem
- Kérelem mőködési engedély üzletkörének megváltoztatásához, bıvítéséhez
- Zenenyilatkozat
- Kérelem mőködési engedély módosításához
- Bejelentés mőködési engedély leadásáról
4. Nem üzleti célú, közösségi, szabadidıs szálláshely-szolgáltatás iránti kérelem
5. Tolmács és szakfordítói igazolvány
6. Telepengedélyezés iránti kérelem
A telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes
termelı és egyes szolgáltató tevékenységekrıl, valamint a telepengedélyezés
rendjérıl és a bejelentés szabályairól szóló 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 3. §
(1) alapján:
H1-4-0
2. oldal, összesen: 2 2009.06.18. 14:48
- A TELEPENGEDÉLYEZÉSI ÜGYEKBEN ELJÁRÓ HATÓSÁG BUDAÖRS JEGYZİJE
358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet: 3. §:
(1) Bejelentéshez kötött ipari tevékenység esetében az ipari tevékenység folytatója az ipari
tevékenység megkezdését megelızıen a 3. mellékletben meghatározott adattartalmú
formanyomtatványon köteles a telep fekvése szerint illetékes, a települési önkormányzatok
többcélú kistérségi társulásáról szóló törvényben meghatározott kistérség székhelye szerinti
települési, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzıjénél (a továbbiakban: jegyzı) írásban
bejelenteni a folytatni kívánt ipari tevékenységet.
(2) A telepengedély kiadására irányuló kérelmet a 4. mellékletben meghatározott adattartalmú
formanyomtatványon a jegyzıhöz kell benyújtani.
7. Vásárok, piacok nyilvántartásba vétele iránti kérelem
A vásárokról és a piacokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet 4. §. (1) alapján:
- A VÁSÁROK ÉS PIACOK ENGEDÉLYEZÉSE ÜGYÉBEN ELJÁRÓ HATÓSÁG BUDAÖRS
JEGYZİJE
55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet 4. §:
(1) A Kormány - e rendelet, valamint e rendelettel összefüggésben a Kertv. 9. § (1), (5) és (6)
bekezdése tekintetében - kereskedelmi hatóságként a kistérségekrıl szóló külön jogszabályban
meghatározott kistérség székhelye szerinti települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat
jegyzıjét (a továbbiakban: jegyzı) jelöli ki.
(2) A vásár rendezését, piac tartását a piac helye szerint illetékes jegyzı engedélyezi.
Ma 2017. október 21., szombat, Orsolya napja van.

Akadálymentes honlap

Látogatóink 2011.12.30. óta
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
mod_vvisit_counterMa935
mod_vvisit_counterTegnap1435
mod_vvisit_counterEzen a héten8783
mod_vvisit_counterMúlt héten10512
mod_vvisit_counterA hónapban31727
mod_vvisit_counterMúlt hónapban50044
mod_vvisit_counterÖsszesen1624781

Jelenleg: 17