Budakeszi Járás

Hulladéknaptár

Ön szerint melyik Budakeszi Önkormányzatának legfontosabb feladata?
 

Országgyűlési választások 2010

Országgyűlési választások 2006

Országgyűlési választások 2002

Országgyűlési választások 1998

 

Az országgyűlési választásokról


Az országgyűlési választási rendszer határozza meg, hogy mely a képviselők és a pártok milyen arányban jutnak be az országgyűlésbe. A hazánkban alkalmazott választási rendszer alapjait – az Alaptörvény és a választási eljárásról szóló normaszöveg mellett - az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény szabályozza, amelyet a Parlament 2011. december 23-án fogadott el. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni az e törvény hatálybalépését követő általános országgyűlési választások kitűzéséig.

Mikor tartják az országgyűlési választásokat?

Magyarországon négyévente tartanak országgyűlési választásokat. Az alkotmány értelmében az országgyűlési képviselők általános választását – az Országgyűlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével – az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani.

Ki választhat és kit választhatnak meg?

Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják. Az Alaptörvény szerint minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők - a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők - választásán választó és választható legyen. A 2011. évi CCIII. törvény kimondja: az e törvény hatálybalépését követ ő általános országgyűlési választások kitűzéséig csak annak van választójoga, aki magyarországi lakóhellyel rendelkezik.

Nem rendelkezik választójoggal az, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt. Nem választható az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgára, ha az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy hatósági döntése alapján hazájában kizárták e jog gyakorlásából.

Hány országgyűlési képviselőt választanak meg és hogyan?


Az országgyűlési képviselők számát az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény százkilencvenkilencben határozza meg. Százhat országgyűlési képviselőt egyéni választókerületben, kilencvenhárom országgyűlési képviselőt országos listán választanak.

Az országgyűlési képviselők választása egyfordulós.

A magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgár egy egyéni választókerületi jelöltre és egy pártlistára szavazhat. A magyarországi lakóhellyel rendelkező, névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgár egy egyéni választókerületi jelöltre és nemzetiségének listájára, ennek hiányában egy pártlistára szavazhat. A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgár egy pártlistára szavazhat.

Az egyfordulós választáson mandátumot az a jelölt szerez, aki a legtöbb érvényesen leadott szavazatot kapta, függetlenül a megjelentek számától.

Újdonság, hogy az egyéni választókerületben mandátumot nyerő jelölt után is jár majd töredékszavazat a győztes pártjának, az első és a második helyezett szavazatszáma közötti különbségnek megfelelő mennyiségű. Ez azt jelenti, hogy ha a győztesre 40 ezren, a második helyezettre pedig 19.999-en szavaztak az egyéni választókerületben, akkor a mandátumot szerző politikus után 20 ezer töredékszavazat jár pártjának az országos listán (ebben az esetben tehát eggyel több, mint a második helyezettnek).

A területi listák megszűnnek, így töredékszavazatok csak az egyéni választókerületekben képződhetnek, s azokat hozzáadják a párt listás szavazatainak számához.

Az országos listáról 93 mandátumot osztanak ki, méghozzá a jelenlegihez hasonló módon, az úgynevezett d'Hondt módszerrel. Ennek lényege, hogy a pártlistára leadott voksokat és a töredékszavazatokat pártonként egy táblázatban összegzik, majd elosztják kettővel, hárommal, néggyel stb. Az így kapott számoszlop határozza meg a mandátumok kiosztását: először az a párt kap képviselői helyet, amelynek oszlopában a legnagyobb szám található, majd a következő, és így tovább, amíg kiosztható mandátum van.

A jogszabály alapján listát az a párt állíthat, amely - legalább kilenc megyében és Budapesten - minimum 27 egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított. Ehhez választókerületenként ezer ajánlószelvényt kell gyűjteni.

A nemzetiségeknek kedvezményes mandátumszerzési lehetőségét biztosítottak a törvényhozók, ha pedig ez nem sikerülne nekik, nemzetiségi szószólót küldhetnek a parlamentbe. Országos listát nemcsak a pártok, hanem a nemzetiségek is állíthatnak, ehhez mindössze a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplők egy százalékának ajánlása szükséges. Nemzetiségenként egy kisebbségi mandátum megszerzésére nyílik lehetőség úgy, hogy előbb összesítik az 5 százalékos küszöböt elérő pártokra és a nemzetiségi listákra leadott szavazatokat, és az így kapott összeget elosztják az országos listán megszerezhető mandátumok számával (93-mal), majd ezt az eredményt néggyel. Így alakul ki a kedvezményes kvóta, amelynek elérése a mandátumszerzés feltétele.

A parlamenti küszöb öt százalék maradt.

 

Országgyűlési választások hirdetményei

Ma 2017. február 22., szerda, Gerzson napja van.

Akadálymentes honlap

Látogatóink 2011.12.30. óta
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
mod_vvisit_counterMa235
mod_vvisit_counterTegnap856
mod_vvisit_counterEzen a héten2500
mod_vvisit_counterMúlt héten8374
mod_vvisit_counterA hónapban28677
mod_vvisit_counterMúlt hónapban35839
mod_vvisit_counterÖsszesen1298002

Jelenleg: 13